Harangszó, 1928

1928-10-28 / 44. szám

342 HARANQSZÖ. 1928. október 28. A németországi Gusztáv Adolf egyletnek 73. föíilése a breisgaui Freiburgban 1928. szept, 16-21. Délután Vs 4 órakor a „Dicsérd én lelkem, a dicsőség örök királyát“ kezdődő korai eléneklése utón D. Dr. Rendtorff ha­talmas beszéddel nyitotta meg az első nyilvános főülést. Beszédében megindult hangon emlékezett meg az ez évben el­halt D. Panck Oszkárról, a G. A. e. nagy­érdemű volt elnökéről. Szólt azután az egyletnek az egész földre kiterjedő válto­zatos szép nehéz munkájáról. Sokan (leg­utóbb a jugoszláviai képviselőházban) po­litizálással vádolják az egyletet. Ámde a G. A. e. egyedüli politikája abból áll, hogy az evangéliomot akarja hirdetni minden népnek a maga nyelvén. Evvel erősíti az egyházat és építi Isten országét. D. Geissler főtitkár röviden s velősen ismertette nyomtatásban megjelent évi je­lentését. Rámutatott a külföldi diasporók nagy szükségletére. A templom építések s különösen az Athénben felépülő temp­lom, a diasporóknak lelkészekkel, tanítók­kal, diakonisszákkal való ellátása sok ál­dozatot igényel. 150 theotogiéi hallgatót (köztük 9 magyart) látott el az egylet sti­pendiumokkal. Az egyletnek 100 éves jubi­leumi alapjára mór most felhívja a figyel­met. A német anyaegyhsz — úgymond — ne feledkezzék meg leányairól, a közel s távolban levő diasporákról. Igaz, hogy az egylet a m. évben elérte mór a háború- előtti idők bevételének összegét, a 8 mil­lió márkát, ámde azért nem szabad lesze­relnie. Bevételeit, hogy a szükségleteknek eleget tehessen, csakhamar meg kell két­szereznie. Geissler utón Götz miniszteri igazgató köszönte meg a G. A. e.-nek népmentő munkáját. Felette értékes előadást tartott azután D. Schian főszuperintendens, breslaui ta­nár a reformáció jelentőségéről az ev. di- asporára nézve. Az egyháznak szüksége van gyülekezetekre, s ezeket a régi bevett eszközökkel, igehirdetéssel, tanítással s lelkipásztorkodáósal kell építeni. Bruns lelkész a galíciai diasporót fes­tette le élénk színekkel s kiemelte külö- nössen D. Zöckler staniszlaui szuperinten- tendensnek ezen diaspora lelki gondozása körüli nagy érdemeit. Este megint a városi ünnepi csarnok látta véndégül az ünneplő közönség ezreit. Egy gyönyörű oratóriumban, Händel Mes­siásában volt itt részünk. A szólóénekesek Berlinből jöttek, a vagy 200 tagú énekkart és 40 tagú zenekart Freiburg szolgáltatta. Ünnepi csendben, templomba illő áhítat­tal hatlgattuk itt végig a nagy mester nagy művét, amely a Megváltó élettörténetét és világmegváltó misszióját tartalmazza. Az egész mű csupa szt. írási igék összetéte­léből és megzenésítéséből áll s még a lai­kusra nézve is felemelő hatással van. Az egész idő alatt az Úr lelke táborozott a sokaságon. A 2-ik és 3-ik rész végén, a nagy hallelujónól és a befejező résznek, mely János jelenéseinek 5.12 s következő verseit zenésitette meg, szinte olyanformát éreztünk, mintha az ég és a föld, az em­berek és az angyalok és minden lélek di­csérné az Urat. Az ülés utolsó napját, csütörtököt két reggeli istentisztetet vezette be. A Paulus­kirchében Ulrich gróci lelkész beszélt Eph. 2. 10., a Lutherkirchében Schmid balstali (Schweiz) lelkész Kor. 11. 4. 1. alapján. Alig hogy útónná 10 órakor D. Dr. Rendtorff megnyitotta az ülést hatalmas berregés volt hallható. „Zepelin schwebt über uns!“ — szólt az elnök. A következő pillanatban az ezer és ezer ember már mind kint volt a gyülésteremből s kendőlobog- tatással a „Hoch"-al köszöntötte a német észnek és technikának legújabb óriási művét. Amikor eltűnt a léghajó szemeink előtt 8 visszatértünk a tanácskozó terembe, ezer és ezer szívből s szájról szállt fel laz ének: “Deutschland Deutschland über alles 1“ (Folytatjuk.) KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. 