Harangszó, 1928
1928-03-11 / 11. szám
82 HARANQSZÖ 1928 március i! részesültek, most ne szeretnénk-e egész hévvel az édes anyát, ki velünk ezentúl mint édes gyermekeivel, a tökéletes egyenlőség és viszonyosság törvénye szerint, bánni Ígérkezik ?... Sőt, ha mindezeket nem tartanánk elégnek, minket evangélikusokat még valami ösztönöz édes Hazánkért ellenségeivel életre-ha- lálra megküzdeni, s ez az ellenségnek gyűlölsége ! — Isteni félelmet ez ellenség nem ismer, — vallást ez ellenség nem tisztel, — erkölcsöt ez ellenség nem becsül: de a vallást ürügyül szereti venni kegyetlen zsarnokoskodásának el- palástolására. Ezt sokszor kimutatta ! Milyen sorsot remélyhetnénk mi azon esetre, ha ezen ellenség honunkon győzödelmeskedhetnék ? Ha e győzedelem másoknak egyszeres baj volna, tízszeres jaj lenne nekünk!... Testvéreim! a haza iránti szeretet, — nemzeti kormányunk iránti hála, ■— ellenségeink gyűlölsége legyen hatalmas ösztönünk élni és halni kedves honunk védelmére! A hazáért. Hösöle emléktáblájának avatása Szentgotthárdon. Kegyeletes ünnepség keretében avatta fel s áldotta meg az elmúlt vasárnap Zongor Béla, a vasi középegyházmegye ékesszavú esperese Szentgotthárdon, a hősi halált haltak emlékére felállított s a Az ereklye. Irta: Petrovlcs Pál. 3. Évek telnek, évek múlnak. A két család össze-összejár. De a papék komoly vallásos szelleme nem igen változtatott Csengőssyné nevelési elvein. Ha tavasszal meg nem ml- . vélik a főidet és be nem vetik, nyárra nem fog teremni. Csengőssyt meg neje szinte vakon befolyásolta. S mindketten bálványozták egyetlen gyermeküket, akinek a papi családban szerzett benyomásait fölemésztette teljesen az otthoni légkör. Sőt a szinte erővel belenevelt nagyvilágias hajlamok szeszélyessé tették a kisleányt és parancsoló törvényként irányították a szülök akaratát. A papék pedig annál őntudatosabb és következetesebb szigorral a vallásosságot igyekeztek belenevelni a gyermekeikbe, akik között legmélyebbre szántott az a legfogékonyabb talajban: a Ducika szivében. Élérkezék az idő, hogy mindkét család városba, felsőbb nevelő intézetbe adja gyermekét. Mimi és Duci, immár Magdolna egy intézetbe kerülnek. A két leány útja itt mintha szétvált 8 csak olykor találkozott volna össze. Mimi számára szélesebb kör kínálkozott nagytemplom előcsarnokában elhelyezett márványtáblát. Ügy az esperes lélekbe markoló felavató, mint dr. Tirtsch Gergely kőszegi lelkész gondolatokban gazdag ünnepi beszéde, nemkülönben Sokoray Vilma, leányegyleti tag művészi szavalata, Ajkay Jenőné, a nőegylet főtitkárnőjének gyönyörű szólóéneke, a szentgotthárdi és a rábafüzesi dalárdáknak — Ravasz Endre tanár, illetőleg Hutflesz Endre tanító vezetésében — szívhez szóló karénekei rendkívül mély hatást váltottak ki a templomot zsúfolásig megtöltő közönség lelkében. Az emléktáblát közvetlenül meleg megkapó szavak kíséretében Blazsevátz Józsefné, alelnöknő adta át az egyháznak. Az egyház nevében Sokoray Elek főjegyző, egyháztanácsos vette át a táblát s nála megszokott szónoki készséggel tett ígéretet, hogy azt a szentgotthárdi egyház minden időben kegyelettel megőrzi. Az emléktáblára, mely 34 hősi halott emlékét örökíti meg koszorút helyeztek: Sokoray Elek, az egyház nevében, vitéz Syposs János, a m. kir. szombathelyi 3-ik honvéd vegyesdandár parancsnoksága nevében, Gömöry Rezső őrnagy a helybeli tisztikar nevében, Dremmel Antal városbiró, Szent- gotthárd nagyközség