Harangszó, 1929

1929-09-29 / 40. szám

1929. szeptember 29. HARANGSZO, 307 Evangélikus egyházi és világi előkelőségek diszdoktorsága. A kormányzó a vallás- és közok­tatásügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy Soltész Elemér tábori püspököt, Payr Sándor és Stráner Vilmos egyetemi nyilvános rendes tanárokat közéleti tevékeny­ségük, tudományos és egyházépítő munkásságukkal szerzett érdemeik elismeréséül a debreceni magyar királyi Tisza István-tudományegye­tem a hittudományok tiszteletbeli doktoraivá avassa. Megengedte továbbá, hogy Prónay Dezső bárót, a magyarhoni ág. hit­vallású evangélikus egyetemes egy­ház tiszteletbeli egyházi és iskolai felügyelőjét, Radvánszky Albert bárót, a magyarhoni ágostai hitval­lású evangélikes egyetemes egyház egyházi és iskolai felügyelőjét, Geduly Henriket, a tiszai ágostai hitvallású evangélikus egyházkerü­let püspökét és a magyarországi evangélikus egy ház-egyetem egy­házi elnökét, Kapi Bélát, a dunán­túli ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület püspökét, Raftay Sándor dr.-t, a bányai ágostai hit­vallású evangélikus egyházkerület püspökét, Schneller István dr.-t, a Ferenc József tudományegyetem nyugalmazott nyilvános rendes ta­nárát, a hazai protestáns egyházi közélet és tudományosság terén kifejtett érdemeik elismeréséül a magyar királyi Erzsébet-tudomány- egyetem teológiai tiszteletbeli dok­torrá avassa és részükre a tisztelet­beli doktori oklevelet kiszolgál­tassa. A felsorolt egyházi és világi kitűnőségeknek a teológia tisztelet­beli doktora megtisztelő címmel való kitüntetése a speyeri birodalmi gyűlés 400 éves fordulója, valamint Luther Márton Kis és Nagy Kátéja megjelenésének 400 éves fordulója alkalmából történt. A kitüntetések aktualitását belföldi vonatkozás sze­rint még Bethlen Gábor halálának 300 éves és Károli Gáspár, a biblia­fordító születésének 400 éves for­dulója is emeli. Ezenkívül a pécsi magyar királyi Erzsébet-tudomány- egyetem evangélikus hittudományi kara, amely ez alkalommal rakja le épülő fakultásának alapköveit, nyolc kiváló egyházi és világi vezető embert tüntet ki e címmel. Adakozzunk a Harangszó terjesztésére. Dr. Stráner Vilmos, egyetemi tanár. Dr. Stráner Vilmos egyetemi tanár 40 éves papi jubileuma. Dr. Stréner Vilmos egyetemi tanár, lel­kész, folyó évi szeptember hó 29-én ün­nepli 40 éves papi jubileumét. Dr. Stráner Vilmos Sopronban született, 1866 április 8-án. Édesatyja Stráner Ágoston városi közgyám és árvapénzlárnok, anyja, szül. Ritter Lujza. Tanulmányait a soproni evang. lyceumban, a theologiai akadémián és a thübingeni egyetemen végezte. Tanul­mányai befejeztével, 1889-ben a vasmegyei Pinkafőre került segédlelkésznek s mint ilyen működött 1890 ig. mikor rendes lel­kész lett. Pinkafőről 1895-ben Kőszegre került s ott mint első lelkész 1908-ig mű­ködött. Mikor megválasztották a dunántúli egyházkerület soproni theologiai akadé­miáján rendes tanárnak. Ezt megelőzőleg a vasi felső egyházmegye jegyzője volt s ugyancsak ő töltötte be a tanítóegyesület és gyámintézet elnöki tisztségét is. A soproni theologiai akadémián mint rendes tanár majd 10 évig tanított, akkor az intézet igazgatója lett. s mint ilyen mű­ködött 1923-ig. Azóta a pécsi Tudomány­egyetem soproni hittudományi karán a gyakorlati