Harangszó, 1928

1928-06-24 / 26. szám

1928. június 24. amennyi tégladarab van a falakba beleépítve. Kosánszky József­nek az építési felügyeletért. Dr. Kovács János felügyelő ak- kép köszöntötte a lelkészt, hogy a gyülekezet a nagyszerű épület létrehozását Isten után első sor­ban Kutas Kálmán nemes egyéni­ségének köszönheti, s annak a rendkívüli hatásnak, amelyet vonzó és önzetlen személyiségével az emberekre gyakorolt. S azt az óhaját fejezte ki: vajha ne távozna el a gyülekezetből, hanem ő és családja maradhatna a lelkész­hajlék lakója. Ezután a gyülekezet a sze- retetlakomán mintegy 130 embert látott vendégül a protestáns nő­egylet által gyönyörűen feldíszített asztalok mellett. A gyülekezeti ház nemcsak a zalaegerszegi egyháznak, hanem a dunántúli Lutherániának is egyik büszkesége lehet, s örökké emelni fogja a gyülekezet önérzetét az a tudat, hogy a hajlék létrehozása érdekében gyűjtéssel nem élt, s elenyészően csekély külső egyházi segítséggel építette fel a gyüleke­zeti házat. Ennek becsértéke szak­értői vélemény szerint mintegy 65.000 P, a gyönyörű telket nem is számítva. Nyomasztó adósság csupán 20.000 P, amelyre önkén­tes adományokat hálával vesz a zalaegerszegi ev. egyház. A szív és az Isten szeretete. A szív olyan, mint a viasz. Ha hideg, akkor kemény, de ha a tűz közelébe jut, akkor puha lesz és alakítható, amint az ember akarja. Az Isten szeretete az a tűz, mely a szívet felmelegíti. S az ilyen szív szeret, tűr és megbocsát, KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Gyönyörűen emlékszik meg Rákosi Jenő a Pesti Hírlap június 12-diki számában Benka Gyuláról, a szarvasi ev. gimnázium kiváló professzoráról, aki még a múlt század derekán kez­dett tanítani s ezelőtt néhány évvel 85 éves korában költözött el az élők sorából. Azt mondja róla Rákosi: Benka Gyula utóda volt annak a nemzedéknek, amely hazánk számára a Széchenyieket, Deák Fcrenceket, Kossuthokat és az ezek közül cso­portosult irodalmi, politikai és min­den közéleti csillagtáborokat nevelte, mely a XIX. századot a magyar HARANOSZÓ. história egyik legnagyobb századává avatta... Benka Gyula is, mint pedagógus jellemeket köszörült a közélet számára a kezébe került nyersanyagból. Ez volt a régi magyar iskolák ideálja s ide­ális tanító alakja volt ennek az is­kolának Benka Gyula. Mi szentül meg vagyunk győződve, hogy evangélikus iskoláinkból, köze­lebbről gimnáziumainkból nem haltak ki a Benka Gyulák. Nemi Élnek, dolgoznak fáradhatatlanul ma is mindenütt azok, kik a lelkűket, adják oda ajándékkép az ifjúságnak utravalóul. Áldja meg őket azért a jó Isten mikor nem is látják, mikor nem is várják! Felhívás a győri evang. diakonisszaképző intézetbe való belépésre. Az az áldásos munka, melyet a diako­nisszák a betegápolás, szegénygondozás, gyermeknevelés s az evangelizálás körül kifejtenek, nagy szolgálat a lelkészeknek, gyülekezeteknek s egész anyaszentegyhó- zunknak. Ma tulajdonképen minden na­gyobb gyülekezetben kellene lenni diako­nisszának. A győri ev. gyülekezel nagy áldozatkészséggel s az időket megértő lé­lekkel képez ki magyarhoni egyetemes egyházunk számára Szeretetházában dia­konisszákat. Diakonisszáknak csak olyan hajadonok és gyermektelen özvegyek vehetők fel, akik 18. életévüket betöltötték s negyven évnél nem idősebbek. A próbaidő alatt, mely 1—2 évig tart, a növendékeket az intézet élelmezi díjtalanul, de ruházatukról maguk gondoskodnak. A ruházat sötét színű, egy­szerű szabású legyen. A fölvételre vonat­kozó kérvényeket július hó 16-ig kell benyújtani a Szeretetház igaz­gató lelkészéhez. A bélyegtelen kérvényhez mellékelni kell: a) a folyamodó magaírta rövid életrajzát, b) keresztlevelét, c) a szü­lők vagy a gyám beleegyező nyilatkozatét, d) az utolsó iskolai bizonyítványt, e) lelké- szi bizonyítványt a folyamodó vallásos és erkölcsi életéről, f) orvosi bizonyítványt az illetőnek testi épségéről és