Harangszó, 1929
1929-06-02 / 23. szám
182 HARANQSZO. 1929. június 2. Országa ügyét, mint amilyennel a világi sajtó a sátán ügyét. De ha ez így volt a múltban, nem így kell lennie a jövőben! Ma még „sajtóvasárnapot“ kell tartanunk, hogy áldozatos fillérek hadikölcsönével tudjuk tartani a magyar lutheránus sajtó frontját, de rövidesen el kell jönnie annak az időnek, amikor a magyar lutheránus újság és könyv mint Isten Lelkének áldott, gyújtogató kettős lángnyelve suhan végig a lelkeken. S akkor majd a phönixként poraiból megújult lutheránus sajtó elindíthatja a betűk, lapok, könyvek garmadáit, mint az Igének erős hadseregét, hódításra ,,a sötétben járó nép“ (Esaiás 9, 2.) felé, hogy mindenki megláthassa a „nagy világosságot.“ Addig azonban áldozatos lel- kekre van szükség, akik a feltámadott Krisztus erejében bízva az egyik részről munkát, vért, ideget és a másik részről könnyen vagy nehezen nélkülözhető filléreket áldoznak az eljövendő erős magyar lutheránus sajtó számára. „Imé mondom néktek: Emeljétek fel a szemeiteket és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra.“ (Ján. 4, 35.) Farkas Zoltán. EGYRŐL-MÁSRÓL A mindennapi életből. Már dereng a hajnal. . . Gazdasági életünk legnagyobb veszedelme a külkereskedelmi forgalom kedvezőtlen alakulása. Esztendők óta az ország többet fizetett a külföldnek a behozott árukért, mint ameny- nyit a külföld nekünk fizetett az oda kivitt magyar áruk fejében. Az a többlet, ameny- nyivel mi többet fizetünk a külföldnek, mint amennyit tőle kapunk, az úgynevezett külkereskedelmi passzivúm. Nyilvánvaló, hogy ennek a passzívumnak évről-évre történt megismétlődése országunk nagymérvű eladósodására vezet. Innen van az, hogy politikusok, gazdasági szakférfiak, bankárok, gazdák, iparosok és kereskedők nemzeti szerencsétlenséget látnak a külkereskedelmi passzívum folytonos növekedésében, úgy hogy az a súlyos kérdés a közgazdasági élet és a gazdaságpolitika tengelyévé vélt. A politikusok és közgazdászok azon törik a fejüket, hogy miként lehetne ezt a nagy passzívumot csökkenteni egyrészt a behozatal leszállításával, másrészt a kivitel fokozásával. A kormánynak is a legnagyobb gondot okozza, hogy miként lehetne állami segítséggel. hitellel, olcsó szállítási tarifákkal a magyar termékek exportját a külföldre elősegíteni. E cél érdekében állami hozzájárulással egy mezőgazdasági és egy ipari kivitelfejlesztő intézetet létesíteni, amely két intézet működését máris megkezdette. Persze a behozatalt kormányparancscsal letiltani, de sőt mérsékelni sem lehet. Magának a polgárságnak, az ország egész lakosságának becsületbeli kötelessége, hogy lehetőleg tartózkodjék a külföldi portéka vásárlásától és hogy a magyar föld termékével, a magyar munkáskéz készítményével lássa el a maga szükségleteit. Mert hiába sikerülne a magyar kivitelt növelni, ha a másik oldalon a magyar közönség a külföldi áruk nagymérvű vásárlásával a behozatalt is egyre szaporítaná. A külkereskedelmi mérleg megjavításához feltétlenül szükséges, hogy az ország lakossága lehetőleg csak magyar, hazai árut vásároljon. Ha ez megvalósulna, úgy a külföldről csak a nélkülözhetetlen nyersanyag kerülne hozzánk, amelyet a magyar munkás dolgoz fel és amely munkának gyümölcsét maga az ország és benne a gazda is élvezné a mező- gazdasági termékek fogyasztásának emelkedésében, A múlt esztendőben a külkereskedelem veszedelmes passzívuma megdöbbentő mérveket öltött és minden napra egy millió pengő volt a hiány, amellyel a behozatal a kivitelt meghaladta. Kislelkü próféták akadtak, akik ebből az ország gazdasági pusztulását jósolták meg. A pártpolitikai szenvedély nagy buzgalommal vetette reá magát erre a külkereskedelmi passzívumra, amelynek állandó kiszinezésével fegyvert kovácsolt a kormány gazdaságpolitikája ellen, holott nyilvánvaló volt. hogy kivitelünk csökkenését főleg a szomszédos államok ellenséges indulatu elzárkozási politikája okozta. Valamennyi európai állam a saját mezőgazdasági termelését mesterséges