Harangszó, 1929
1929-08-04 / 32. szám
1929 augusztus 4 __________ a jakon az ö dicsősége zeng, azalatt Jézus a nap ünnepelt hőse ősszeszorult szívvel egyedül imádkozik a kopár hegyek között. Fáj neki az a tudat, hogy ez a nép csak kenyérszerző és kenyérosztó anyagi Messiást lát benne. Tudta, hogy ennek a soka' ságnak a parázsló lelkesedése a jóllakottság kellemes érzésével együtt fog elmúlni, pedig ő olyan híveket akart, akik szenvedni, nélkülözni is tudnak az ő nevéért. S másnap megint odaáll a sokaság elé és beszél nékik kemény szavakat arról, hogy Ö elsősorban nem azért jött, hogy kenyeret adjon, hanem, hogy a bűntől váltsa meg a népet. Nem törődött azzal, hogy a tömeg emiatt ki fog ábrándulni. A tömeg elfordult Tőle, de ö hű maradt az Isten akaratához. Ez maga csodálatosabb, mint mikor a kenyereket megszaporította. Miképp védekezzünk a bőség ellen. Az emberi test egészségének alaptörvénye szerint a hőleadásnak a hőtermeléssel arányosan kell működnie, amit a höszabályozó idegközpont normális időjárásban igen jól elvégez. Hőség idején azonban nagyobb a hőtermelés, mint a hőleadás, tehát ezt kell bizonyos rendszabályokkal egyensúlyba hozni. Ennek az egyensúlynak első feltétele a helyes öltözködés. A nők, sokat kárhoztatott könnyed öltözködésükkel, aránytalanul kevésbbé szenvednek a hőségtől, mint a férfiak. Ajánlatos tehát, hogy ilyen forró nyáron a férfiak igyekezzenek minél könnyebben, minél világosabban, sőt minél kevésbbé öltözködni. A hőleadás másik lehetősége, a sok és gyakori ívás, bizonyos mértékig veszedelmet is jelent. Éppen ezért rossz szolgálatot teszünk önmagunknak, ha a hőség miatt sok bort, sok ásványvizet, sok sört, sok feketekávét iszunk, mert ez egyrészt káros hatással van a vesére, másrészt túlzott izzadással gyengíti ellenállóképességünket. Legjobb tehát ha friss kuti, helyesebben vízvezetéki vizet iszunk, esetleg gyümölcsízzel keverve, de igen jó és nagymennyiséiben is ártalmatlan üdítő ital a tej, az aludttej, a yoghurt, vagy a hideg tea. Egyik fő egészségi szabálya a hőség ellen való védekezésnek és a hőség veszedelmei elhárításának az, hogy ne együnk túl sokat. Ne együnk főképpen zsíros ételeket, a hússal pedig különösen vigyáznunk kell, mert kánikulai időben szinte mindennapos a husmérgezés. Kolbászféléket sem nyersen, sem megfőzve, lehetőleg ne együnk! Ehetünk azonban sok gyümölcsöt, HARANCISZÖ. ami üdítő hatással van szervezetünkre, de gondosan megmosva, esetleg főtt állapotban. Nagyon kell vigyázni arra, nehogy szomjúságunkban mindenfélét: sört, gyümölcsöt, fagylaltot, uborkát ösz- sze-vissza együnk és igyunk, mert a romlott gyomor nyáron kétszeresen veszedelmes. Lakásunkban minél többet szellőztessünk ! A leeresztett faredőnyök nem védik meg a szobát a hőség ellen, mert álizzanak, legjobb tehát a szobát úgy besötétíteni, hogy levegő azért bőségesen járhassa át. Legegyszerűbb és legtermészetesebb módja a hőség ellen való védekezésnek a gyakori fürdő. Strandfürdő, uszoda, fürdőszoba, vagy mindezek hiányában tetőtől- talpig való hideg lemosdás egyformán jó szolgálatot tesz, de sohasem a megizzadt testnek. Fürdő előtt először is le kell hülni, és csak azután hideg vizbe menni! A sietés, szaladás, ilyen kánikulai időben veszedelmes. A fokozott izommunka fokozott hőtermeléssel jár, ezért lehetőleg kényelmesen járjunk. Igen gyakori a hőguta, a napszurás az ilyen kánikulai időben. Erro a két veszedelmes kísérőjére a hőségnek, előre figyelmezteti a szervezetünket köny- nyed rosszullét, amelynek tünetei szédülés, fülzugás, szemkáprázás, főfájás. Ha valaki ezeket a tüneteket érzi, siessen hűvös, árnyékos