Harangszó, 1929

1929-09-22 / 39. szám

1929. szeptember 22 BAR AN QSZO, 301 Többen eljöttek Péchy Tamás nemzet­ségéből is, az egyik vő, Décsey Lajos vezetésével. A közgyűlést dr. Zelenka Lajos egyház­kerületi felügyelő emlékbeszéde vezette be, hivatali elődjéről, Péchy Tamásról. Péchy Tamás előbb országgyűlési képvi­selő, majd Wenckheim Béla és Tisza Kálmán kabinetjében közmunka- és keres­kedelmi miniszter. 1880-ban a képviselő- ház elnöke. 1876-ban a tiszai egyházkerület fel­ügyelővé választotta meg, az 1891—93-iki alkotményozó zsinat világi elnöki székébe emelte. — Kívánatos, — folytatta — hogy az egyházak vezetői mérsékelt magatartást tanúsítsanak. Szükség esetén az államha­talom közbelépése, a kormánynak az 1848. évi XX. t.-c. szellemében való kul­túrpolitikája még idejekorán elejét veheti a fenyegető kultúrharcnak. Vissza kellene állítani az 1868. évi Lili. törvénycikket. A jogakadémiát egyházkerületünk semmi­féle kompromisszumos ajánlat ellenében fel nem adja; végül búcsúzott dr. Mikler Károlyiéi, aki lemondott egyházkerüleli világi főjegyzői tisztéről. Darvas Béla felsőházi tag a Péchy- család nevében köszönte meg az egyház­kerület ünneplő figyelmét, Geduly Henrik püspök pedig a jubileumával kapcsolatos jókívánatokért fejezte ki háláját Egyházpolitikai időszerűségeket tartal­maz Geduly Henrik püspök évi jelentése is, amely kiemeli, hogy a kopenhágai világgyűlésen, főként báró Radvánszky Albert ev. egyetemes felügyelő és Kapi Béla püspök beszédei jótékonyan hatottak a magyar evangélikusságnak leginkább Raffay Sándor püspök buzgósága révén kialakult tekintély emelésére. — Az államhoz való visszony tekin­tetében — folytatja Geduly püspök jelen­tése — stagnálásra vagyunk utalva. Sőt, egyes intézkedések mintha egyenesen a visszafejlesztés kényszerhelyzetét akarnák felidézni. A református testvérekkel együtt ünnepeltünk és együtt tettünk lépéseket törvényes jogaink védelmében. Büszke­séggel tölt el bennünket, amikor látjuk, hogy hivatásuk magaslatán álló lelkésze­ink közreműködése révén, az áttérési és reverzális statisztika a tiszai kerületben kedvezően alakul. A miskolci jogakadémia további fenntartása érdekében az egyház- kerület legfelsőbb helyre fordult. A kor­mányzó az evang. egyház százados jogai iránt megértő jóindulatot mutatott. Előadta a püspök jelentése azt is, hogy az egyházkerületnek a birtokreform során juttatott földvagyon, s a gazdasági beren­dezés annyira gyenge minőségű, hogy az adomány „katasztrófába csalódást keltett." Duszik Lajos egyházkerületi főjegyző, kopenhágai és speyeri benyomásait ismer­tette. A jubiláló Raffay Sándor püspököt is köszöntötte a Közgyűlés, majd új egy­házkerüleli világi főjegyzővé dr. Zsedényi Bélát, a miskolci jogakadémia professzorát, új világi jegyzővé dr. Foltin Endre nyíregy­házai törvényszéki bírót választották meg. Geduly püspök indítványéra a törvényhozó zsinat dolgában azt tartják kívánatosnak, hogy az egyházi törvényhozás egyelőre csupán novelláris munkát végezzen. Délben az Evangélikus Nőegylet és a Leánykor villásreggelit adott a közgyűlési tagok tiszteletére, majd folytatták a köz­gyűlést, amelyen még több adminisztratív ügyet intéztek el. Celldömölk ünnepe. Szép és lélekemelő ünnepe volt a cetl- dömölki ev. ifjúsági egyesületnek f. évi szeptember 1-én, ekkor ünnepelte fenn­állásának 10 éves fordulóját és ezzel az alkalommal avatta fel újonnan beszerzett zászlóját. Az ünnep előestéjén az egyesület ének­kara szerenáddal köszöntötte koltai Vidos Dánielné zászlóanyát, a gyülekezet fel­ügyelőjének köztiszteletben és szeíefetben álló feleségét. Vasárnap, a délelőtt 9 órakor kezdődő istentisztelet utón, amelyen Sokoray Miklós segédlelkész búcsúzott, — az ifjúságot munkára serkentő szép prédikációval — a celldömölki hívektől, az ifjúsági egyesület férfikara vezette be a zászlóavató ünnepet. Az oltár előtt állott a szép azúrkék szinü zászló, amelyet félkörben vettek körül a testvér- és társegyesületek zászlók alatt felsorakozott küldöttei. Most következett az ünnepély legszebb része: Molitorisz János, a kemenesaljai egyházmegye újonnan meg­választott esperese lépett az oltár elé és Jel. 2, 28. alapján lélekbemarkoló beszéd­del áldotta meg és bocsátotta útjára az új zászlót. A zószlóanya a szalag felkötésekor a következő szép szavakat mondotta : „Imádkozó lélekkel kérem Isten áldásál e zászlóra és az