eszközökkel akarja odáig szaporítani, hogy ne legyen rászorulva élelmiszerbehozatalra. Ezt az úgynevezett önellátási politikáját a külföldnek a magyar kormány természetesen nem tudja megváltoztatni. És ebben rejlik a magyar termékek kivitelének legnagyobb nehézsége. (Folyt, köv.) Meddig tart az örökkévalóság ? Okosságáról volt híres a pásztor- fiu. Minden kérdésre bölcs feleletet adott. Az ország királya is magához hivatta hát és azt a kérdést intézte hozzá, hogy meddig tart az örökkévalóság? Mire így felelt: „Ismerek egy hegyet. Egy mértföld a magassága, úgyszintén a szélessége, meg a hosz- szúsága is. Százévenként egy-egy madár keresi fel és megfeni rajta csőrét. Ha majd így az egész hegy elkopik, akkor telik el az első másodperc az örökkévalóságból.“ .........- --- ----- H ETI KRÓNIKA. A világháborúban elesett hős magyar katonák emlékére felállított emlékkövet május 26-án országos ünnepség keretében avatták fel. — A képviselőházban a népjóléti tárca letárgyaíása után a kereskedelmire tértek át. — A magyarországi temetőkben 80 ezer hősi halott nyugszik. A belügyminiszter 340 ezer külföldi katona nyugvóhelyét ismeri. — A lengyel külügyminiszternek budapesti látogatását rendkívül sokra értékeli a külföldi sajtó. Az egyik lap szerint olasz, magyar, lengyel középeurópai katholikus szövetség van kialakulóban. Kassán az egész világ érdeklődése mellett tárgyalják az emberevő cigányok bűnpörét. A Felvidéken mind erősebb a függetlenségi mozgalom. A jelszó ma: el a C8ehektől. A román orthodoxok és az erdélyi katho- likusok egyformán ellenzik a Vatikánnal kötött konkordátumot. Belgrádban a Kisantant konferenciáján tiltakoztak a jóvétéli kvóta bármilyen leszállítása ellen. Szovjetoroszország az athaizmust államvallásnak minősítette. A német köztársaság védelmi törvényt meghosszabbították. — Strassburg kommunista polgármestert választott. Spanyolországban szigorú büntetés vár a lázadó tüzértisztekre. Az olasz szenátusban Croce, a híres esztétikus és filózofus kijelentette, hogy a konkordátum az olasz ifjúságot a jezsuiták kezére játsza. Franciaország felemelte a búza vámtételét. HARANGSZÓ. Szentháromság u. 1. vasárnap. Ev. Luk. 16.19—31A gazdagról és a szegény Lázárról szóló példázat megtanít bennünket arra, hogy ne a vagyonban, az anyagiakban, a gazdagságban keressük a boldogság igazi titkát, mert a gazdagság magában még senkit sem boldogított. A lelki, az Istenben való gazdagság a legnagyobb gazdagság. Kapi Béla püspök a felekezeti békéről. Kapi Béla püspök hivatalos egyház- látogatás alkalmával Szekszárdon az egyházközségi díszközgyűlésen a felekezeti béke követelményeiről nyilatkozott hosz- szabban. „A felekezeti békesség — mondotta — nagy kincs, a nemzet életének egyik első feltétele és jövendőjének biztosítéka. Arra kérte híveit, hogy a vallási békét mindenképen őrizzék meg, mint krisztusi parancsot. Ha szükség lesz önmegtagadásra, legyünk önmegtagadók, de ez a türelem nem terjedhet túl az egyházi öntudat és meggyőződés határain.“ Bartóky József emléktáblájának leleplezése. Országos ünnep keretében leplezték le a Szarvasi Öregdiákok Szövetsége május 29-én első elnökének, Bartóky József volt földmivelésügyi államtitkárnak emléktábláját az ősi iskola falában. Az ünnepi beszédet dr. Raffay Sándor püspök mondta. A kaposvári templom felavatási ünnepélye. A kaposvári templomépítés a tavaszi idő beálltával fokozott mértékben megindult s már is bontakoznak ki az új templomnak teljes kontúrjai, amely templom az egyetemes ev. egyháznak egyik legszebb temploma lesz. Az építés befejezéshez közeledik úgy, hogy Kapi Béla püspök már is kitűzte a felavatás napját június 23-ára. Bensőséges ünnepe lesz ez a kaposvári ev. gyülekezetnek, mert templomépítési alapjának kétszeri teljes megsemmisülése után is diadalt aratott a kitartó küzdelem, a bátor hit és az erőt meghaladó áldozatkészség. Pápán pünkösdhétfőn volt a Kiskáté jubileumi ünnepélye, melyen Zsebők Nell tanítónőképző int. növendék megkapó erőj
