Harangszó, 1929

1929-05-12 / 20. szám

1929. május 12 HARANOSZO, 157 az én kicsiny atyémfiai közül, nem csele- kedtélek velem." (Máté 25, 42.) Még a legkeményebb szívű, a leg- számitóbb ember se feledje el sohasem, hogy „aki a szegényen könyöröl, az az Úristennek kölcsönöz“ (Sál 19, 17.) * Elmélkedésem végére értem, nem ér­tem végére azonban mondani valómnak ! Jól tudom, hogy e roppant fontosságú és kimeríthetetlen tárgy méltó előadáséhoz nagyon is kevés a szó, gyönge az értelem. És érzem, hogy fogyatékos ehhez az én tudásom 1 Egyet érzek, látok és tudok mégis, azt, hogy mindnyájan nagy bajban vagyunk és a végpusztulás fenyeget mindannyiun­kat, ha a lelkivilágunk megváltozni nem fog. Aki ezen állítással szemben mást hir­det, az nem látja az eseményeket min­deneket érintő vonatkozásaiban, akiben azonban él az evangéliumi hit, annak nem kell hangoztatni, hogy a társadalmak súlyos válságban vannak és hogy minden erőt felfokozva küzdenünk kell azért, hogy legyen egy jobb, tisztább, megértőbb vi­lág ; az érzi, hogy az élet, a fájdalom ekevasa súlyos sebeket ejt a társadalom­ban. Érzi, hogy Krisztusra soha nagyobb szükség nem volt, mint ma, amikor az ö kicsiny atyafiainak a tábora egyre nő, számuk egyre sokasodik Dolgoznunk kell, igen is, hogy a krisztusi hit terjedjen, küzd- jünk tehát ezért bátran és kitartással és bizzunk, hogy ily munka a Krisztus segít­ségével eredménytelen nem lesz I És Krisz­tus kicsiny atyafiai nem lesznek mindig elhagyatva I Szavaimat egy biblikus példával feje­zem be. Mikor Krisztus Urunk tanítványaival a háborgó tengeren járt s azok az elmerülés félelmében felkiáltottak: „segíts rajtunk Uram, mert elveszünk I“ Krisztus megnyug­tatta őket. így nyugtasson meg bennünket a Megváltóban való bizalom és hit, kü­lönösen titeket: Krisztus kicsiny atyafiai! És hogy bizzunk és higyjünk és hogy éljünk az ő parancsai szerint, hordjuk magunkkal az ő fájdalmas, keresztre fe­szített képét és ne feledjük el soha, hogy az ö követése a boldogság, mert ő az út, az igazság, az élet és minden egyéb, gyarló elmék szüleménye ! (Vége.) EGYRÖL-MÁSRÓ1. A mindennapi életből. Az ifjúság megvédése az alkoholtól A belügyminiszter körrendeleté. A belügyminiszter valamennyi vármegye alispánjához, a rendőr­ség valamennyi kerületi és buda­pesti főkapitányához és valamennyi csendőrkerületi parancsnoksághoz körrendeletét intézett, amelyben emlékeztet arra, hogy az ifjúságnak a szeszes italok kiszolgáltatása és szórakozó helyek látogatása terén való védelméről szóló 1927. éyi XXXIII. t.-c. 1928 január 12-én életbelépett. A belügyminiszter a törvény végrehajtásával megbízott népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyet­értve elrendeli, hogy az összes rendőri hatóságok és közegek a törvény első szakaszában foglalt tiltó rendelkezések megtartását ál­landóan és lelkiismeretesen ellen­őrizzék. A közegeknek tudniok kell, a törvénynek nem az a célja, hogy a 18. életévüket meg nem haladott ifjú egyének szeszesital fogyasztá­sát mindig és minden körülmények között megakadályozza, hanem az, hogy ezeknek az ifjú egyéneknek nyilvános italozását, értve ez alatt a szeszesitalok fogyasztását lehe­tetlenné tegye. A hatóság közegei nem avatkozhatnak a magánélet­ben végbemenő szórakozásokba, úgyszintén nem szabad háborgat- niok a szokásos zártkörű össze­jöveteleket azon a címen, hogy a résztvevők korát és a fogyasztott italok minőségét kell megállapíta- niok. A kímélet azonban csak ad­dig a határig tart, amíg a szóra­kozás nem lépi túl a társadalmi szokások által megszabott kerete­ket, nem fajul el a tisztességbe ütköző módon, vagy nem célozza a törvény kijátszását. Amíg tehát a törvény rendelke­zései szempontjából nem vétkes az a falusi gazda, aki a hozzá szerződtetés céljából bejáró vagy fölfogadott ifjúmunkásnak szeszes­italt szolgáltat ki, addig kétségtele­nül vétkes az, aki