Harangszó, 1928
1928-11-25 / 48. szám
1928. november 25. HARANOSZO. Gondolatok. A tövis-fájdalmakkal teli élet: sírban leli rózsapárnáját. Elhervadt virágon pihen a legszebb emlékezés. Nemesen szárnyaló lélek ' rabja szívének. Sóhajok temetik az élet rózsáit s növelik töviseit. Az élet zajfolyamába nem hallatszik a lelkiismeret súgása. A szív rejtekéből kiemelt, gondolattal átölelt érzelmek keltik föl a lélek mélyén szunnyadó igazságot. A lét örök uralma az idő, mely mindent megőröl — csak — a hitet nem. stall Ernő. kérdéséi, nem különben a gyűjtési akciók rendezését kívánta. A mindvégig feszült érdeklődés mellett lefolyt gyűlés Geduly Henrik püspök imájával esti 7 óra utón ért végett. Fakadjon belőle Istennek gazdag áldása! Lelkészek gyűlése. A Magyarhoni Evangélikus Lelkészegyesület november 15-én tartotta meg ezévi országos közgyűlését. Schöll Lajos főesperes imája és bibliamagyarózata utón Paulik János elnök megnyitójában többek között a következőket mondotta : Szomorú tény a felekezetek torzsalkodása, melyből több méreg szívódik a lelkekbe, mint a hitetlen«!, ség összes rúgásaiból. Egyházunk benső, szellemi integritását nekünk magunknak kell megvédeni. A református testvérekkel alkossuk meg minél előbb a szilárd protestáns frontot, olyan országosan megszervezett párt alakjában, amely kivédje az ellenünk irányuló támadásokat és jogos i gényeinknek érvényt szerezzen. Paulik elnök üdvözölte még Geduly és Raffay püspököket jubileumuk alkalmából. Kruttschnitt Antal főesperes az elnököt ünnepelte, aki a jövő év tavaszán tölti be papi működésének negyvenedik évét. Az elnöki megnyitóval kapcsolatban köszönetét szavaztak Kapi Béla püspöknek „Békesség" című imakönyve és dr. Szeberényi L. Zsigmond főesp.-nek „Luther vagy Loyola?“ című művének megjelenése alkalmából. „Óh István, mennél szebb jövőt fest elém, annál fájóbb az nekem." Én a legszebb jövőnek is boldogtalan számüzöttje vagyok." István összetett kezekkel áll előtte: „Ilonka 1“ „E ruhát nézze rajtam, apáca vagyok." „S a szíve, Ilonka ?“ „A szívem élni akar, az a jövőről álmodik." „S mi kötné e szívet vágyaiban ? Az ember írta törvény ruhát bár dobhat rád, mely a halál jegyesévé tesz, de a szívet nem némíthatja el, az jogot kér az életből, lerántja a béklyót s az életbe rohan a munkán át a boldogság felé. Ilonka, jöjj velem!“ „István, veled megyek a boldogság felé." Egymás karjaiba esnek s az első csókkal összekapcsolják szíveiket: Az apáca s a lutheránus lelkész. XVII. Községünk az Isten segítségével kikerülte a török veszedelmet. Egyrészt félreesett útjukból, másrészt erre mór lelohadt a vadak vérszomja is. Klóra néni s Rónay uram ép a gyermekeikről beszélgettek. Mily boldogok is lennének 1 Az öreg Rónay csak a fejét csóválta, nincs már Ilonkája. Bartos Pál szarvasi lelkész az evangélikus papi otthon létesítése érdekében emelt szót. A közgyűlés Duszik Lajos indítványára ragaszkodásáról biztosította Dr. Baltazár Dezső ref. püspököt. Kovács Andor esperes előterjesztésére küldöttséget menesz- teltek a lelkészi korpótlék tárgyában az illetékes minisztériumokhoz. A lelkészgyűlés több tárgyát zárt ülésen beszélték meg. Papnék Országos Szövetsége. November 15-én egész nap gyülésezett az Evangélikus Papnék Országos „Szövetsége is, az egyetemes egyház Üllői-uti székházónak imatermében. Irányi Kamii székesfehérvári lelkész úrvacsorát osztott, Kiss István püspök felesége imádkozott és megnyitóbeszédet mondott. Blatniczky Pálné terjesztette elő az évi jelentést, Tú- róczy Zolténnénak a családi áhítatokról c. munkáját özv. Révész Sándorné, Irányi Kamillné a vallásos öntudatról, Gregersen Lujza, a Protestáns Nőszövetség főtitkára „A papné és a szociális