1. Az európai protestánsok szá­ma a legújabb hiteles adatok sze­rint•' Németországban 40'2 millió; Hollandiában 3'5.millió; Svájcban 2'4 millió; Franciaországban 1 mil­lió; Dániában 2'5 millió; Norvé­giában 2'3 millió; Svédországban 5'7 millió; Finnországban 3'2 mil­lió1:; Észtországban l millió; Lett­országban 1 '5 millió; Oroszország­ban l'l millió;Litvániában200.000; Lengyelországban V5 millió; Cseh- Szolovákiában l'2millió; Ausztri­ában 200.000; Magyarországon 3.6 millió; Romániában V2 millió. Összasen 72'3 millió. 2. A katholicizmus előretörése Németországban. A németség két­harmad része protestáns. Ennek a 40'2 millió léleknek van jelen­leg 16.700 lelkipásztora; a lakos­ság egyharmadát kitevő német katholikusok ellenben 22.262 pap­pal rendelkeznek. Az elmúlt esz­tendőben 88 különböző protestáns egyházi (iskolai belmissziói) intéz­ményt kellett bezárni az anyagiak hiánya miatt. Ellemben 1919 óta több mint 700 uj kath. zárda vagy egyéb intézmény nyílt meg. A né­met köztársaság négy legutóbbi kancellárja és nemrég elhunyt el­nöke, Ebert katholikus volt. 3. Az Eszakamerikai Egyesült- Államok'lvallási statisztikája: Pro­testáns van 79 millió, katholikus 18 millió, zsidó több mint V5 mil­lió. A prot. egyházak közt a met- hodistáknak és a baptistáknak a tagszáma több mint 8 millió, a reformátusoké és a lutheránusoké együtt 2'5 millió, az episzkopáli- soké több mint 1 millió, a cong- regationalistáké 850.000, a quake- reké 100.000. Megjegyzendő, hogy Amerikában a felekezeti statiszti­kát nem keresztlevél szerint, ha­nem a tényleg beirt és egyházi terheket viselő (a protestánsoknál: urvacsorázó) tagok száma szerint állítják össze. íme újból beszélő számok, me­lyek magunkba szállásra késztet­nek bennünk reformáció ünnepén! Luther-Naptár. Az 1929. évi Képes Luther-Nap­tár, az evangélium híveinek év­könyve Németh Sámuel soproni líceumi tanár kiváló szerkesztésé­ben megjelent. Az értékes naptár a maga gazdag tartalmával, első­rangú kiállításával valóban nemzet­építő alkotás. Mi evangélikusok igazán büszkék lehetünk Luther- Naptárunkra, nekünk a naptárt il­letőleg úgy egyházi, mint nemzeti szempontból nincsen mit szégyen­keznünk. Az 1929. évi LutherNap- tár munkatársai között ott találjuk dr. Raffay Sándort, Vályi Nagy Gé­zát, Kesztyüsné Balogh Margitot, Kutas Kálmánt, dr. Zsiray Miklóst, Szelényi Ödönt, Nagy Lajost, Die- bold Károlyt, vitéz Magassy Sán­dort, dr. Karner Károlyt, Boldis Istvánt, dr. Kiss Jenőt, Beliczáné Okolicsányi Évát, Duszik Lajost, Kapi Bélát, Szigethy Lajost, Ormai Jánost, Payr Sándort, dr. Böhm Dezsőt, Gáncs Aladárt, Kindler Mi­hályt, Túróczy Zoltánt stb., kik mind értékesebbnél értékesebb cik­keikkel gazdagítják a Naptár tar­talmát. A Naptár valóban megérdemli, hogy minden magyarul tudó evan­gélikus család megszerezze azt. Ára 1 pengő 60 fillér. Minden a Luther-Naptárra vonatkozó meg­keresés a Luther-Naptár kiadóhiva­talához Sopron, Paprét 2. sz. alá intézendő. Egyébként pedig a Lut­her-Naptár minden lelkészi és ta­nítói hivatalban már kapható. EGYRŐL-MÁSRÓ1. A mindennapi életből. Nyolcvanemeletes házat épí­tenek a föld alá Tokióban. Mi­alatt az amerikaiak a magas épít­kezéssel egymást túllicitálni ipar­kodnak, a japánok az ellenkező irányt választották az építésre. Az 1923. évi borzalmas földrengés után, mely Tokió nagy részét el­pusztította, a japán építészek azon fáradoztak, hogy a földrengésnek ellentálló ház típusát megalkossák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents