Harangszó, 1929
1929-06-30 / 27. szám
1929. június 30 HARANCtSZO. gondolni. Mindenütt ott, ahol az Úrra teljes szívvel nem hallgatnak, romlás, pusztulás és a haléi szedi áldozatait. Vajha minálunk nem volna szükség arra. hogy bekövetkező sorsunk miatt sírjon felettünk. Júl. 5. A bűnbánat könnyei. Máté XXVI. 69—75. Nagyön keserű könnyek ezek, amiket Péter sír. A megszégyenülés- nek, az összetörésnek könnyei, amelyekkel elmúlik minden elbizakodottság, minden önhittség Péter szívéből. Mi is bűnbánatot teszünk. Sokszor tesszük, minden urszentvacsora vétele előtt is. Oh de a mi bűnbánatunk sokszor milyen közömbös: épen csak a szájnak a vallása. Legyen a mi bűnbánatunk őszinte, mély. mint, akik tudjuk, hogy a szent Isten előtt állunk, aki gyűlöli a bűnt és nem tudja tehát a legkisebb vétséget sem elnézni. Júl. 6. Az igaz szomorúság könnyei. Jón. XX. 11—18. Máriának elviselhetetlen az a gondolat, hogv az 0 lelkének mestere nélkül éljen, ö már tudja, hogy az Úr az egyetlen segítő. Csak 0 benne találta meg életét. Amig mi meg nem találtuk életünk mesterét, addig élelünk nem lehet világosságban. Amig halott elhivés csupán a mi hitünk, addig halott a mi Krisztusunk is számunkra. De, aki köny- nyék között keresi a maga élő Mesterét, az csaksamar meghallja, amint nevén szólítja és életét felkarolja. Júl. 7. Eltörölt könnyek. II. Kir. XX. 1 — II. Ján. Jel. XXI. 4 Hála az Úr nagy kegyelmének és könnyörületességének. hogy 0 eltörli a könnyeket. Eltörli már itt e földön is. ha szívünk teljes alázatosságával kérjük őt, de főképen letörli majd az új ég és új föld teremtésekor. Ezért reménnyel eltelt élet a keresztyén ember élete. Életünk sivár volta, emberek rossz indulata, torlódó bajok mind nem tudják a keresztyén ember életkedvét és életörömét elvenni. Tudja, hogy az Úr idejében megmenti őt minden bajtól, tudja, hogyha a kísértések és megpróbáltatások között kitart, akkor van bemenetele a legnagyobb örömbe és dicsőségbe, amelyet az Úr készített az ő benne hívők részére. Mohr Henrk. S most egyszerre csendült össze mind a három. A nagy komolyan, méltóságosan búgott . . . A középső szépen utána csendült. . . A kicsi meg gyorsan, szaporán aprózta, nehogy elmaradjon a két testvérétől . . . Aztán következett az ének negyedik verse. Az utolsó. Utána közgyűlés volt. Ott az esperes elnökölt s méltatta Kocsis Antal áldozatkészségét s fennen hangoztatta az Isten hatalmasságát, csodatevő erejét s kifürkészhetetlen útjait. Beszéde közben Kocsisék egyik cselédje lépett be a templomba Odament Fenyves lelkészhez s valamit mondott neki. Az bólintott rá s a cseléd távozott. Vége volt a gyűlésnek. A nép tódult ki a templomból s megálltak az előtte elterülő téren. A három lelkész még bennmaradt a templomban. Megszólalt a nagyharang. Az emberek értelmetlenül néztek össze. Ugyan mire harangoznak ? A lelkészek kiléptek a templomból. A gondnok odalépett hozzájuk. — Miért szól a nagyharang NagytiszAtyám halálára. <?«ndelafban a temetőt járem. 