Harangszó, 1928

1928-05-20 / 21. szám

1928 május 20.

Fiam s a napsugár.

Májusnap, fénysugár tűz be ablakomon; Fényhasábja táncot jár, lejt a pamlagon.

Apró, csöpp fiacskám nézi s nevet rája.

Két keze lelkendve repdes, kap utána.

Játszi kedvtelésben mo8olygnak egymásra:

Fiam 8 a tavasznap aranyló sugára.

IHÁSZ SÁNDOR.

tett bizonyságot arról a világnézetről, amely Krisztus szemével nézi a világ életének minden mozzanatát és amelyre d maga is nagy lelki küzdelmeken és megpróbáltatásokon át jutott el.

Koritsánszky Ottó »Egyről-másról* elmen kózveflen modorban beszélt arról, hogy a világon mindenütt és mindenben az Isten lába nyomát lát» hatja s érezheti az ember.

A helyi gyülekezet életébe a konferencia munkája fóképen a szombaton és vasárnap tartott vallásos esték által igyekezett belekapcsolódni, beleszó- vödni. Szavalatok, énekek s Németh Gyula egymást kiegészítő két előadása (az egyház az ifjúságért, az ifjúság az egyházért) igyekeztek szolgálni a hatalmas gyülekezetnek, mely — élén Pesthy Pállal — a nagy templomot mindkét este megtöltötte.

Vasárnap reggel a konferencia résztvevői együttes Úrvacsora vétellel erősítették meg azokat a kapcsokat, ameiyek Krisztushoz és egymáshoz fűzik őket. Majd a gyülekezettel együtt istentiszteleten vettek részt. Abaffy Gyula hirdette az igét. — Délután zárógyűlésen kísérelte meg a konferencia Összefoglalni és megrOgzíteni azokat az áldásokat, amelyeknek közvetítésére — minden fogyatékossága ellenére is — méltatta az Isten. Tán bátortalan, de mégis bíztató volt ez a kísérlet.

Szavak, levelek, kOnnyek a külső bizonyságai annak, hogy az, amit e konferencián tett az egyház az ifjúságért és az ifjúság az egyházáért, áldott szántás és vetés volt.

Mi hisszük, hogy megszaporodott vele azoknak az ifjaknak a száma, akik keresstyén komolysággal nézik és élik az életet, akiknek baráti kapcsolatain keresztül valósul meg valami evang. gyülekezeteink szolidaritásából, egymással törődő szeretetéből, akikben az evang. Öntudat és Önérzet a

Krisztusba vetett élő hitre épül. — Vájjon kész-e egyházunk arra, hogy ilyen alkalmakkal — mint egy ilyen konferencia — szolgáljon ezután is hűséggel, rendszeresen az Hiúságának?

Melyik gyülekezeteink és ifjúsági egyesületeink fogják a következő években folytatni azt a munkát s meghozni azt az áldozatot, amelyet most a sár- szentlőrinci végzett el és hozott meg, minden hálánkra érdemes szeretettel, hűséggel, odaadással ? I Nsz.

OLVASSUK A BIBLIÁT!

KépmutatáB II.

(A képmutatás ikertestvérei)

Máj. 21. Alattomosság. Zsolt. 28. s. és 62.5. A képmutatásnak egyik legelvetemültebb formája alattomosság az emberekkel szemben, azoknál, akik .békességgel szólnak felebarátaikhoz, pedig gonoszság van szivükben" s alattomosság az Istennel szemben, amikor az emberek „szájukkal áldanak, szivükkel átkoznak". Vájjon hogyan várhatsz őszinteséget, bizalmat az emberektől s kegyelmet és áldást az Istentől, ha még te is ezek közé az alattomosak közé tartozol ? I

Máj. 22. Csalárdság. Példabeszédek 11.« Vájjon nem ismernéd a közmondást: ki mint vet, úgy arat ? Hogyan s mit akarsz aratni embertársaid részéről, ha te szere- tetet beszélsz nekik s szivedben csalárdság lakozik? Ha te ravaszsággal törsz felebarátod kárára, önhasznodat keresve ?! Vigyázz, a szivekben olvasó Isten tndja a te gondolataidat s a te csalárdságodat s aszerint fizet meg néked.

Máj. 23. Hazugság. Mily vakmerőség kell ahhoz, félrevezetni hazug nyelvvel az Igazságnak Istenét) Mily könnyen elfelejtkeznek az ilyenek Istennek a hazugságot tiltó parancsolatáról, mily könnyen elhitetik magukkal, hogy ők azért nem képmutatók, ha bizonyos dolgokat igyekeznek eltitkolni az Úr előtt, vagy ha igyekeznek szépitgetni a maguk bűneit I Vájjon mi lenne belőled Testvérem, ha Isten is csak a te megnyugtatásodra hazudta volna a téged üdvözíteni akaró nagy szeretetét, ha Krisztus is csak hazudta volna, hogy éretted is meghalt a kereszten?! Ugyan ki és mi tartana meg téged ?

