Harangszó, 1928

1928-08-05 / 32. szám

244 a békesség édes hangja, mely harmonikussá teszi egész életét. Ezért olyan a legtöbb modern ember, mint a csillogó ékszer, mely ugyan szikrázva hinti szerte a maga sugarait, de lényegében hideg és merev. Ha küzdelmek viharai zúgnak feléje, rendesen megtorpan, alkudozik, vagy meg­hátrál, mert hiányzik belőle a sok­szor nagy árat követelő kitartás és türelem. Mintha valami lehangoló élet-szintelenség, valami szánalmas tartalmatlanság kötné gúzsba. Any- nyi mindenfélét megpróbál, annyi drága energiát pazarol el s leiké­ből mégis oly fagyos leheletek csapnak ki sokszor. Élete inkább egy precíz, de lelketlen mecha­nizmus, mint élet. Innen van az­után, hogy oly ritkán — vagy so­hasem, — tudja élvezni a maga­sabb rendű világok állandóan derűs és meleg boldogságát. Mint­ha számára sem a természetnek, sem a történelemnek nem lenne már lelke. (Folyt, köv.) Biblia olvasásakor. Ne úgy ol­vassuk a Bibliát, mint az ügyvéd a végrendeletet, hanem mint az örökös atestámentumot. Az ügyvéd kritikus szemmel, szív nélkül olvassa. Vizs­gálja minden betűjét, minden mon­datát. A bibliát is száz és ezer ember olvassa így. Hogy ezek igazi örömöt benne nem találhat­nak, az természetes dolog. Boldog az, aki a Szentírást úgy olvashatja, hogy ő az örökös. Ujjongva hallja minden mondatát és így kiált: Ez is én értem van, ez is nekem szól, ez is az enyém. OLVASSUK A BIBLIÁT! Isten Igéje. III. (Mit tehet az ember Isten Igéjével ?) Aug. 6. Állást kell foglalnia. I. Kir. 18.21; Máté 12.30. Ha egyszer nem, más­szor minden ember szembetalálkozik azzal a komoly kérdéssel : ki az én életemnek ura és irányítója: az egy igaz Isten-e, vagy Baél. Ez az az életbevágó, sürgető „vagy- vagy“, amelyre nézve mindenkinek dönte­nie kell. Vagy Isten Igéje az én életemnek irónyjelölője, vagy e világ hitető bölcses­sége szerint járok. E kérdésben nincs sem­leges álláspont. Aki nem foglalt állást az Ige mellett, az máris állást foglalt — ellene. Hát én hova szavazok ? Aug. 7. Megvetheti. II. Mózes 5 . t—2. Faraó-íajta emberek ma is sokan vannak. Önmagukban bizakodó, fejüket magasan hordozó emberek, akik hogyha hangzik feléjük Isten parancsoló üzenete, lázadozó gőggel kérdezik; .„Kicsoda az Úr, hogy szavára hallgassak?“ Félszívü emberek kiknek füle süket az Ige számára s ajkuk HARANGSZÓ. Esti fohász.* Leszáll az estnek csendje S hő imám. Keres lelkemnek szentje, Jó Atyám ! Oh nézd szívem hogy szenved Küldj reá békét — enyhet! Halld meg hát — Én jó Atyám, Halld meg hét. Mint kérlel szám — Atyám : Sok gond és bánat kínoz S nyugtom nincs. Imám hozzád kiáltoz : Oh tekints — Az égből alá Atyám, És vidítsd fel az orcám 1 h vidítsd — n jó Atyám, Oh vidítsd — Az én orcám. Atyám I A nap újra keltével Légy velem. Munkám végezzem kedvvel, Szívesen ! Egész éltem dicsérjen, Jóságodat köszönjem ! Hőn kérlek — Én jó Atyám, Hőn kérlek — Vigyázz rám Atyám 1 KNÁBEL VILMOS. * Marschner : „Szerenád“ c. dallamára énekehe a bonjhadi ev. dalárda az egyhm. közgyűlés alkal­mával rendezett vallásos estélyen. gúnymosolyra húzódik a Krisztus neve hal­latára. Sokan vannak ilyenek. Ne tartozzam közéjük 1 Aug. 8. Elrejtőzhetik előle. I. Mózes 3.8—io. Ádám-fajta emberek is sokan van­nak. Ezek hallják jól az Isten szavát, de mert kellemetlen nekik az a vádoló és számonkérő szó, hát bedugják fülüket előtte és elrejtőznek az Isten elől. Struc- politikát folytatnak, balgatag emberek, akik azt hiszik, hogy ha ők nem látják Istent s nem hallják a szavát, akkor az Isten sem látja őket. — Ilyenek