Harangszó, 1929

1929-09-29 / 40. szám

1929. szeptember 29. HARANdSZO, OLVASSUK A BIBLIÁT! Különös tévedések. Szept. 30. A munka — átok. I. Móz. 2, 15. Ez még a bűn eset elölt történt. A nagy bukás és átok előtt tehát kertész­kedés és földmívelés volt az ember fog­lalkozása 8 e mellett még az volt a köte­lessége. hogy őrizze a kertet. Vájjon a kígyó nem azért csúszott be a paradi­csomba. mert az ember lazán vette egy­szer a kötelességét ? . . . Akinek átok a munka, annak a kötelesség sem szokott az erősebb oldala lenni. „Az én Atyám mindezideig munkálkodig. én is munkál­kodom.“ — mondja Jézus. János ev. 5. 17.-ben. Ha a munka valóban csak a bűn átka volna, vájjon nem találod visszásnak, hogy Isten is és Jézus is ily „átkozol“ dolgot míveltek, mert munkálkodtak ? Té- velyeg az, aki a munkát ótoknak mondja, mert nem (ismeri az Isten dolgait. Mivé tenné az embert a bánat, ha nem lenne foglalkozássá, mely sokszor sok mindent feledtet? Miből élnék magam is, ha nem dolgoznék, vagy ha nem lenpének dol- gezó milliók ? Okt. 1. A pénz — boldogság. I. Tim. 6, (5—10. Gondolj arra. hogy milyen nyug­talanságban éli le ételét a milliomos, mert a pénze miatt még az életét is veszélyez­tetik a tolvajok és betörők. Boldogság ne­kik a pénz ? — A sikkasztó remegve me­nekül idegen országba s ott álnév alatt él, mert mindig attól tart, hogy egyszer elfogják és kiadják az igazságszolgáltatás­nak. Boldogság neki a pénz ? A vagyon­nal az igények is nőnek s az igényekkel újabb gondok járnak. Boldogság a pénz? Boldog lett Judás a 30 ezüst pénzzel és József testvérei a 20 ezüst pénzzel ? Hány ember ölte már meg a felebarátját vagy rokonét a vagyonért, az örökségért, a pénzért s vájjon boldogabb lett vele ? Óvakodjál ettől a hazug boldogságtól 1 Okt. 2. A halál — megnyugvás. Lu­kács 16. 19—31. Beszélünk „a lelkiismeret vértanúidról, akik a törvényszéki Ítélet és lelkiismeret mardosása elől a halálba „menekülnek.“ Fejfájukon pedig rendesen ez áll: „Itt nyugszik . . Vájjon tényleg „nyugszik“ ? Mert erre is áll az a köz­mondás : Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Aki elhibázta életét s bűneinek tövisét magával vitte a sírba, az nem me­het azon bűnösen a megdicsőültek közé. Az emberekhez már nem tartozik, az iga­zak közé pedig még nem tartozik. Micsoda gyötrelem lehet a léleknek, mikor ott túl is sebzi, a tövis, amit magával vit a ha­lálba I Úgy élj azért, mintha ma kellene meghalnod. Okt. 3. Nincs ördög. Márk 9. 14—29. Lólóbú, tüzesnyelvű és szigonyfarkú nincs is. Ha az ördög ily alakban jelenne meg, valóban „szegény örgőg" volna, mert az emberek már messziről megismernék. Nagy tévedés, hogy nincs ördög; Jézus egész életmunkája az ördög elleni harc volt. Vagy a mai ember erősebb Jézusnál ? Miért van akkor, hogy néha majdnem megfulladunk a fájdalomtól és mégsem jön ajkunkra egyetlen szó sem, pedig ez­zel könnyebb lenne a lélek ? Miért van, hogy dacolunk, duzzogunk, de nem tud­juk rávenni magunkat, hogy bocsánatot kérjünk ? Bólintgatunk, hümmögetünk sok­szor, de arra mégsincs erőnk, hogy a bo­csánatkérőnek azt mondjuk: Többé iga­zán nem haragszom. Itt a némaság ördöge a mai emberberben is I Alamizsnáért kö­nyörög a koldus, szeretetért zokog az árva és az emberek úgy tesznek, mintha nem is látnának, nem is hallanának ilyenkor. Itt meg a vakság és süketség ördöge vi­gyorog elő. Légy imádságos és önvizsgáló lélek, hogy szűnjék mór egyszer az ördög hatalma. Okt. 4. Nincs csoda. Márk 1, 35—45. Az élet ma tele van bizonytalanságokkal. Annyiféle úton próbálkozunk kijutni ezek­ből és mégis alig van látszata ennek a lázas útkeresésnek, mert a világ még nem találta meg az igazi útat. Az igazi útat keresi mindenki. Örök igazságot keresünk, mert a mi igazságaink csak múló részlet- igazságok. Élünk ugyan és mégis életre vágyunk, mert érezzük, hogy a mi életünk mégsem igazán élet. Jézus pedig azt mondta magáról : „Én vagyok az út, az az igazság és az élet." „Mindenki téged keres.“ Hát nincs csoda ? — Annak ide­jén is mindenki látni akarta Jézust a vá­rosban, de csak kíváncsiságból. És mégis alig láthatták, mert a kiváncsiak kilóduló tömege nem eresztette be Jézust a városba. Jézus ma is a lelkek felé tart. De ha az emberekben kevesebb lesz a kíváncsiság és több a hit Jézus iránt, akkor megszű­nik az a tévelygés is. hogy nincs csoda. Okt. 5. Minden bűn megbocsáttalik. Máté 12. 