Harangszó, 1928

1928-12-09 / 50. szám

1928. december 9. A kispesti ev. templom oltárképe. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. A református konvent tagjait Petri Pál államtitkár üdvözlő be­széddel köszöntötte. Az államtitkár üdvözlő beszéde, amint azt az egyik fővárosi napilap vezércikké­ben tatálóan jellemezte, méltó arra, hogy ne csak a református kon­vent, hanem az egész nemzet fel­figyeljen reá. Az annyira szüksé­ges kölcsönös megértésről és türelemről beszélt, mely nélkül a hazát szolgálni nem lehet. Békét kifelé, erőteljes egyházi munkát bent nz egyházban — ezt hirdeti Petri államtitkár, mert ez a kettő együttesen szolgálhatja Istennek tetszőén az egyháznak és hazának szent közösségben össze­forrt ügyét. Legyen egyházunk a legjob­bak demokráciája — mondotta Petri államtitkár — és ezt a szép mondást szívébe kell vésnie Ma­gyarország valamennyi egyházá­nak. Mert a legjobbaknak ez a demokráciája a felekezeti életen belül azt jelenti, hogy a hitelvek és erkölcsi tanítások, melyek fele­kezeti életben dominálnak, teljes erővel érvényesülnek a külső világ­ban is, megnemesítik és felemelik a lelkeket nemcsak a vallás, hanem q köznapi élet vonatkozásaiban is. És ezen a ponton válik cselekedetté, a nemzet javát szolgáló hatóerővé a felekezeti türelem. Balassagyarmat kettős jubiláns ünnepe. A balassagyarmati evangélikus egyház november hó 25-én meleg bensőséggel ünnepelte meg két vezető férfiénak : Kar­dos Gyulu alespereslelkésznek és Bérezés Lajos igazgató-tanítónak 25 esztendős ju­bileumét. Az ünnepély templomi istentisz­telettel kezdődött, amelyen Szilérd Gyula vallóstanór fejtegette a keresztyén ember igaz örömét a Krisztusban Fii. 4. 4 alap­ján. — s ily örömöt kívánt a jubilánsok­nak és az egyháznak. — Majd a templo­mot zsúfolásig megtöltő hívek nagy serege díszközgyűléssé alakult át, amelyen dr. Kossaczky Arnold az egyháznak ékesszavu főjegyzője mélytartalmu és meleghangú ünnepi beszédben üdvözölte az Egyház, a Nőegylet és az Ifusági Egylet nevében, először Kardos Gyula alesperest, azután Bérces Lajos igazgatót. Piatrik János a kisgazdák nevében mondott üdvözlő sza­vakat. A jubilánsok meghatottan mondot­tak köszönetét a nem várt üdvözlésért, nem érdemük a 25 esztendő, de Isten ke­gyelmének tanúbizonysága, melyet azon­ban mindenkor áldottá lett a hívek sze­rető ragaszkodása. Ezzel a kettővel: az Isten kegyelmével és a hívek ragaszkodó szeretetével, mint értékes talizmánokkal indulnak tovább, hogy rendíthetetlen hű­séggel szolgálják tovább küzdő Evangéli­kus Egyházunkat és letiport Hazánkat. Az istentisztelet után az evang. iskolában gyűl­tek össze az iskolás növendékek s azok szép serege és a jelenlévő ünneplő közön­ség jelenlétében Krmann Erzsébet tanítónő a tantestület nevében, Garami Kató az is­kolás gyermekek nevében üdvözölték igaz­gatójukat, amelyre Bérezés Igazgató meg­ható közvetlenséggel válaszolt. A jubilán­sokat virágokkal és különféle ajándékok­kal halmozták el a hívek és a gyermekek. Legyen áldás a jubilánsok életén és Anya- szentegyházunk javára kifejtett munkássá­gukon 1 Este az Evang. Egylet helyiségében a tagok és családjainak részvételével sze- retetvendégség volt, melyen köszöntötték az ünnepeiteket. HARANQSZQ. Theológusok jóltevői. Pálmai Lajos nyug. esperes ab­ból az alkalomból, hogy megün­nepelte lelkésszé avatásának 40. évfordulóját, emlékei között talált 