Harangszó, 1929

1929-05-26 / 22. szám

1929. május 26. HARANQSZO. kaszparancsnok a vámőrség és Sárkány Ferenc MÁV felügyelő, presbiter a gyüle­kezet nevében köszöntötte. A templom előtt fogadták a püspököt Kluge Pál gyü­lekezeti felügyelővel élükön a presbitérium, a nő- és leányegylet, az ifjúsági egyesület tagjai, az elemi népiskola növendékei a tanítókkal, a polgáriiskola evangélikus nö­vendékei, a gyülekezet tagjai és igen so­kan a város közönségéből. A templom előtt Kluge Pál gyülekezeti felügyelő és egy csokor étnyujtásával Somogyi Manci leányegyleli tag üdvözölték a püspököt, ki a fogadtatás után a presbitérium élén, a cserkészek és leventék sorfala között azonnal a templomba ment, ahol rövid imát mondott. Másnap, május 11-én délelőtt a nádasdi leányegyházat látogatta meg. A község halárában bandérium fogadta a püspököt és kíséretét, aki a leventék és tűzoltók sorfala között vonult be Nádasdra. Domonkos Miklós körjegyző a község elöljáróságával fogadta a püspököt. Az iskolát tekintette meg ezután, ahol a ta­nulók élén Meslerházy Imre tanító üdvö­zölte a püspököt, aki megvizsgálta az osztályokat és a látottak és hallottak fö­lött a legteljesebb megelégedését nyilvá­nította. A vizsgálatot az iskola udvarán a szabad ég alatt istentisztelet követte. Délután Katafát látogatta meg a püspök. Itt Horváth Gyula adóügyi jegyző fogadta. A megtartott iskolavizsgélat után Szarvas- kendre látogatott el a püspök. Itt megismét­lődött a nádasdi fogadtatás. Lovasbandé­rium, leventék és tűzoltók sorfala között vonult be a püspök az iskola előtt felállí­tott diudalkapuhoz. ahol Szigeti Gyula tanító üdvözölte. Iskolavizsgálat utón közgyűlés volt, amit bankett követett, melyen a püspök kíséretén kívül résztvett Szarvaskend egész intelligenciája. Kapi Béla püspök Szarvaskendről az esti órákban visszatért Körmendre. A körmendi gyülekezet hivatalos láto­gatása május hó 12-én ment végbe. 8 órá­tól meglátogatta a püspök a két iskolát, 9-kor pedig kezdetét vette az istentisztele­tet. amelynek fényét és ünnepélyességét — Derék egy ember ez a Kis I A lelkész felsóhajtott. — Bár adna az Isten sok-sok ilyen Kis Istvánt egyházunknak, még ha szegény is az anyagiakban. A gondnok hozzátette. — De annál gazdagabb a lelkiekben. Míg amaz a másik, a gazdag — A lelkész legyintett. — Hagyja gondnok úr amazt. Az Isten majd megfizet kinek-kinek az ő cseleke­dete szerint. Á gondnok helybenhagyta. — Igaza van tisztelendő úrnak. Ne is beszéljünk hót róla. Inkább válogassuk ki az embereket s osszuk be a körzeteket s aztán Isten segítségével bocsóssuk útnak őket. A két ember helyet foglalt s aztán bele­mélyedtek a munkába. Kis István meg hozzáfogott a költözkö­déshez s estére kelve már be is rakodtak az új lakásba. Másnap még rendezkedtek ezt-azt, délután aztán átment a lelkészhez. Ott pár szóval megegyeztek a konvenció dolgában, aztán a lelkész átadta neki a gyűjtő-íveket, megadta neki a szükséges útbaigazításokat, megnevezte a bejárandó megyéket s elbúcsúzott tőle. — Az Isten áldása kisérje utján. a katonai parancsnokság által kirendelt diszőrség nagyban emelte. Az istentiszte­lettel kapcsolatosan felavatta a püspök a körmendi gyülekezet nagy áldozattal be­szerzett új nagy harangját. Istentisztelet után közgyűlést tartott, majd a gyülekezeti tanácsteremben .15 küldöttség tisztelgését fogadta. Küldöttségileg tisztelegtek: Körmend város tanácsa, élén Markó István város- biróval ; a református gyülekezet, Fülöp József lelkész vezetésével; az állami isko­lák küldöttsége; a körmendi járási ipar- testület, a Kereskedők Társúlata. Küldött­ségileg jelentek meg a leventék, cserkészek, egyesülelek, a tanítói kar. A küldöttségek szónokai lelkes szavak­kal köszöntötték a püspököt és átnyújtották ajándékukat: egy. a püspöklátogatás em­lékére készített remek ezüsttálcát. Kapi püspök vólaszókan meghatódva köszönte meg a szeretetteljes fogadtatást. Délben a Korona nagytermében 200 terítékes bankett volt, melyen a város hiva­talos és társadalmi életének minden elő­kelősége megjelent. Az ünnepi felköszöntőt Kapi Béla püspök mondotta a kormányzóra, Zongor Béla esperes a püspököt köszön­tötte fel, Zimmermann Arthur dr. pedig a püspök kíséretére ürítette poharát. Délután fél 3 órakor a püspök kísére­tével Hegyhólhodászi leónygyülekezet meg­látogatósóra indult, ahová 4 órakor ér­kezett meg. A község déli