31—32. Azoknak szól ez, akik megismerték már Jézust, tudnak, tanultak róla és ez által elkerülték a világ fertel­meit. De aztán ismét belekeveredtek azokba és elbuktak. A Szent Lélek elleni bűn — a visszaesés tragédiája. Aki ismét f visszaesik a betegségbe, annak ez a visz- szaesés rendesen végzetes. Ha valaki csak mindig elfogadja a jót Istentől, de maga jót soha nem cselekszik, káromolja az Isten Szent Lelkét. Olyan az, mint a hit­vány föld, mely felissza az esőt, de csak kórót és gazt terem. Az követ el bűnt a Szent Lélek ellen, akin már nem fog semmi sem. Az ilyenen betelik a példa­beszéd szava : „A megmosott disznó bele­fekszik a sárba." II. Pét. 2, 22. Vigyázz, nagvon vigyázz I Okt. 6 Jézus — csak elméleti volt. Mi ankétokat, gyűléseket tartunk egyre-másra, hogy miként is lehetne letörni a munka- nélküliséget és az ezzel járó gazdasági nehézségeket. Jézus nem Így telt, hanem egyszerűen segített (Máté 15, 32—39 és Márk 8, 1—10). Mi előadássorozatokat tar­tunk a bűnről és annak rettenetes követ­kezményeiről, hogy miként is lehetne a bűnnel leszámolni. Jézus nem csinált ki­dolgozott beszédeket erről, hanem egysze­rűen szembeszállt vele. (Máté 4, 1 —11.) Mi szónokolunk és újságcikkeket gyártunk a családi élet magasztossága érdekében és szüntelenül hangsúlyozzuk a gyermek­áldást Jézus nem beszélt róla, hanem egyszerűen megszentelte a családi életet és felfedezte a világ számára a gyermeket (Ján. 2, 1-12 és Mété 19. 13-15. Mi ál­landóan sociális problémákkka bíbelő­dünk s a problémák ma is csak prob­lémák ; osztály és rangkülőmbség ma is fennállnak. Jézus pedig egyszerűen úgy oldotta meg ezt a kérdést, hogy eltörölte a rang és a származás miatti külömbséget (Márk 2, 13—17). Melyikünk vitt ét többet a gyakorlatba : Jézus-e, vagy mi ? . . . vitéz Magassy 8ándor. Malmit a Haratpö íentartására! Taniíó beiktatás és búcsúztatás. Megható ünnepség keretében iktatta be Görög Ernő lelkész a nagyvelegi gyülekezet új munkását. Fekete Ferencet tanítói hiva­talába, szeptember 8 ón. A beiktató beszéd hangsúlyozta, hogy a tanító jó lelkű, jelle­me», a szépet hízelgés nélkül szerető s minden tekintetben példaadó legyen. Az istentisztelet végeztével tartott közgyűlésen a gyülekezet megválasztott kántortanítója. Karner Jenő biztosította a gyülekezetei arról, hogy mindig a gyülekezet javára fog munkálkodni. Fekete Ferenc tanító részle­tesen kifejtette, hogy munkájában a gyer­mekek iránt való szeretet és a nép szere- tete fogja vezetni. A közgyűlés ezután melegen búcsúzott a nyugalomba vonuló Bödecs Sándor kán­tortanítótól. A lelkész méltatta 40 éves mű­ködését. mely a község kultúr-színvonalá- nak emelkedésén határozottan meglátszik. Meghatódottan búcsúzott el kartársától Karner Jenő tanító. A volt tanítványok nevében Borsos István kisgazda. a leg­utolsó VI. osztály nevében Némedi Mihály mondott búcsúszavakat. Bödecs Sándor kántortanító felelt az üdvözlésekre, meg- indultan és meghatódottan. ömmel látja 40 évi munkásságának eredményét és meg­köszöni azt a bizalmat, mellyel a gyüleke­zet megajándékozta. ___________________________.309 M eghívó. A Magyarhoni Evangélikus Lelkész­egyesület 1929 október hó 9—10. napjain Nyíregyházán konferenciát tart, a kővetkező sorrenddel: I. nap, október 9, szerda. Reggel 8 órakor. A lelkészek Úrvacso­rája, ValO órakor. Konferencia az egyház dísztermében. A konferencia tárgysorozata: 1. Megnyitót mond Dr. Raffay Sándor püspök, tb. elnök. 2. Elnöki jelentések. 3. A kopenhágai világkonferencia. Elő­adja : Dr. Gaudy László, főv. vallástanár. 4. Lelkészeink érintkezése a külfölddel- Elnök. 5. Egyházunk és az aktualitás. Előadja: Irányi Kamill, székesfehérvári lelkész. 6. A lelkész harca gyülekezetében. Elő­adja : Duszik Lajos, miskolci lelkész. 7. Feladatok. Előadja: Kutas Kálmán, szegedi lelkész. 8. Gyermekmentés. Előadja : Kálmán Rezső, orosházi lelkész. 9. Magyar diakonissza-ügy. Elnök. 10. Protestáns sajtószövetség. 11. Papnék otthona. 12. Indítványok. Este 6 órakor vallásos estély a temp­lomban, külön Programm szerint. — Meg­emlékezés Paulik János lelkész 40 éves papi szolgálatáról. — Dr, Raffay Sándor püspök, lelkészegy. tb. elnök üdvözlő be­széde, — Üdvözlések. — Az orgonajáték Zalánfy Aladár zeneművészeti főlsk. tanár előadásában. II. nap, csütörtök, október 10. Reggel 8 órakor. Áhitat a templomban. Németh Károly főesperes, alelnök írásma- gyarázatával. 9 órakor. A konferencia foly­tatása. Este 6 órakor. Belmissziói estély a templomban. 1. Orgonajáték. Zalánfy Aladár zene- művészeti főisk. tanár.

Next

/
Thumbnails
Contents