Harangszó, 1928

1928-05-27 / 22. szám

1928. május 27 HARANQSZÓ. 171 Jánossy Gábor, országgyűlési képviselő, a szombat- helyi gyülekezet felügyelője. házunk föltámasztására, régi hatá­rainak, régi hatalmának és dicső­ségének visszaszerzésére. Zendüljön meg hát ajkainkon a Szentlélek eljövetelének áldott ün­nepén a szent zsolozsma, az ősi, a Lutheri ének: „Óh mi édes vi­gasztalónk, légy kegyes megoltal- mazónk, hogy megmaradjunk a hitben, veled való egyességben. Szálld meg elménket, szívünket, hogy végre hitünknek népét, el­nyerjük lelkünk üdvösségét — dicsőség légyen Istennek, — Ámen. fel Armand bárói — A mi kék vérünk nem ér fel arannyal? Nekem is volt elég pénzem, vagyonom itt hagytam nálad, a kártyán vesztettem el, legalább ennyi kö­telességed lehetne irányomban, a lányod­dal visszaadhatod azt, amit elvesztettem! Bolondság volt úgyis az életem, öledbe hullott a vagyonom s most a roncsai alá akarsz eltemetni ? 1 — Koldulni akarsz?! — kiáltott Tor- nyay 1 — Aki nem bízik a szerencséjében az ne üljön le kártyázni. Hahaha 1 Egy kékvérű báró és könyörög, azért hogy a kártya veszteséget visszakapja s még egy szépséges lányt is. Barátom, neked már csak egy van hátra, a meghalásl Egy Tornyay lányt koldus, bukott báró nem kaphat meg I Különben, ha kedved tartja mehetünk fel a kártyaszobába I Armand báró rozzant mellét kifesziti, minden indulatát szavaiba önti s mondja: — Úgy ? ? Addig voltam csak jó neked, mig pénzem volt, mig mint egy aranyha­lacskát foghattál a hálódban ? Játék voltam a kezedben, a te szövetségesed a Belzebub de gyűjtheted az aranyhegyeket, átok lesz rajta, szörnyű átok, ha az én vérem el is hullik, az átka visszaszáll reád, te kegyet­len barát, te köszivü ember, te is porba Békesség. Kapi Béla püspök imakönyve. A pünkösdi lélek szárnyalásával mondunk hálás köszönetét Istennek ama végetlen kegyelméért, hogy az ő kiválasztott szolgája által Kapi Béla püspök Békesség című ima­könyvével magyarhoni evangélikus kér. anyaszentegyházunkat meg­áldotta, megajándékozta. Nem jelent meg utóbbi időben magyar nyelven könyv, melyet közelebbről csak a napi sajtó is — álljon bármely világnézet, avagy politikai párt szolgálatában — akkora örömmel s lelkesedéssel, hálával és elisme­réssel fogadott volna, mint ahogy fogadták és fogadják Kapi Béla püspök Békesség című imakönyvét. A Pesti Hírlap Kapi püspök imaköny­véről Írja : Békesség cím alatt jelent meg Dunántúl evangélikus püspökének, Kapi Bélának új imakönyve. „Az élő Isten ezzel az egyetlen szóval lép eléd: Békes­ség I Ebben az egyetlen szóban Isten meg­jelöli élted értékét és boldogságát“ — mondja mintegy imakönyve alapgondola­tául, az elsőszóban. Elmélkedéseivel és imáival bejárja a hitélet minden területét és a hivő lelkeket kézenfogva vezeti el az Istenben való elmerülés mélységeibe. Erő­teljes hite, mély vallásossága egy költő lelkében tükröződik, aki a kedély gazdag­ságával, az emelkedett lélek bensőségével jár a hit tiszta légkörében s érzelmei és gondolatai kifejezésére mindig megtalálja a szárnyaló lendületű szavakat és az egy­szerűségükben is megragadó formákat. Nyelve a Berzsenyi Dániel finom zamatu, megnemesedett és mégis egyszerűnek ma­radt dunántúli magyar nyelve, numerózus, kifejező, a legmélyebb dolgokra is, egyszerű szavakat találó. Nagy művészi értéke ab­hullasz mint én, nem lehetsz külömb semmi­vel sem nálamnál 1 Megyek 1 nincs itt többé helyem, de utoljára azt kívánom, hogy az aranyhegyek alatt nyíljon örök sir szá­modra I Légy átkozott álnok barát 1 S a négy szürke, már vitte is a sze­rencsétlen bárót. Áz ó sorsa már megvolt pecsételve. Vagyona nagy részét elvesztette, s amije volt, arra meg a törvény tette rá a kezét. Nem volt már számára más vá­lasztás, mint a halál vagy koldusbot. Tornyay Pál még ott áll