lakásán, ellen­érték fejében, ifjú egyéneknek is szeszesitalt szolgáltat ki fogyasz­tásra. HETI KRÓNIKA. A képviselőház elfogadta a házadó­mentességi javaslatot. — JánoSsy Gábor kegyeletes szavakban megemlékezet Jó­kai Mór halálának negyedszázados évfor­dulójáról. — Meleg fogadtatásban része­sítették Budapesten és lelkesen ünnepel­ték Grandi olasz külügyi államtitkárt, ki a magyar-olasz barátságról Mussolini ne­vében több figyelemreméltó kijelentést tett budapesti tartózkodása alatt. — A dorogi bányamunkásság május 1-én dolgozott és napi keresetéből 50 fillért adott a revíziós mozgalom céljaira. — Vargha Gyula a leg­nemesebb magyar poéták egyike meghalt. Mint a nemzet halottját nagy részvéttel temették el Budapesten. — A budapesti mintavásár nagy látogatottságnak örvend. Erdélyben a kolozsvári magyar nem­zeti színház megszűnik. Ausztriában a nemzetgyűlés 89 szava­zattal Sireeruwitzet választották meg kan­cellárrá. Jugoszláviában az összes népiskolá­kat államosítják. A Kisantant államok között közös szövetségi szerződés jön létre. A bolgár parlament épületét tűz pusz­tította. Romániában május 10-én és 20-án ünnepük Románia egyesítésének 10-ik év­fordulóját. A berlini május 1-i utcai harcoknak eddig 21 halottja és 120 súlyos sebesültje van. Genfben a leszerelési konferencia nem tud megegyezni a hadianyagok korlátozása ügyében. Indiában a hinduk és muzulmánok között véres összeütközésre került a sor. Amerikában óriási károkat okozott a tornádó. Egyiptomban bolsevista propagandát fedeztek fel. HARANGSZÖ. Hús vét u. 6. vasárnapon. Ev. Ján. 15.23—16.4. Pünkösd előtti vasárnapon a Szentlélek fogadására kell előkészülődnünk: légy azért csendes szívvel, mert jön a Vigasz­taló és tégy bizonyságot a Krisztusról. Szentigénk megmondja, hogy milyen le­gyen ezen te bizonyságtevésed. Kérjük szeretettel az előfize­tések megújítását s a hátralé­kok sürgős beküldését. Báró Radvánszky Albert az egyet, evang. egyház felügyelője ápr. 27-én Pé­csett átutaztában látogatást tett a lelkész­nél és dr. Nendtvich Andor gyülekezeti felügyelőnél. Megtekintette a templomot és érdeklődött a gyülekezet állapotai iránt. Tapasztalatairól meleg elismerését nyilvá­nította. Scholtz püspök emlékezete. A budai evangélikus egyház tanulóifjúsága a vár­beli evengélikus templomban eperjesi Scholtz Gusztáv püspöknek, az egyház- község volt lelkészének emlékére ünnepet rendezett. Scholtz Gusztáv negyvenöt esz­tendeig volt a budai gyülekezet rendes lelkésze és 1925-ben halt meg. Szombathely. A Protestáns Kör rende­zésében a Gyurátz Ferenc emlékünnepé­lyen az emlékbeszédet lapunk szerkesztője tartotta. Portsy Ilus művészi éneke után Szalay Annus szavalta el nagy hatással Schöck Gyula A jó pásztor emlékére c. költeményét. Veszprémben a két protestáns egy­házközség közösen ünnepelte a speyeri birodalmi gyűlésen elhangzott protestáció emlékezetét. Ápr. 21-én mindkét templom­ban ünnepi istentisztelet volt. Az evangé­likus templomban vitéz Bátorkeszy Kiss Sándor református katona-lelkész prédikált. Az istentisztelet végén Hering János lelkész az oltár előtt felolvasta Kapi Béla püspök­nek a gyülekezethez írt pásztorlevelét és a gyülekezettel közös imádságban kért Istentől vigasztalást az édesanyja halálát gyászoló püspöknek. Istentisztelet után ugyancsak az evang. templomban közös presbiteri gyűlést tartott a ref. és ev. presbitérium, hol Demjén Márton ref. lelkész olvasott fel egy, a speyeri protestáció jelentőségét méltató ünnepélyes deklarációt. Ügy az ev., mint a református gyülekezet részéről kifejezésre jutott az egymás iránt érzett testvériség érzése. A közös presbiteri gyű­lés részvétét fejezte ki a dunántúli evan­gélikusok gyászoló püspöke iránt, a részvét- nyilatkozatot jegyzőkönyvi kivonat alakjá­ban juttatták el rendeltetési helyére. Délután hat órakor a református templomban volt

Next

/
Thumbnails
Contents