is sokan vannak. Nem tartozom-e közéjük ? ! Aug. 9. Figyelhet rá. I. Sámuel 3 . io. Hála Istennek Sámuel-fajta emberek is vannak még. Sámuel — pedig még csak gyermek volt — figyelte az Úr szavát és hallotta hangját, nem rejtőzött el, nem dugtá be a fülét, hanem készségesen, bol­dog örömmel felel : „Szólj Uram, mert hallja a te szolgád“. Boldog ember az, aki nem unalomból, nem is csak kegyes szo­kásból megy templomba s ül le Bibliája mellé, hanem azért, hogy meghallgassa; mi mondani valója van száméra az Isten­nek, Hála Istennek vannak ilyen emberek is. Közéjük tartozom-e én ? Aug. 10. Hűtlen lehet hozzá. Gal, 1.6 8, Máté 13.20—sí. Sokan vannak, akiköröm­mel fogadják és hallgatják Istennek Igéjét és fogadkoznak, hogy arra építik rá egész életüket, de nem tudnak mellette híven kitartani. Ezek azok a szalmalánglelkese- désü emberek, akik hamar felesküsznek az evangéliom zászlaja alá, de aztán, ha jönnek a kísértések, a nehézségek, akkor éppen olyan könnyen el is hagyják a zász­lót és hűtelenül „más evangéliomra hajol­1928. augusztus 5. nak“. Az a sok Ígéretesen méginduló, de aztán derékba-törő keresztyén élet. amelyet itt is, ott is láthatunk, mind az evangéliom hűtlen elhagyásáról beszél. — Megtudok-e éllani híven az evangéliom mellett ? ! Aug. 11. Vezérévé teheti. Zsolt. 119. 105, 133. Hála Istennek, vannak olyan em­berek is, akik nemcsak hallgatják az Igét, hanem mindhalálig híven meg is állnak mellette. Ezek nem időszaki keresztyének: egész életüket Isten Igéje' irányítja. Ha de­rült életük ege : Isten Igéje annak sugár­hintő napja, ha pedig a szenvedések felhő­ibe borul felettük az ég, Isten Igéje szá­mukra a biztató reménycsillag. Vezérem-e nekem minden időben Istennek Igéje ? Aug. 12. Terjesztheti. Máté 28. i9; János 1 .4«. Az evangéliom magyarul: örömhír, amely arra való, hogy tovább adják az emberek. Akinek szívében az Ige valóban jó talajra talált, az valami ellenállhatatlan lelkikényszert érez arra, hogy terjessze azt az emberek között. Figyeljük csak meg: Péter azt mondja : „Nem tehetjük, hogy ne szóljuk azokat, amelyeket hallottunk és láttunk“. Pál hasonlóképpen: „Jaj nékem, ha az evangéliomot nem hirdethetem". — Akkor vagyok igazi keresztyén, Isten Igéje akkor nem válik bennem hiábavalóvá, ha terjesztem azt, ha egész életem örvendező bizonyságtevés arról, hogy „megtaláltam a názáreti Jézust“ ! Szabó József A természetimádó. Vasúton vi­tatkozott két ember vallásos kér­désekről. Az egyik büszkén nevezte magát természetimádónak. A másik kíváncsian megkérdezte, hogy mi­kép csinálja ő azt? A felelet az volt, hogy korán reggel kimegy az erdőbe, a mezőre s ott minden olyan szép, a fülemile, a pacsirta énekel s harmatcsepp tündöldik minden levélen ... Erre egész ár­tatlanul felveti a másik kérdést: De hogy ha esik az eső? A ter­mészetimádó erre zavarba jutott és szépen hallgatott. IV. Pál pápa feje. Borgatti tábornok, a római hadi­múzeum igazgatója érdekes leletre akadt, amikor a muzeum pincéit revideálta. Megtalálta IV. Pál pápa szobrának márványfejét. Ennek a fejnek igen érdekes története van. 370 évvel ezelőtt halt meg IV. Pál pápa 84 esztendős korában. Noha 18 háziorvosa volt, egyetlen­egyre sem hallgatott soha. — Az orvosok csak írjanak re­cepteket, — ez volt a kedvenc mon­dása — de az okos beteg ne ve­gyen be semmit. E mellett az elv melleit igen jó egészségnek örvendett. 84 eszten­dős korában végelgyengülésben halt meg. A halálát a római nép nem gyászolta túlságosan. IV. Pál pápa tudvalévőén rendkívül szi­

Next

/
Thumbnails
Contents