3é Atyám sírját felkeresem . . . Öörcsős zokogás szorítja torkom § könnyektől patakzik kát szemem... Érzem, £egy színem szakad a üajba; Tudom, hogy minden §iába oan, Tudom, §ogy többé nem ölel karja, Tudom, hogy színe nyugszik halkan... Es mégis! mégis...! mily nagy a ná- ftezem kezébe tenni szépen, [gyám fteblére borulni, sírni lágyan Pihenni csendben, biztos rénben .. . <3sekey Pál. A bányaáldozat. Egy bánya beomlik. A munkások menekülnek. Künn veszik észre, hogy egy társuk hiányzik. Azonnal a keresésére indulnak. Lázasan keresik a sziklatömbök között, hogy segítségére legyenek. Egyszer csak megpillantják. Már távolról hallják jajszavát s boldogan kiáltanak fel: Még él, még éli... Odarohannak, kiszabadítják a törmelékek közül s megmentik. — Én vagyok az, akit eltemetett a világ, de amíg élek, élni akarok! De tudom;, hogy van valaki, aki engem is keres, aki meg akar menteni, maga az élő Isten. A kiadóhivatal szeretettel kéri a hátralékok sürgős beküldését. telelü urak ? Csak nem az iskolaavatásra ? Hiszen az úgy volt, hogy délután lesz ? Fenyves szólalt meg. — Ügy van. Az iskolát délután avatjuk. A harang halottat sirat. Az emberek oda sereglettek. — És ki a halott ? A lelkész meghatottan folytatta : — Azt siratja, aki valamikor a templomot felgyújtotta. Kocsis Antalt. Az emberek elképedtek. — Kocsis Antal ? Kocsis Antal ? Az esperes ráhagyta. — ő volt híveim. Pc követ az vessen rá. aki nem érzi k^zületek m^gat bűnösnek I Mindnyájan emberek vagyunk, Cytn- lók és bűnösek Nincs mit egymás szemére hánynunk. S ám, Isten i bűnt is jóra fordítja. íme. a oűr. iGuimé tette Isten hajlékát. A bűnös megtisztult a bűnben s ebből sarjadt az új Isten háza. Hála és dicsőség legyen érte a magasságos mennyekben lakozó Istennek I A harangok összesírtak . . , A hangjuk meszze röppent. Kongásuk besírt a ravatalon fekvő Kocsis Antal szobájába is és légyzsongással ölelték körül a holttestet s a ráboruló édesanyát . .. — Vége. — EGYRÖL-MÁSRÓ1. A mindennapi életből. Budapesten hal meg legtöbb ember tbc.-ben. Dr. Illyefalvy I. Lajos, a fővárosi statisztikai hivatal igazgatója most a tüdővész statisztikáját dolgoztatta fel. Megdöbbentő az, hogy ez a betegség Megyaror- szágon pusztít legjobban. A mai megcsonkított országban 1919-től 1927-ig, tehát kilenc év alatt 213.000 ember halt meg tüdővészben és a halálozások közül 31.000-nél több esett Budapestre. Az igaz, hogy az utolsó 50 év alatt több mint 53 százajékkal apadt a főváros ossz halálozási aránya és a tuberkulózis még ennél is jobban 56 százalékkal csökkent, mégis Európa nagyobb városai között Budapesté a szomorú elsőség. 1874-ben 10.000 fővárosi lakosra 75 tüdővész halálozás jutott, 1014-ben már csak 28. A háború után bekövetkezett nyomor és meggyengült ellenálló képesség miatt 1918-ban már újra 59-re szökött az arány. Azóta javulás mutat kozik, úgyhogy most 25-nél tartunk. A mi tragédiánk az, hogy másutt jobban tudnak védekezni. Negyven nagy európai város közül csak Varsó helyzete volt rosszabb a tüdővész halandóság terén, mint nálunk. 1924-ben pedig utolsó helyre szorultunk és ott szomorkodunk még ma is. Általában a hollandi és angol városok mutatják a legalacsonyabb, Páris, Prága, Bukarest, Bécs és Budapest a legmagasabb indexszámokat. Sajnos, nálunk magasabbak az indexszámok, mint a Balkán városokban. 1927- ben tisztán a tüdővész 2476 áldozatot kívánt Budapesten. A statisztika rámutat még arra, hogy különösen a tavaszi hónapok veszélyesek s szembetűnő az őszi ritkulás. SzeDtemhprHc.ii pusaiuiucik el legkevesebben ebben e. kegyet len betegségben. __________________________213 T horwaldsen Krisztusa. Ha bemegyünk az egyik kopenhágai templomba és ott Thorwaldsen „áldó Krisztusát“ megpillantjuk, akár jobbról, akár balról, közelről, vagy távolról vizsgáljuk is, nem találjuk olyan kiválónak, mint mondják. Csak akkor tárul fel előttünk a dombormű szépsége, ha előtte letérdelünk és úgy tekintünk fel rá. — Boldogok az alázatosak.