alája gyülekező táborra ; segítségét, hogy dicsőséggel munkálkod­hassunk egyházunk és hazánk kiépítésén! A szeretet és béke legyen zászlóvivőnk, a hit az erőnk I A templomból a nagyszámú közönség átvonult az új iskola tágas udvarára, ahol a magyar Hiszekegy eléneklése utón koltai Vidos Dániel gyűl. felügyelő, egyesületi világi elnök üdvözölte a megjelenteket, majd a zászlószögek beverése következett. Délben közebéd volt, délután pedig Isten szabad ege alatt folyt le a jubileumi díszközgyűlés, amelyen szintén nagy szám­ban vettek részt a hívek. Itt is az egyesület énekkara vezette be az ünnepélyt, melyet Nagy Sándor lelkész, egyházi elnök nyitott meg. A megjelent testvéregyesületek és vendégek nevében Erős Kálmán az ostffy- asszonyfai ifj. egyesület buzgó vezetője köszöntötte a jubiláló celli egyesületet és egyben azt a javaslatot terjesztette elő, hogy minden gyülekezetben alakuljon ifjú­sági egyesület, a celli egyesület pedig, mint régi és központosán fekvő, legyen központja az egyházmegyében meglévő és alakítandó egyesületeknek, amelyekkel minél gyakrab­ban rendezendő konferenciákon tartsa fenn a kapcsolatot. Ezután a nagysimonyi testvéregyesület énekkara énekelt, majd Nagy Miklós zala­egerszegi lelkész, aki ezelőtt 10 esztendővel megalakította az egyesületet, emlékezett meg az évforduló fontosságáról és szép beszédben vázolta azokat a célokat, ame­lyek felé az egyesületnek törekednie kell, hogy evangélikus nevéhez méltó lehessen. Végül a simonyi testvéregyesület ének­karának éneke után Bácsi Sándor győri, volt celldömölki segédlelkész emlékezett meg a közelmúltban tartott és ezután tar­tandó ifjúsági konferenciákról, reámutatva azok jelentőségére és azokon való részvé­telre buzdítva, — és a Himnusz hangjaival ért véget az ünnep. Bájr maradna mennél több lélekben emlékezetes és ■’szolgálna buzdításul. Vilma emlékére* Lányka, kihez rokoni kötelék fűzött. Kit, mint jó testvért, oly nagyon szerettem, Egy szól virágom mindig lesz sírodon. Emléked örökre élni fog szívemben. Lehet, hogy idővel messze vet a sors. Távolra visz kis szülőfalunktól, Melynek temetőjén domborul sírod S tón elmarad virágom sírodról. De azért sohasem feledlek el, Bármily hosszúra nyúljon életem. Az eltöltött vidám óráknak emléke Élénken él és kedves énnekem. Miért is kellett oly hamar meghalnod ? Hússzor sem láttad talán a nyarat. S még annyi édes dal tölté szívedet, Mit az életnek ifjúsága ad. Még annyi vágy volt lelked mélyén. Annyi remény a jövő felől. Kiváncsi voltál, mit hoz a jövő Az életednek mily utat jelöl. Egy röpke hét és minden elveszett, Föléd lágyan szemfedél borul. Kün a virágos, csendes temetőn Egy fejfa áll és új sir domborul. Alatta pihensz s mindent feledve, De a lelked főn az égbe jár; Magasabban mint a nap ragyog S mint a reszkető kis csillagsugár. Mily nagy távolság s mégis közel vagy Hozzánk, azokhoz, akiket szerettél; Akikkel szíved együtt érezett, S kikkel annyi szép órát töltöttél. Nekem mint rokonnak hányszor engeded Sejteni szívednek rejtett vágyait. Hányszor ültél mellettem merengve S tudtam hol járnak gondolataid. Ha rád gondolok, a szívem sajog. Szememből néha könyzópor ered. g h mily ifjan tettek a sírba des jó Vilmánk Isten veled ! Bognár István. * Szerzője osupán elemi iskolát végzett levente, a csönget ev. ifjúsági egyesület buzgó tagja. A tiszaYidéki evang. egyházmegye közgyűlése. Augusztus 29-én délután bizottságok üléseztek. A gyámintézeti gyűlés előadója Krieger Mihály, nyíregyházi kerületi II. lelkész, egyházmegyei gyámintézeti elnök volt. aki beszámolójában a gyámintézeti munka áldásairól és szép eredményéről szólott. 6 órakor tartották meg a gyámintézeti istentiszteletet, melyen az oltóri szolgálatot Csákó Gyula kisvárdai lelkész végezte. Rapos Viktor debreceni lelkész Lukács ev. 16 9. verse alapján az Igét hirdette. 30-án, reggel 8 órakor kezdődött meg a tulajdonképpeni közgyűlés. Istentisztelet­tel kezdődött, melyen Csákó Gyula szív- hezszólóan imádkozott. A közgyűlés és ennek elnöksége : Dr. Dómján Elek főes­peres, dr. Haendel Vilmos, felügyelő, egyet, tanár, bennsőséges szeretettel köszönti a megjelent vendégeket és a közgyűlési ta­gokat. Vendégek voltak: Tomcsónyi Vilmos Pál, ny. igazságügyi miniszter, dr. Zelenka Lajos, tiszakerületi felügyelő, kúriai biró- tanácselnök és Nemes Károly hegyaljai esperes.

Next

/
Thumbnails
Contents