nevében. Alsó- rőnök koszorúját Marx Alajos, Rábafüzesét Kefer József, a gimnáziumi cserkészcsapat protestáns világi hajlamainak kielégítésére s különösen öltözködő hiúságának filogíatására. S e részben meg is találta a magához való társakat. Iskolai ünnepélyeken az elsők között szeretett szerepelni és drága öltözeteivel tüntetni. Kti’önösen a nyakán hordott drága ékszer ötlött a lányok szemébe. — Mi ez, Mimi? — Jaj, de remek! — Mutasd nekem is. így ostromolták a cimborák s szinte ugráltak a nyakába. — Ereklye, mely az én mentő szellememet rejti magában. Irigyelték is őt sokan. Csak a Magda lelkét, ha meg is rezzentette, de el nem kapta sem a tetszetős utánzás, sem a tehetetlen irigység mérgező láza. Megmaradt annak, akinek nevelték: egyszerűnek és vallásosnak. A kétféle nevelési irány meg is látszott a két növendéknek úgy személyén, mint eljárásán. Mimit mindenki csak bámulta és irigyelte, aminthogy ő egyenesen erre is törekedett. Magdát mindenki szerette és becsülte, amit pedig ő egyáltalán nem keresett. Amannál a tanulás célja volt: rá- kényszeritett ismeretszerzés és szórakozás, emennél a lélek élvezetes művelése és tagjainak koszorúját Papp István, a diákszövetségét ifj. Káply Elemér hozták el. Ezenkívül egyesek még összesen 28 koszorút helyeztek el. A dr. Vargha Gáborné védnöksége alatt álló, id. Lulhár Lajosné elnöklete alatt működő szentgotthárdi Protestáns Nő- és Leányegylet az emléktábla felállításával rövid időn belül ismételten bizonyságot tettt affelől, hogy hivatásának magaslatán áll s mint égi szövőinek világol a nyugati végeken. Az emléktáblára fáradhatatlanul gyűjtöttek Rábafüzesen: König Hona, Ebenspanger Ilona; Alsó- rőnökön: Ajkay Jenőné és Lang Vilma. A kegyeletes ünnepség végeztével özv. Dancsecs Jánosné vendéglőjében 100 terítékes társasebéd volt, amelyen az első felköszöntőt a kormányzóra Zongor Béla esperes mondotta. A vendégeket az egyház nevében Vakarcs Kálmán tanár köszöntötte. Fölköszöntőket mondottak még: Sokoray Elek, vitéz Syposs János őrnagy, dr. Tirtsch Gergely, Dremmel Antal, Czeiner György és Czipott Géza. A művészi kivitelű emléktáblát az előnyösen ismert szombathelyi cég, Hudetz József szobrász készítette. Hány betű van a bibliában? A bibliában van 66 könyv, 1189 rész, 31.373 vers, 773.693 szó és 3,538.483 betű. nemesítése. Amaz a női lélekre legfontosabb tárgy előadása idején: a vallásórán a hátsó padokban szerelmes leveleket firkált süldő diákokhoz, emez pedig a legelső padban a bibliai Mária lélekodaadásával csüggött az agg vallástanító lelkész kenetteljes előadásain. Volt is becsülése Magdának azok részéről is, akik tanították. Az általános becsülés és szeretet hatása alól Mimi sem vonhatta ki magát, Magda társaságát ő sem tudta nélkülözni. S főként akkor, ha valami bajban vagy nehezebb feladat megoldásában tanácsra vagy segítségre volt szüksége. — Kedves Magda, — fordult hozzá ilyenkor — mindig jó és őszinte voltát hozzám, akiben sohasem csalódtam, mondd csak, — Kerekes Erzsi rászedett, csak azért, hogy ne kapjak olyan érdemjegyet, mint ő — hogyan kell ezt a nehéz feladatot megcsinálni ? Magda minden számítás és csalafintaság nélkül igazitotta ú'ba régi játszótársát. S ilyenkor, a sok ízben való méltatlan mel- lőztetése dacára, annál inkább érezte a maga becsét és erkölcsi fölényét, anélkül, hogy ezeket éreztette volna bárkivel szemben is. S minthogy az ő érzékeny és finom lelke nem tudott a Mimi magatartása foly-