mozgalmak" címmel tartott előadást s az egyes beszédeket hozzászólások követték. A délelőtti ülés záróimáját dr. Raffay Sándorné mondotta. Délután folytatták a papné konferenciát. Glatz Józsefné imádkozott, Okolicsányi Éva és özvegy Zettel Józsefné a gyermek- nyaraltatásról számolt be, Marcsek János- né az özvegy papnék otthonának megszerzésére nézve terjesztett elő javaslatot, vitéz dr. Kendeh-Kirchknopf Gusztévné Egyszerre csak benyit István. Ilonka az előszobában maradt. István majd visszaesik az ajtóból, mikor szobájukban meglátja Rónayt. Köszönti őket: „Erős várunk az Isten 1“ Szinte kiáltja az öreg : „Erős várunk 1“ Ilonka nem akar hinni füleinek, az ő atyja lenne itt a Klára néninél ? Lehetetlen I Rónay felugrott s úgy dobta magát István felé, átöleli s könnyek között kérleli: „Bocsássál meg egy öreg embernek, kit vakká tettek s vakságéban önmagának is megásta sírját. Kidobtam házamból leányomat s idegen lettem ott magam is. A te hajlékod adott otthont s a te édesanyád jó lelke tartja bennem az életet. Hála 1 hála I“ „Istené a hála 1“ Bármily hihetetlennek is látszott, mégis csak atyját ismerte meg Ilonka a beszélőben. Az ő atyja Falussyéanól ? I Ez az evangéliumnak műve. Óh mily boldog volt. Már rohanni akart, alig tudta magát fékezni. De hadd szenvedjen még egy kicsit az öreg úr. „Drága fiam 1“ — tört elő most az öröm Klára néni szívéből s fia' keblére dobta magát. Nem szólt, csak sírt. Ez az édespénztári jelentése után Mihalovics Samuné imája és Kiss István püspök áldásmondása zárta be a papnék gyűlését. Missziói Egyesület. A Magyarhoni Evangélikus Missziói Egyesület szintén gyülésezett dr. Molnár Gyula táblabiró elnöklésével. A leköszönt elnök helyébe Hanzmann Károly soproni lelkészt választották, aki vázolta programját. Broschko G. Adolf esperes tett jelentést a folyóügyekről, majd kimondották, hogy a magyarral rokonnépek közül a még pogányok körében teljes erővel megindítják a missziói munkásságot. ______________________371 K api Béla püspök előadásai. Kapi Bála dunántúli evangélikus püspök nov. 4-én a somogymegyei Nagyhajmás községben felavatta az új evang. templomot. Délután a püspök Vörös Pálnak, a Magyar Prof. Irodalmi Társaság főtitkárának kíséretében Pécsre érkezett és itt a pályaudvaron Nendtwich Andor polgármester és Baldauf Gusztáv ev. lelkész fogadták. Este igen nagy közönség jelenlétében a Pannónia nagytermében folyt le a Protestáns Irodalmi Társaság estélye. Tolnai Vilmos egyetemi tanár, a pécsi Evangélikus Társaság elnöke mondott megnyitót. Utána a püspök tartotta meg előadását gróf Széchenyi Istvánról. Felolvasta Széchenyi 1826-ból kelt imáját, melyben a legnagyobb magyar meghatóan könyörög Istenhez, hogy fajtája érdekében hiánytalanul teljesíthesse hivatását, kötelességeit. Végül Kapi Béla Széchenyi szavaival azt a felszólítást intézte a anyának a legszebb beszéde. Könnyei a legszebb szavai. Ezt mór nem tudta tovább hallgatni Ilonka. Klára néni sírt. Berohan. Szegény két öreg közel állt a megörüléshez örömében. Ilonka ótkapta mind a kettőt, összevisszacsókolja őket, majd Istvánt odatolja atyjához s azt mondja : „Atyám, ez a te fiad 1“ Klára néninek azt mondja : „S én a te leányod!“ Rónay föléjük tartja két kezét, megáldja őket: „Legyetek boldogok édes gyermekeim !“„ „Nagyon boldogok" — mondja rá az Áment a Klára néni. Kint a kert is már hangos volt az örömtől. A jobbágyok akarták látni Ilonkát és Istvánt. Ilonka s István egymásba karolva odamennek az ablakhoz s integetnek a lutheránus testvéreknek. De boldog volt ez a szegény nép. Kovács néni elkiáltja magét: „A jó Isten éltesse sokáig a papunkat 1“ Egy ravasz kópé pedig utána rakja: „S ugyanannyi ideig a papnénkat!“ (VÉG E.)