Máj. 24. Htzelkedés. Zsolt 78.se. Azt hiszed, hogy szép szavakkal félrevezetheted az Istent is. mint embertársadat? Azt hiszed, hogy hizelkedéseddel, nagy Ígéreteiddel kiengesztelheted az Urat? Azt hiszed, hogy neki is vannak emberi gyöngéi, melyeket, ha hízelkedő szavakkal megsimogatsz, kegyelmesebb, elnézőbb lesz irántad, nem veszi észre bűneid sokaságát? Ne ámítsd magad te képmutató, hízelkedő 1 Írjent semmivel sem vesztegetheted meg, 0 a Szentség és Igazság. Nem befolyásolható 8 nem részrehajló, előtte csak a Krisztus érdeme bir értékkel, mely kegyelemből hitedért neked beszámíttatik. Ezt szerezd meg háti

Máj. 25. Istentelenség. Titus 1. i«. Hiába állítod, hogy Istent ismered, ha cselekedeteiddel arról teszel bizonyságot, hogy parancsait nem tartod meg, szeretetét nem ismered, kegyelmét nem szomjuhozod. jóságát nem áldod, Fiának példáját nem követed! Akkor a te istenismereted csak

HARANQSZO.

___________

1

65

képmutatás, mely önmagad s embertársaid félrevezetését célozza, de nem vezetheti félre magát az Istent, ki arra vágyik, hogy teljesen ismerjed s egészen magadévá tegyed ÖtMáj. 26. Hencegés. És. 65.5.. Azt gondolod, különb vagy másoknál ? Ügy látod, hogy e hét képmutatói közé sem vagy besorozható ? Vigyázz, ne hencegj a te érdemességeddel, mint Izráel nép<? telte egysier az ő szentségével,, azt gondolván, hogy ő túlságosan jó az Úr számárai Alázatosság az Isten felé való közeledésnek az útja, amikor csak bűneink sokaságáról teszünk vallomást s azzal hencegünk, hogy: ,a bűnösök között ..pedig az első vajjyok én 1"

Máj. 27. Önteltség. Lukács 18. u. Megint itt állasz a vasárnap estéjén, egy hét végén. Ha visszatekintesz, mered-e öntelten azt állítani a farizeussal, hogy: „nem vagyok olyan, mint egyéb emberek!" Próbáld meg, e hét képmutatóira még egyszer visz- szagondolva most már magad többé nem emberekhez, de Istenhez hasonlítani I Nem azt nézni, mennyit tesznek más emberek, hanem azt, mennyit kiván az Isten 8 azután mennyi állhat még meg önteltségedből, marad- e számodra más a dicsekedésre, mint a te Urad, Jézus Krisztusodnak keresztje?! Ragadd meg ezt a keresztet s ez legyen a te egyedüli örömöd és gyönyörűséges dicsekedésed I A mennyei Atyának arról reád sugárzó áldozatos szeretető 1

Abaffy Gyula.

A hálaadás utcáján. Egy polgármester beteg újjá miatt szenvedett, mely nem akart meggyógyulni. Boszússá és csüggedtté tette a baj. Végtére is rá kellett szánnia magát, hogy ujját levágassa. Hálás szívvel tért haza a kórházból. így szólt: „Óh, mi mindent láttam a kórházban! Hány súlyosabb beteget nálamnál! Nem az ujját, de a kezét, sőt a karját vágták le akárhánynak! Eddig a zúgolódás utcájában laktam, most a hálaadás útcájába költöztem át“. *

Sadi, a perzsa költő nagyon elkeseredett afelett, hogy nincsen cipője. Egyszer egy nyomorékot toltak kocsiján a szeme láttára, annak meg nem voltak lábai. Költőnk belátta, hogy neki még van oka hálát adni. nx. p.

Ifjúsági napok Győrött.

Május első hetében három napot töltött a győri gyülekezetben Abaffy Gyula, a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége evangélikus ágának országos titkára. Május 4-én este ő beszélt a központi bibliaórán a keresztyén élet szent szokásairól. Másnap az ifjúsági egyesület teljes választmányi ülésén beszélt a vezetők felelősségéről, utána pedig az ifjúság számára volt külön összejövetel, amelyen az ifjúsági munka módszereiről