egészségéről. Az összes iratok egyházi belkezelésre bé­lyegmentesek. A jelentkezők vegyék figyelembe, hogy a diakonissza hivatás gyakran nehéz mun­kával jár, kitartást és ép testi erőt igényel. De legfőbb feltétele az Isten iránti hálával eltelt szív, Krisztushoz s az emberekhez való őszinte, nagy szeretet. Szükséges, hogy aki diakonisszává akar lenni, annak egész egyéniségét áthassa az az evangéliomi igazság: kegyelemből üdvözölünk a Krisz­tusban való hit által. Aki úgy érzi, hogy ez a hivatás leikével rokon s be tudja tölteni egész életét, az jöjjön közénk, szolgáljon velünk együtt az Urnák, szeretett anyaszentegyhézunknak, beteg, elhagyott testvéreinknek s az Úr kicsinyeinek : az árváknak I A jelentkezők augusztus hó 15-ig kapnak értesítést, hogy felvehetők voltak-e, vagy nem. Közelebbi felvilágosítást szívesen ad Pálmai Lajos lelkész, Szeretetházi igazgató. 205 Kérelem. Alulírott szeretettel kérem mindama lelkész és tanító testvéreimet, sőt minden más intelligens és egyszerű evangélikus testvéreimet is, akik személyes tapasztalás­ból és közvetlen érintkezésből ismerik a szektákat (nazarenusok, baptisták, metho- distók stb.(, hogy lennének oly kegyesek tapasztalataikat velem röviden közölni a következő szempontok szemmellartása mel­lett : Hol van tudomása szerint szekta, milyen és körülbelül milyen számben van­nak tagjai ? Mikor lépett fel a mozgalom s lanyhulóban vagy erősödőben van-e ? A szektákhoz való csatlakozásukat egyesek mivel indokolják s mi annak tényleges oka? Milyen magatartást tanúsítanak az egyház­zal s annak vezetőivel szemben ? Milyen felekezet között érnek el inkább eredményt? Mennyiben fedi erkölcsi életük a magukról hirdetett erkölcsi tökéletességüket ? Milyen magatartást tanúsítanak a bibliában foglalt isteni kijelentéssel szemben ? (önkéntes bibliaferdítéseik.) Fordultak-e elő körükben egyes kirívó példák arra nézve, hogy az ő közösségük sem perfekt szentek társasága ? Milyen eszközöket használnak propagan­dájuk szolgálatában? Milyenek voltak val­lás-erkölcsi szempontból azok előbb, akik később szektériusok lettek ? Kik a vezetőik illetve prédikátoraik ? Milyen hatást gyako­rolt a szekta az egyház tagjainak vallás­erkölcsi életére ? A szektakérdés egyelőre a következők­ben röviden megjelölt, főszempont alatt érdekel: „Mi a szekta s annak jellemző sajátosságai a bibliai és lutheri tan meg­világításában ?" A szektakérdésnek ilyen szempont alatt való tárgyalásához volna szükségem a rendelkezésemre álló nyom­tatott anyagon kívül minél több személyes tapasztalatból származó hiteles és megbíz­ható adatra. Tekintettel a kérdésnek épen ev. egyházunk szempontjából való fontos­ságára szeretettel kérem mindazokat, akik­nek ilyen adatok rendelkezésükre állanak, hogy kegyeskedjenek azokat (ha lehet hely és személy megjelölésével) velem közölni. Általában minden, a szektákra vonatkozó személyes tapasztalásból eredő adatot, a legcsekélyebbet is, hálós köszönettel fo­gadok. Fogadják mindazok, akik hajlandók lesznek kérésemet teljesíteni, előre is hálás köszönetemet. Az adatokat kérem az evang. lelkészi hivatal címére Györkönybe (Tolna megye). Györköny, 1928. jún. 11. Schmidt János ev. lelkész. Finn lelkész Győrött. A múlt héten hazánkban tartózkodó finn és észt küldöttséggel öt finn evangéli­kus lelkész is jött Magyarországra, akik közül Pentli Illés evang. ielkész, a viipouri ev. diakonisszaintézet igazgatója megláto­gatta a magyarországi diakonisszákat s eljött Győrbe is a diakonisszaintézet és szeretetház megtekintésére. Ép akkor külön­böző egyházmegyei bizottságok! üléseztek Győrött, úgyhogy az egyházmegye lelkészi kara, élén Németh Károly esperessel csak­nem teljes számban együtt volt s meleg ünneplésben részesítette a finn kollégát, aki nem győzte eléggé hangsúlyozni, hogy a magyar mennyivel melegebb nép, mint a finn. Elmondta, hogy az ő diakonissza­

Next

/
Thumbnails
Contents