Harangszó, 1929
1929-08-18 / 34. szám
34 szám. XX. évfolyam. Alapította KAPI BÉLA 1910-ban. Laptulajdonol: i Dunántúl Lauer-SxöTBtsij. il Onaáfos Luther- ■é* hlntaioe lapja. Kéziratok, tléflaetóal dijak és reklamációk a HARANGSZŐ eierkeaató- kiadóhivatalának Saombathalyr* (Vasvm.) kűlűendók. ■lóflietást elfogad minden erang. lelkén és tanító. leojelgill min» mám; Ha szivedben a hit virága: hála, imádság fakadó», As Isten lát s hall tégedet és megáldja könyörgésed. taartneató-kiadóhivatal | SZOMBATHELY Vas vArmegyt. nókkladóhlvatal t .Luther-Táreaaág" könyv kereskedése Budapaat, vm., Sientklrályl-u. *l/a. A „HAR1N8HZ0“ elöflsetésl ára negyedévre 1 P 2S I. Félévre 1 P 40 t. Csoportos küldéssel 10*/i-es kedvaamény. tn erikába agán Arra I dollár; aa utódállamokba negyedévre 1 P M Bll. Megtartó reménység. Róm. levél 8.24.: „Mert reménységben tartattunk meg...“ É lő embernek remélni kell... A reménység tehát nem valami egyedüli sajátossága a keresztyén embernek, hiszen minden ember reménység alatt él és béketűréssel várja reménysége valóraválását. És mégis van különbség a keresztyén és nem keresztyén reménység között. A különbség ott van: mit remél a keresztyén ember és milyen bizonyossággal reméli azt I ... A mi reménységünknek tárgya kibeszélhetetlenül nagy! Reménységgel várjuk az Isten dicsőségének megjelenését, amely dicsőséghez nem is hasonlíthatók elmúló időnknek szenvedései. Reméljük, hogy amint Krisztussal együtt szenvedünk, vele együtt is fogunk majd uralkodni, reméljük, hogy az a győzödelem, amely meggyőzi a világot, az a mi hitünk. Szívünkben él az a szent bizonyosság, hogy Krisztus minket megváltott s a bűnnek, halálnak, ördögnek hatalmától megszabadított... de él bennünk az a reménység is, hogy egykor eljutunk a teljes szabadságra, és felszabadulunk a bűn hatalma alól... él bennünk a reménység, hogy nem csak bűnbocsánatot nyerünk, hanem egykor mentesek leszünk minden bűntől és minden kísértéstől... él bennünk a reménység, hogy az Isten eltöröl egykor minden könyhulla- tást és halál, elválás, sírás és fájdalom nem lészen többé... A mi reménységünk új égről és új földről szól, új világról, amelyet megígért Jézus örök szava: „íme én mindeneket megújítok “... A mi reménységünk valóravá- lása száz százalékig bizonyos! Hisz el sem képzelhető, hogy az a mennyei Atya, aki minket gyermekeinek nevezett, kitagadna bennünk szent örökségünkből 1 Lehetetlen volna ez! A mi reménységünk sziklaszilárd fundamentumon nyugszik: Istennek, a mi Atyánknak örök szeretetén, amellyel ügy szerette a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta... óh, hogyne ajándékozna nekünk a Krisztusban mindeneket I ?... A mi reménységünk tehát az élő Istenben nyugszik I Ez a reménység bizonyos, ebben a reménységben tartattunk meg, mert csak ez a reménység tarthat meg mindörökre!... „Ok Mindenható, mily jó lenni Oltalmad befedő árnyékában ! Habár próbára szoktál tenni Néha e földi éltünk folytában, De végképpen bennünket el nem hagysz. Sőt kelletekor szabadulást adsz. Magasztallak erős kőszálom, Pajzsom s bátorságos menedékem, Vezérlésed ha jól vizsgálom, Csak bölcs, csak üdvös lehet énnekem. Oh jól tudom, hogy meg nem szégyenül, Ki benned bízik rendületlenül.“ Amen. , Evang. leánykonferencia ózdon. Irta: Bélák Sándor. J úlius 27, 28-ika feledhetetlenül kedves napjai voltak az ózdi evang. egyháznak, de még inkább annak a leányseregnek, mely ezekben a napokban a Magyar Keresztyén Leányegyesületek Nemzeti Szövetsége által rendezett első országos evangélikus leánykonferenciára jött össze a vendéglátó ózdi gyülekezet körében. Ha a távolabbi helyekről, a dunántúli egyházkerületből kevesen is jöhettek el, a nagy alföldi gyülekezetek: Békéscsaba, Orosháza, továbbá Nyíregyháza, Miskolc, Salgótarján stb. szép számmal voltak képviselve. Körülbelül 100-ra ment a vidéki résztvevők száma és 15 ev. leányegylet képviseltette magát. Kedves jelenet volt, mikor a konferenciára érkező leánycsoportokkal befutott a vonat az ózdi állomásra s az érkezők az ózdi Ifjúsági Lutherszövetség fogadóbizottságát az „Erős várunk“ el- éneklésével köszöntötték. Marcsek János lelkész és neje gondos, előkészítő munkájának, valamint az ózdi gyülekezet vendégszeretetének köszönhető, hogy elszállásolás és étkezés tekintetében is minden kényelem biztosítva volt a résztvevők számára. A gyülekezet tagjainak vendégszerető hajlékában nyertek elszállásolást s a gyári kaszinó nagy étkező termében volt a közös étkezés, mely alkalmakkor az egyes leányegyesületek tagjai felváltva szolgáltak fel. Július 27-én, szombaton reggel 9 órakor vette kezdetét a konferencia a kedves ózdi evang. templomban s elejétől végig itt folyt le a gyülekezet tagjainak élénk érdeklődése mellett. Marcsek János lelkésznek az oltár előtt mondott bensőséges megnyitó imádsága és Igeolvasása után Victor Erzsébet, a Magyar Keresztyén Leányegyesüle- tek Nemzeti Szövetségének főtitkára szólt a konferencia tagjaihoz. Örömének adott kifejezést, hogy a hivó szóra ilyen szép számmal összejöttek az evangélikus leányegyesüle- tek tagjai megnyitni szívüket a nagy magvető Jézus előtt, egymás munkáját megismerni és a közös cél szolgálatában összefogni. Marcsek János lelkész felolvasta ezután a konferencia vezetőségéhez érkezett üdvözlő leveleket és táviratokat
