Harangszó, 1929
1929-11-17 / 47. szám
1929. november 17. HARANQ5Z0. val. Az ünnepséget a Ganz-gyári és a Mév. Testvériség Dalkör Petri Mór Bethlen Gábor dalával vezette be, majd Pékár Gyula mondott ünnepi beszédet. Utána elhelyezték a szoborra a koszorúkat, a kormány koszorúját Darányi államtitkár tette le. Este Bethlen Gébor-kupaavató díszvacsora volt a Hungáriában, amelyen megjelent Bethlen István gróf is. A kupaavató beszédet Ravasz László református püspök mondotta. Miért szeretem Sopront? Irta : Szigethy Lajos. 7 És itt tűnik fel előttem a soproni lutheri lélek igen szép vonása, a vallási türel- messég. A szabadságszerető magyar lélek türelmes ; a vallási gyűlölködés importált, Ausztrián át Spanyolországból meghonosodott mérges növény. A soproni türelmesség első sorban a mi érdemünk, mert mi voltunk az erősebb fél. De méltányoljuk ebben a katolikus testvérek szerepét is. Sopronhoz kapcsolódik a XVII . XVIII. és XIX. század három legnagyobb magyarjának, a hitükben buzgó katholikus főuraknak, a költő Zrínyi Miklósnak, Széchenyi Ferencnek és Széchenyi Istvánnak neve. Zrínyi legbizalmasabb híve Vittnyédy István soproni evangélikus vallásu ügyvéd volt. Széchenyi Ferenc jóakaró pártfogója volt Kis Jánosunknak és a líceumi Magyar társaságnak. Széchenyi István őszintén kedvelte Kis Jánost, majd Döbrenley Gábort és Berzsenyi Dánielt, a volt soproni líceumi tanulókat. A derék bencések tisztelettel környezték Kis Jánost. És valóságos ünnepléssel fogadták pannonhalmi szent hegyükön az irodalom vezérét, Kazinczyf. Holott ő protestáns, sőt református volt. Mér pedig bár naivul, de jellemzőleg kérdezte édesanyámtól egy katholikus szolgálója : „Úgy-e, tisztelendő asszony, a kálomista még rosszabb, mint a lutheránus ?“ A mi részünkről Kis János volt a vallási békesség szelíd géniusza. Az ő szelleme uralkodott «z én időmben is a líceumban. Miközibénk nem férkőzött be a türelmetlenség „spanyol betegsége“. Mi felekezeti különbség nélkül szerető családot alkottunk. Gyermekkoromban még arra is volt példa, hogy a líceumi Deákkuti Vármegyében zsidó ifjút választottak főispánnak. * A félőrült Rudolf alatt megindult az ellenreformáció első rohama és ennek véres esőjétől áztatva kivirult a soproni szívek talajából a lutheri lélek szép virága: a készség a hitért való szenvedésre, sőt vértanuságra. A Magyar Kaputól Harka felé elforduló utón nagy néptömeg feketéllett. Egész Sopron népe Keresztúrra zarándokol, hogy száműzött papjaitól hallgathassa a tiszta evangéliumot. Az ég kiderült, mikor Bocskay fellegeket elűző ágyúi megdördültek. Majd megint elborult az ég. II. Ferdinand alatt megindult az ellenreformáció második rohama. Ennek legborzalmasabb lapjára van írva a magyar Szent Bertalan éjszakának, a csepregi 1223 ártatlan evangélikus ember kegyetlen lemészárlásának története. Ezért fogadták a soproniak lelkesen Bethlen Gábort, a felszabadító Messiást. Rövid derű után jött a harmadik boru- lat. 1. Lipót alatt a gályarabok kora. Végre az 1681-iki évben épen a soproni ország- gyűlés törvényei enyhítették az elnyomást. Hogy Sopronban némileg kedvezőbb helyzete volt az evangélikus gyülekezetnek, mint akárhol másutt, abban volt része sok körülménynek. így például a Sopronba menekülő' osztrák protestáns főúri családok bécsi összeköttetéseinek. De volt része a soproni bornak is. A városi levéltárban levő számadások szerint sok ajándék boros hordó gördült el Sopronból a győri püspök, az esztergomi érsek, a nádor, sőt a királyi udvar pincéibe is, mint hatalmas szószóló