egzegézist, a liturgiát adja elő, s vezeti a homiletikai és katechetikai szemináriumot. Működése sokfelé irányul. Éveken át vidéken lelkészkedett, tanított a theologiai főiskolán ; működött mint igazgató ; meg­alapította és éveken át felelős szerkesztője volt a Sopronban megjelent Evangélikus egyházi élet c. lapnak Könyvei is egymás­után jelentek meg a könyvpiacon. így még 1898-ban kiadta Orosházán : A belmisszió- ról írt munkáját, majd 1910 ben megjelent: A Szentírás jelentősége és kezelése a gya­korlati theologia minden ágában c. könyve. Ugyanebben az évben látott napvilágot egy nagyobbszabású tanulmánya, mely a tanszabadság történetével foglalkozik a hazai protestáns főiskolákon a reformáció­tól napjainkig. A következő munkája, mely A Biblia, az élet könyve címmel jelent meg 1911- ben, Szentgotthárdon, vallásfilozófiával foglalkozik, úgyszintén a „Mi tetszik nék- tek ama Krisztus felől,, németből fordított könyve is. A világháború kitörése után: Lelki­fegyver cím alatt magyar és német nyelvű imádságos könyvet adott ki, melyet később lót nyelvre is lefordítottak és oly nagy tet­szésnek örvendett, hogy több kiadást meg­ért s körülbelül 100 ezer példányban kell el. Ezenkívül különböző gyűjteményekben, folyóiratokban és külön számos egyházi beszéd, értekezés, cikk és költemény je­lent meg tollából magyar és német nyelven. Költeményei közül külön említendő a Deutsche Treue c. vers, melyet a soproni népszavazás alkalmából írt. A Rákóczi harangja c. költeménye állandóan szere­pel hazafias ünnepélyeink műsorán, míg a Dante és a Magyarok c. verse a nagy olasz író tiszteletére kiadott emlékkönyv­ben jelent meg. A sokoldalulag képzett tudós vezetése alatt az ág. h. ev. lelkészoktatás erős len­dületet vett s felsorolt érdemei közé még azt is odajegyezhetjük, hogy egyházunk­nak számos, kitűnő lelkészt nevelt. Közéleti tevékenységéért tudományos és egyházépítő munkásságáért csak a kö­zelmúltban a debreceni M. Kir. Tisza Ist­ván ludoményngyetem a hittudoményok tiszteletbeli doktorává avatta. A magunk részéről a 40 éves határ­kőnél meleg szeretettel köszöntjük dr. Stráner Vilmost, további életére, munkás­ságára Istennek megsegítő kegyelmét, ál­dását kérjük. Ad multos annos I KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Az egyik fővárosi lap tanúsága szerint, D. Révész Kálmán ref püs­pök, hármas jubileuma alkalmával többek között a következőket mondotta: „Amikor kevéssel a háború befe­jezése után, püspökké választottak, Fischer-Colbrie, már a dolog nyil­vánosságra kerülése utáni napon, felkeresett, oldalkanonokjával együtt és legmelegebb gratulációja mellett Isten áldását kívánta uj elhivatásomra is. Nem sokkal ezeket a napokat követően, mert a megszállás sú­lyát leginkább az evangélikusok érezték meg, a római katolikusok­nak és minekünk úgyhogy egyelőre békét hagytak, sokat tárgyalgatunk a boldog emlékezetű egyházfővel, ho­gyan segíthetnénk bajbajutott test­véreinken ? A közös elnyomatás még közelebb hozott mindünny lufi­kat. eoymo shor.a A történelmi átértékelés eme szo- mori napjaiban ne feledjük el Révész püspök megállapításait. Nyugalmazott őrnagy családjához, tel­jesen megbízható, a háztartás minden ágában jártas házvezetőnő kerestetik. Heim né. Sopron Jókai-utca 6. 2—8

Next

/
Thumbnails
Contents