Harangszó, 1929
1929-08-25 / 35. szám
HARANQSZO. 269 irigységnek és gyűlöletnek. A kér. ember mindenkivel szemben tud alázatos lenni. Ha a jó viszony felbomlott, ő maga keresi a békét. Mert az Úrban békességet talált, tud másokkal is békességben élni. Szept. 1. 20—21. vers. A kér. ember ha bántalmazás, üldözés éri, tud némán szenvedni. Mások fölött nem ítélkezik, az Ítéletet egyedül az Úrra bízza, aki megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint. Azt a gyakorlati életbölcseséget vallja, követi, hogy a gonoszt minden jóval győzze le, mert ez az igazi győzelem ! váczi JAnot. 1929. augusztus 25 ____________ T anítói továbbképző tanfolyam, Július 24-én ért véget a kéthetes tanfolyam, melyet a kultuszminiszter Baján rendezett a kisebbségi iskolák tanítói számára. A tanfolyamnak 70 hallgatója volt Csonka-Magyarország minden vidékéről, közöttük 18 evangélikus, kik mind németajkú községben működnek. A bajai továbbképző tanfolyam főcélja volt megtanítani a hallgatóságot arra, miképpen kell a németajkú növendékeket anyanyelvükön úgy oktatni, hogy azok szívben, érzésben, de idővel nyelvben is igazán öntudatosan hazafias, magyar állampolgárokká nevelődjenek. A tanfolyamnak egyik másik főcélja pedig az új tantervnek ebben a szellemben való megismerése és ennek a magasztos célnak a szolgálatba való állítása volt. Úgy a hallgatóságnak, mint az előadói karnak több kellemes ünnepi alkalomban is része volt. így július 13-án az egész tanfolyam egy igen jól sikerült kirándulást tett a szomszédos Bátaszékre, ahol a községi elöljáróság dalárdaünnepéllyel és műkedvelői előadással szórakoztatta őket. Július hó 22-én az egész tanfolyam az esti harangszónál impozáns menetben kivonult a temetőbe, ahol a hősök sírjánál Grieszhaber Endre Henrik majosi igazgató-tanító megható emlékbeszéd kíséretében megkoszorúzta az emlékművet. 23-án kedélyes búcsúlakomán Knábel Vilmos bonyhádi igazgató tanító lendületes szép beszédben ünnepelte az egész előadói kart, Wölfel József és vitéz Váraljai János a tanfolyam vezetőségét, dr. Schmidt Henrik a hölgyeket, Szilágyi János a magyar oktatókat, Lux Gyula tanfolyamvezető igazgató a hallgatókat, Grund Henrik pedig a magyar-nőmet testvéri kapcsolatot éltették. 24-én az utolsó előadások befejeztével Lux Gyula igazgató megható szavakkal búcsúzott a tanfolyamtól, kifejezést adva őszinte megelégedésének és igaz örömének afölött, hogy a hallgatóság napi 7 órán át ebben a tikkasztó hőségben olyan kitartó figyelemmel és szinte ritka megértéssel hallgatta az előadásokat. A hallgatóság részéről Grieszhaber Endre Henrik mondott őszinte hálás szívvel köszönetét Lux Gyula igazgatónak és az egész tanári karnak önzetlen, odaadó fáradozásáért mire a tanfolyam lelkesen ünnepelte Magyarország Kormányzóját és Kultuszminiszterét. A bizonyítványok kiosztása után a résztvevők meghatottan vettek búcsút egymástól és a vonathoz siettek, hogy mielőbb hazaérjenek és láthassák, mi újság odahaza az eklézsiában. Általában véve a tanfolyam mindvégig igen magas nívójú volt, úgy, hogy az előadók és hallgatók egyaránt a legnagyobb mértékben meg voltak elégedve az eredmény- nyel. Ev. iskolák az 1928-29. tanévben. ii. A békéscsabai Rudolf gimnázium értesítőjét dr. Rell Lajos igazgató tette közzé, ki bevezetésképen „A műalkotás lélektanából“ közöl az értesítőben rendkívül értékes dolgozatot. A gimnázium alapítása az 1857. évhez fűződik. Mint reálgimnázium, modern nyelvül az angolt választotta. A valláserkölcsi és hazafias nevelésre ez a gimnázium is nagy gondot fordít. Sohasem téveszti szem elől a nagy célt: az integer Magyarországot. Tantestülete 23 tagból áll. Tanulóinak létszáma 471 