helyre, oldja meg ruháit és tegyen fejére hidegvizes borogatást. Aki óvatosan, előrelátással és az itt elmondott elvek szerint viselkedik a hőségben, arra nézve a kánikulai idő sem veszedelemmel, sem pedig túlságos szenvedéssel nem fog járni. Felcdékenység Istennel szemben. Egy alkalommal egy misszionárius egy embercsoportot lát, a melyet egy idegen tart fel istentelen beszéddel. Azt kívánja bizonyítani, hogy nincs Isten. Mikor beszédét végezte, így szólt a misszionárius a hallgatóknak! „Tudjátok ki ez az ember ? Tegnap kétségbe esett hangot hallottam az egyik folyó örvényénél. Oda rohantam s láttam, hogy egy ember halálos veszedelmében kiált szabadulásért az Istenhez. Segítségére siettem, megmentettem. íme, ő volt az!“ 245 A mezőn. A mezőket jártam; gyönyörű palástként Borult a zöld rá a földanya testére. És mintha csodás kéz teleszötte volna Ezernyi virág volt ültetve közéje. Vidám kis legyecskék játszottak a légben, Fiirösztötték szárnyuk arany nap porába', Fehérszinü felhők ragyogtak a fényben. Méhek munkás rajai rét virága várta. Fehér út kígyója az erdőt kereste, Fák vigy áztak oldalt... A szellő suttogott. Kis dalos madárszív az égbe repesve A nyár pompájáért éneket csattogott. Édes ígéret volt a zöldelö pompa, Mely életet termel, mint terített asztal. Templom volt a szabad s a madarak hangja Szent imakén t hangzott, mely Istent magasztal. Madarak dalával imám szállt az égbe: Áldd meg Istenem a szép magyar mezőket, Tekintsen le szemed szegény magyar népre, Deríts már föléje boldog esztendőket. HŰTI SÁNDOR. Nőegyleti hangverseny Pécelen. A péceli evangélikus nőegylet június 29-én nagysikerű hangversenyt rendezett a kövelkezö műsorral : 1. Schubert: Zongoratrió Esz-dur. Allegro — Andante con moto — Scherzo — Allegro moderato. Előadták Dr. Thomay Ernőné, Egerland István. Hugler Ede. 2. Beszéd, tartotta: Mezey József rákospalotai hitoktató lelkész. 3. Wieniaw8ky : Fantázia két orosz téma felett. Előadta . Egerland István zeneakad. tanárjelölt. 4. Schubert-Liszt. Du bist die Ruhe. Wandern. Schubert: Moments musi- caux. Brams: Magyar táncok, zongorán előadta: Dr. Thomay Ernőné. 5. Orosz népballada, Vorreri morire, Fülembe csendül, dalok, előadta Chugyik Pál alesperes, aszódi lelkész, Haberern G. Adolf gimn. tanár zongorakíséretével. 6. Popper: Magyar Rhapsodia, előadta Zugler Ede sz.- fővárosi tanár, gordonka művész. A hangverseny a református egyház kultur és vallásos előadások céljait szolgáló nagytermében folyt le, amelyet teljesen megtöltött a nemcsak Pécelről és a környékből. de Budapestről, is összesereglett mintegy 300 főnyi díszes közönség. Feszült figyelmet váltott ki Mezey József lelkésznek a .házasságokról" szóló gazdag, tanulságos tartalmú szabad előadása és lelkesedéssel fogadtatott Chugyik Pál alesperes- nek mindeneket magával ragadó énekszáma. A zenei rész mesteri megrendezésén a gyűl. felügyelő neje, dr. Thomay Ernőné úrnő — széles körben ismert zongora művésznő — fáradozott, akivel együtt a zongoratrióban és Külön külön nagyhatású soló számaikban igazi műélvezetet nyújtottak : Hugler Ede gordonka művész és Egerland István nagyjövőjü fiatal hegedűművész. A fáradhatatlan közreműkdőkkel szemben a komoly előadások és komoly művészi zenei produkciók iránt lelkesedő közönség szűnni nem akaró ovációval adózott. — A hangverseny beköszöntőjét özv. Révész Sándorné nőegyleti elnöknő. a záróbeszédet pedig Liska Ferenc lelkész, adminisztrátor mondotta. A 310 pengő tiszta jövödelem harmonium alap gyarapítására lett fordítva. Ugyancsak a nőegylet röviddel ezelőtt értékes urvacsorai kannával szerelte fel a gyülekezetét.