2 drb. 10 koronás aranyat ado­mányozott arra a célra, hogy ezzel két oly hallgatója jutalmaztassák a hittudományi karnak, akik vala­mely modern nyelv tanulásában mutattak különös buzgóságot. A kar Danhauser László és Erős Sándor hallgatóknak Ítélte oda e jutalmat. Zergényi Arthur, a nem­zeti bank soproni fiókjának nyug. főnöke barátaival együtt elvállalta egy szegénysorsu theológus alum- neumi dijának fedezését. A FÉBÉ evang. diakonissza egyesület 40 P pályadijat tűzött ki s a Nagy Káté jubileuma alkalmából a következő tétel kidolgozását kívánja: Milyen­nek ismerjük meg Luther lelki vi­lágát a Nagy Káté bevezetésében ? Hasonlóképen pályadijat tűzött ki Czipott Géza ev. lelkész, amelynek összege 30 P s amely egy „Sántha Károly emlékezete“ cimü dolgo­zatot óhajt jutalmazni. Bár csak mentői több nemes szív szeretete fordulna hittudományi karunk hall­gatói felé I Ez a szeretet elmélyít­heti a hittudományi kar hallgatói és az egyházat összekötő viszonyt s igy az adományok bőséges, lelki gyümölcsöket teremnek. Br. Podmaniczky Pál. Hősi halottak emléktáblájának leleplezése Sopronban. A soproni evang. egyházközség elesett hőseinek a templom bejáratában díszes emlékművet állított. F. évi november 25-én avatták fel nagy ünnepélyesség keretében. A templom talán még sohasem fogadott be annyi embert, mint amennyi ez alkalommal szentelt falai közé tódult. Reggel Vs9 óra­kor a katonai zenekar a templom előterén szebbnél szebb, hangulatot keltő zeneszó- mokkái gyönyörködtette a nagy tömegben összegyűli közönséget. 9 órakor kezdődött meg, az összes harangok zúgása mellett, a fényesen kivilágított templomban az ünne­pély. Mór akkor az istenházónak legkisebb férőhelyét is elfoglalta a hívek sokadalma. Ott láttuk Thurner Mihály dr., polgármes­terrel az élén a város összes számottévő egyéniségeit, a katonaságot, egyhóztanócsot és az egyesületek képviseleteit. Altdörfer Viktor mesteri keze alatt megszólalt az orgona s utána Budaker Oszkár lelkész végezte az oltári szolgálatot, majd Ziermann Lajos lelkész, kormányfőlanócsos lépett az oltár elé és a tőle megszokott nagy szónoki erővel dicsőítette magyar és német nyelven az elesett hősöket. Beszédének hatását a sok felcsillanó könny árulta el legszembe­tűnőbben. A szentbeszéd előtt és után a templomi énekkar Altdörfer, a gazdapolgá­rok dalárdája pedig Kindler Mihály karnagy vezetése alatt adtak elő gyönyörű kidolgo­zásban, meghatóan szép énekkarokat. A német ünnepi beszéd utón Ziermann Lajos magyar és német nyelven felavatta az emlékművet és felolvasta (miközben a közönség ülőhelyéről felemelkedett) az el­esett 252 evang. hősnek nevét. Mialyánk és áldás utón, az összes harangok bugása mellett, a közönség a főkapun kivonult és a katonai díszőrség által őrzött emlékműre koszorút és virágot (valóságos erdőt) helye­zett. Mi sem mutatja jobban, hogy mek­kora tömeg volt a templomban, mint- az a körülmény, hogy a kivonulás 8A óráig tartottl — A soproni egyházközség híveinek kiapadhatatlan áldozatkészséget dicséri ez a szép emlékmű is, de dicséri az egyház rátermett vezetőségét is, mely semmiféle munkától, fáradtságtól vtssza nem riad. mikor hit- és hazaszeretetünk mélységét hirdető alkotások létesítéséről van szó 1 Karácsonyi tündérjáték két képben, hat kétszólamu énekkel iskolák részére. Ára 2 pengő. — Knábel Vilmos ev. ig. tanító Bonyhód. 2—3 _ 389

Next

/
Thumbnails
Contents