volt. A kőszegi Gyurátz Ferenc leánynevelő intézet élén Arató István igazgató áll. Az intézet célja, hogy az evangélikus leányok aránylag kevés költséggel, nemcsak a kor műveltség színvonalán álló s hivatásukhoz szükséges hazafias szellemű oktatásban, hanem szív és kedélynemesítő ev. szellemi vallásos, gondos nevelésben is részesüljenek. Az értesítőben találjuk Arató István igazgatónak gyönyörű megemlékezését Gyurátz Ferencről, nemkülönben dr. Vis- nya Aladár tanárnak, a Kőszeg vidékein termő gombák jegyzékét. A leánynevelő intézet tantestülete 21 tagból áll. Tanulóinak létszáma 170 volt. Az internátusnak bennlakó növendéke 82. A budapesti leánykollégium értesítője dr. Bőhm Dezső igazgetó szerkesztésében jelent meg Az értesítő elején dr. Láng Margit, „A képzőművészetek tanítása a leányközépiskoíákban“ c. magvas értekezése olvasható. A kollégium tantestülete 26 tagból all. Növendékeinek száma 320 volt. A kollégiummal kopcsolatos internátus vezetője Szluik Ella igazgató. A soproni tanítóképző intézet értesítőjét Hamar Gyula igazgató tette közzé. Az értesítő meleg szavakkal emlékezik meg az intézet volt igazgatójának, Papp József elhunytáról, érdemeiről. Az intézet, mely immár 70 éves múltra tekinthet vissza, ma is hivatásának magaslatán áll. Növendékeinek száma 131 volt. Az elengedett tandíjak összege 392 P. az elengedett benn- lakási díjak összege 1174 P. az elengedett lápintézeti díjak összege 2574 P. Az elmúlt iskolai évben is felhasználtak minden megfelelő eszközt és alkalmat, hogy az intézet nemes tradíciójához és különleges feladataihoz képest vallásos, erkölcsös, hazafias, testileg ép tanítói egyéniségeket neveljenek az egyháznak, a hazának. A szaruasi ev. tanítóképző értesítőjét Kiss Sándor igazgató közli. Az értesítőnek rendkívül értékes az „Egészségi állapot." c. rovata, melyben többek között a következőket olvassuk : „Vájjon szükséges-e rámutatni a mostani női divat eddig soha nem tapasztalt eltévelyedéseire . . . Érdemes lejegyezni az utókor számára, hogy volt egy esztendő, amikor 30 fokos téli hidegben az általános női divatot követő tanulólányok egy részét a legkövetkezetesebb pedagógus eréllyel is alig lehetett rászorítani a megfelelő öltözködésre, többször egyenesen a szülői háztól nyert ellenkező biztatás miatt. A tanári kar ezúton is kéri azokat a szülőket, akik nem hajlandók lemondani a modern divat szertelenségeiről s nem szívesen vetik alá gyermeküket a nevelés mérséklő rendszabályainak. leányaik nevelését ne bízzák a szarvasi tanítónőképzőre.“ Az intézetnek összesen 156 felvett növendéke volt. Ev. bennlakó növendék havi fizetnivalója a tandíjat is beleértve 67 P 40 fillér. A gond és a baj. Állandó zúgolódások között folyt egy keresztyén ember élete. Sokszor panaszkodott, hogy az Isten törvénye, meg az élet gondja-baja, mint valami súlyos kereszt nehezedik vál- laira. Egyszer csodálatos álmot látott. Az örökkévalóság honába igyekezett. Mikor messziről megpillantá a mennyei birodalmat, szinte szeretett volna szárnyakat kérni a napsugártól, hogy minél gyorsabban eljusson a boldogság hazájába. És már egészen közel is ért hozzá, midőn egyszer csak rettenetes mély árkot vesz észre maga előtt. Szomorú érzés töltötte el lelkét, midőn arra gondolt, hogy milyen közel van a kitűzött célhoz és mégsem mehet be a dicsőség országába, mert sehol sem talál egyetlen egy hidat sem, melyen átjuthatna a szédítő mélységen. De töprengései után villámgyorsan támadt az az ötlete, hogy leveszi válláról azt a keresztet, mely miatt sokat zúgolódott és áthidalja vele az előtte tátongó mélységet. És ime sikerült! „... Azoknak, akik az Istent szeretik, minden javukra van.“ Róm. 8, 28.