a soproniak igazai mellett. * (Folyt, köv.) Uram, segíts! Uram, Te látod lelkemet, Bennem Te olvasol, Látod, földi gond hogy temet, Szivem hogyan hajol. Mint csábít, mint von a világ, S alszik bennem az égi láng. Uram, segíts, emelj, ne hagyj 1 Lelkedböl önts belém I Szivembe szent erődből adjl Ne tántorodjam én, Nyerjem meg földi bús tusán Mennyben ragyogó koronám I M. SZABÓ LAJOS. Á pesti alsó eyang. egyházmegye tanítóegyesület október 15-én tartotta évi rendes közgyűlését Kiskőrösön, a központi ev. elemi népiskolának abban a történelmi nevezetességű tantermében, amelynek falai között félévszázaddal ezelőtt a nagy mesemondó Jókai ecsetelte elbűvölően ékes szavával Kiskőrös népe előtt az örökélelü költő-fejedelem: Petőfi csodás nagyságát s megejtően va- rázsos géniuszát. Abban a pillanatban, amint a közgyűlésen elnöklő Mendelényi János erre a históriai eseményre és emlékre rámutatott, mindenki a kegyeletes emlékezés hatása alá került s érezte, hogy dicsőséges múltúnknak ez a két hatalmas géniusza áraszt fényt és ragyogást a tanítóegyesület tanácskozásaira s szabja meg egyúttal a tanácskozások rendjét és irányát is. Az evangélikus Himnusz hangjai vezették be a közgyűlést, mely után Hulvej István lelkész imádkozott, majd Mendelényi János al- elnök melegen üdvözölte a megjelent vendégeket és az egyesületi tagokat, a közgyűlést megnyitotta s bejelentette, hogy Kimer Gusztáv elnök betegsége miatt a közgyűlésen nem jelenhetett meg. Felolvasást Bakay Péter tanügyi esperes meleghangú üdvözlő levelét, melyben Isten gazdag áldását kéri a tanítóegyesület közgyűlésére. Ezek után Mikus János kántortanító tartotta meg élvezetes és tanulságos mintatanítását a módszeres énekoktatásról, melyet az iskola gyermekkarának szebbnél- szebb, precízen előadott dalaival fűszerezett. A szívet, lelket gyönyörködtető dalok valósággal meghódították a hallgatóságot. Varga János tanító a Magyar Hiszekegy elszavalásával aratott nagy tetszést. Nagy pedagógiai érzékre s alapos készültségre vallott Scholcz Béla soltvadkerti kántortanító remek előadása : A módszeres tanítás és szemléltetésről. Az evangélikus ifjúsági munkáról, különös tekintettel a kiskőrösi ev. ifjúsági egyesületben elért kiválóan eredményes sikerekről, Meskó György tanító értekezett mindvégig nagy figyelemmel és tetszéssel kisért pompás előadásban. A pénztári jelentést Lengvári Zsigmond ismertette, majd a tisztikar választására került a sor. Elnökké egyhangú lelkesedéssel Mendelényi Jánost, alelnökkó Lengvári .Zsigmondot, jegyzőkké Veréb Dénest és Molnár Mártont, pénztárossá Scholcz Bélát, szám- vizsgálóvá Pétermann Adámnét választotta meg a közgyűlés, mely egyúttal 6 tagú választmányt is választott. Kiss Béla tanító indítványára Kimer Gusztáv leköszönt elnököt az egyesület tiszteleti elnökévé, Balogh Gyurián Pál, Mendelényi Ede és Záboji Béla ny. tanítókat tiszteleti tagokká választották. Mendelényi János elnök meghatott szavakban köszönte meg a személye iránt megnyilatkozott bizalmat s ígérte, hogy az alkotó munka jegyében kívánja az egyesületet tovább vezetni egy szebb és boldogabb jövő felé. Közgyűlés után á jelenlevők a Petőfi szobor elé vonultak, melynek talapzatára hatásos beszéd kíséretében Mendelényi János elnök helyezte el a tanítóegyesület nem- zetiszinszalagos hatalmas elővirág- csokrot, onnan pedig a Petőfi-ház- hoz zarándokoltak a tanítók, hogy itt is kegyelettel adózzanak a dal legnagyobb mesterének. Délben közebéd volt a Szarvasfogadó külön éttermében. ____________________________365 _