kastélya terra- szán, nevet, kacag a távozó barát után, a szive kőszikla, örül, hogy megszabadult a „nyűgtől*. — Mit ér a barátsága — mondja magában — ha nincs pénze? És még meg merte kérni a lányom kezét? Kolosszális ? Egy koldúsbáró 1 Egy koldús- báró! Alig telt el egy hét máris Bende Balázs kocsizott be Tornyayék kúriájába. Ajkán öntelt mosollyal, elhízásnak induló zömök termetével büszkén ment fel a lépcsőkön, mint aki azt hiszi, hogy övé az egész világ. Hogy honnan szerezte óriás vagyo­nát, azt senkisem tudta bizonyosan, a szó­beszéd szerint a háború alatt gazdagodott meg. Ő már régen vágyott arra, hogy be­bau van, hogy mintegy összefogja hívőit a tiszta magyar nyelv közösségében, egy­aránt szól mindenkihez, megragadja a leg­egyszerűbb és legmagasabb igényű ájtatos hívő szívét. Ezzel az imakönyvével Kapi Béla püspök rátette a koronát nagyjentőségü egyházirodalmi munkásságára s evangélikus híveit megbecsülhetetlen értékű ajándékkal lepte meg. A Magyarság a következő hangulatos cikkben emlékszik meg az evangélikusok új imakönyvéről: A Dunántúl evangélikus püspöke nemcsak kitűnő egyházszervező és bölcs lelki vezére híveinek, hanem elsőrendű egyházi iró is, aki nemesveretü, dunántúli csengésű magyar nyelven Írja theológiai, egyháztársadalmi és áhitatos műveit. Most olyan könyvvel ajándékozta meg az evangélikus híveket, amelyre iga­zán nagy szükség volt s amely általános örömet fog kelteni. Kiadta régvárt ima­könyvét „Békesség“ cím alatt. Elmélke­déseket és imádságokat tartalmaz a könyv. Tizenkét fejezete végigvezet a hitélet min­den terén. Először közli az imádság isko­láját, ezután a Hiszekegy három hitágaza­tát s a Miatyánk kéréseiben fűz szép elmélkedéseket, majd két hétre szóló reggeli és esti imádságot, a nagy ünne­pekre és a mindennapi élet hétköznapjaira való imákat ad, további részeiben pedig végig vezeti a hívőt a hitélet összes utjain. A lélek élete, Bünbánat, Kegyelem, Ke­reszt alatt, A családi élet, Áldott közös­ségek, a Halál és örökkévalóság fejezetei­ben. Egy mélyen vallásos, tiszta lélek és fenkölt keresztyén érzés nyilatkozik meg ezekben az elmélkedésekben és imákban az áhítatban elmerülő kedély gazdagságá­val s a költői ihlet fenkölt szárnyalásával. Prózában vannak Írva, de tartalmuk tiszta, nemes költészet, amellyel Kapi Béla leg­kiválóbb vallásos költőink sorába emelke­dett. Imáinak hatalmas lendülete a vallásos lélek mélységeiből táplálkozik és ezért tudja a legmagasabb érzéseket a legegy­szerűbb nyelven tolmácsolni, úgy hogy eszméi és szavai egyaránt megindítják a legegyszerűbb és az irodalmilag képesre csiszolódott hivő szívét. A magyar ima nősüljön a gazdag Tornyay házába, hisz önző lélek volt szintén, aki mindig többre és többre vágyott! De most már végleg elhatározta magában, hogy nyélbe üti vala­hogy a dolgot Tornyayval. Tornyay örült legjobban jövetelének, ki már szörnyen unta magát egyedül. Neki a családi kör nem adott semmi szórakozást, hisz nagyon keveset tartózkodott családja körében. — Szervusz Balázs 1 — üdvözölte meg­ölelve a vendéget Tornyay. — Már azt hittem, hogy elvitt az ördög, hogy ily so­káig nem jöttél I Az a szamárfülü, göthös Armand itt volt egy hete, de érzékenyke­dett, megsértődött, s elment még azt sem mondta, nogy befellegzett. Remélem, hogy te nem hagysz itt oly könnyen és hamar 1 — Ha te is úgy akarod pajtás, mint én — válaszolt Bende, úgy nagyon sokáig Itt maradok, talán sohse megyek el tőled 1 — Csak nem akarsz meghalni nálam? — kérdezte Tornyay 1 — Azt nem, azt legutoljára hagyom, sokkal jobban szeretek élni, semhogy meg- halásra gondoljak, hanem figyelmeztetni akarlak egykori Ígéretedre 1 Émlékszel-e arra, hogy lányodat nekem ígérted felesé­gül, remélem nem bántad meg ígéretedet ? (Folyt. Mr)

Next

/
Thumbnails
Contents