szélén 6 tagú bandérium fogadta, a község északi szé­létől leventék és tűzoltók állottak sorfalat. A díszkapunál László Ede segédjegyző a községi elöljáróság élén, az iskola kapu­jánál Illés László a presbitérium és egy­háztagok élén üdvözlő-szavakkal, majd egy leányka virággal fogadta a püspököt. Ezután iskolalátogatás volt, mely utón az iskola udvarán, a szabad ég alatt isten­tiszteletet tartott a püspök, utána pedig az iskolában tartott közgyűlést. A tanító által adott uzsonna után 7 órakor a püspök Körmendre tért vissza, ahol este Zongor Béla esperes látta vendégül az illusztris társaságot. * * Kis István megszorította a feléje nyúj­tott kezet. — Köszönöm tisztelendő uram. Holnap a hajnali vonattal indulok. S azzal távozott, * Aznap este víg muzsikaszó járta a falu egyetlen korcsmájában. Közbe-közbe egy kurjanlás hangzott, majd meg ének harso­gott bélé a hegedű cincogásába. Kocsis Antal huzattá a cigánnyal, ö mulatott ott negyedmagóval. Úgy beleme­legedtek a nótázásba, hogy észre sem vet­ték az idő múlását s hogy odakint vihar van .kitörőfélben. Úgy éjféltájban kivógódott az ajtó s egy strázsa lépett be. Akkora volt az ivóban a füst, hogy ha­marjában meg sem ismerte az éjjeli őr a mulatozókat. Kocsis Antnl ráförmedt. — Mi keresni valód van itt, he ? A jövevény csak a hangjáról ismert rá a beszélőre. — Én volnék kérem szépen az éjjeli őr. A társaság egyik tagja hangosan fel­kacagott. — Hahaha 1 Éjjeli őr, aki nappal fog meghalni I Tíz órakor a körmendi dalosok szere­nádot adtak a püspök tiszteletére. Május 13-ón reggel Kapi püspök kísé­retével Szentgotthórdra utazott. OLVASSUK A BIBLIÁT! Mi teszi naggyá az Úr Jézust ? Máj. 27. Származása. János 1. 1—5. A Fiú nagyságát feltárni, ezért ragad tol­lat a legkedvesebb tanítvány: János. Egy evangélium sem Íródott annyira ezért. Nem Dávidig, nem Abrahámig viszi fel Jézus származását, hanem az Atyáig. Nem ne­vez meg egyetlen közbülső állomást. Azaz egy elég. Ha embereket tehet naggyá a származás, mennyivel inkább Isten Fiát ? Azok sokszor szégyent hoznak származá­sukra, de az Úr Jézus még dicsőbbé tette az Atyát. Máj. 28. A belevetett hit. János 1, 6—13. Sok embernek olyan a hite, mint a vadon­ban nőtt virág. Szelíddé az által lesz, ha az Igéből táplálkozik. Isten azt szereti, ha a mi hitünk az Úr Jézussal kapcsolatosan jön létre, hogy folyton Vele foglalkozzék s így élje ki a maga teljes életét. Az ilyen hit előtt — nemde — naggyá nőhet az Úr Jézus I Máj. 29. A Róla való bizonyságtétel János 1. 14—18. „Neki növekednie kell" — mondotta egyszer nehéz harcok után, Keresztelő János. Nagyon kellet erőltetnie, vájjon, hogy Jézus nőjjön ? Aki Róla bi­zonyságot tesz, mást tapasztal. Alig mond valamit, már is úgy érzi, hogy többet kel­lett volna mondani, mert azalatt is, mig bizonyságot tett, már nőtt szeme láttára az Úr: kegyelemről-kegyelemre. Máj. 30. Saját kicsiségünk. János 1, 19—27. „Nekem pedig alább szólnom" — folytatta Keresztelő János a mondatot, melynek első felében az Úr Jézus növe­kedéséről beszélt. Megértetted már ezt ? Hogy elhárít Keresztelő János magáról mindent, amivel mások akarják emelni őt! És mégis ő járt legjobban. Mert, amig mi nem vagyunk kicsinyek, nem lehet szá­munkra igazán nagy az Úr. _____________________171 A társai jót nevettek az élcen. De Ko­csis Antal nem nevetett. Haragosan vonta össze a szemöldökét. — Aztán mi keresni valód van itt, ha te éjjeli őr vagy ? — Alós8an megkérem a tekintetes urat, ne tessék haragudni, hogy bejöttem. De oly komisz idő kezd odakint lenni, hogy még a kutya is a vackába búj mostan. Hát gondoltam magamban, benézek egy percre ide. De ha tudtam volna, hogy terhűkre leszek, biz Isten nem jöttem volna be. Kocsis Antal megszelídült. — Hát jól van, no, üsse a kő, ha már egyszer bejött. Hát igazán olyan rossz az idő odakint ? Az őr egyszeribe beszédes lett. — De még milyen, mégkövetem a te­kintetes urat. Egyre-másra villámlik, a szél meg csak úgy vágtat, mint a veszett ló. Ágakat tördel le, talán gyökerestül is kitépi a fákat. Hallják csak a szél zúgását? Ügy-e. cudarul dudál ? Bizony nem szeretnék most a Kis István helyén lenni I Kocsis Antal felfigyelt a szóra. — A Kis István helyében ? Hát mi van vele ? — Hát nem is tudja a tekintetes úr ? Beszegődött a tisztelendő úrhoz. Ez még csak hagyján. De elvállalt ő is gyűjtést és

Next

/
Thumbnails
Contents