Harangszó, 1928
1928-05-06 / 19. szám
1928 május 6 HARANOSZÖ. 147 Dr. Stiegler Ernő, az amerikai bethlehemi vend gyülekezet lelkésze. A bethlehemi ev. gyülekezet buzgó tagjai a Vas megyei vendségből valók. Nagy szeretettel köszöntötték körükben látogatása alkalmiból Kapi Béla püspököt. életet, áldozatkészséget illeti, ami egyházunk, a legkisebb egyház ebben az országban, vezet s első helyen áll. S így van ez külföldön is. Igyekezzünk megtartani ezt az elsőbbséget. Legyünk mi evangélikusok továbbra is fénytadó világosság és romlástól megóvó só. De ehhez szükséges, hogy imádkozzunk egymásért és hogy az erősebb segítse a gyengéket, hogy tudjunk áldozni a gyámintézet oltárán. lüzriadót. Hiába minden, alig egy-bét alak bújt elő félve a viharos éjből, a lángtenger pedig már folyton nőtt s már belekapott a szomszéd házakba is! Valahogy kivontatták a tUzifecskendöt, de most meg nem akadt, aki lovakat adjon eléje s úgy vontatták a fecskendőt a lángban álló ház elé. Ott már jajveszékelés és sikogatás volt mindenütt. — Égett, perzselődött minden. Megtalálták már az Isten nevét... mert a halál szele söpört feléjük. S az ifjú pap Istenhez fohászkodott 8 imája után hozzáfogott a mentéshez. Tudta ő, hogy Isten megsegíti őt mentő munkájában. S a hatalmas viz- sugarak rácsapódtak az égő házakra ... Sistergett, recsegett, ropogott minden ... Az anya felsírt — felordltott fájdalmában — bentrekedt kis fiacskáját siratta, ki a tűztől borflott szobában aludta álmát. Blrt- fay berohant az égő házba s már majdnem összeomló szobából kihozta az alvó kisfiút s odafektette anyja karjaiba, aki ahol csak érte, csókolta az ifjú ruháját... Az emberek csodálva nézték annak bátorságát, hősiességét s remegve az izgalomtól, félelemtől, lassanként ők is bátorságot kapva, belekezdtek a mentő munkába. Hogy megmentsenek minden megmenthetőt. A vihar még mindig sfivöit, az utcákon lángtengerek hömpölyögnek, síró, jajveszékelő emberek A Biblia terjedése. Most jelent meg a Brit és Külföldi Bibliatársulat középeurópai értesítője az 1927. évről. Örömmel olvassuk benne, milyen diadalmasan halad előre a bibliaterjesztés ügye. 1804 ben még csak 72 nyelvre volt lefordítva a Biblia vagy annak egyes részei, ma pedig már nyolcszázon (800) felül van a fordítások száma, amelyekből 607-et a Brit és Külföldi Biblia- társulat ad ki. Visszafejlődést mutat a bibliavásárlás Németországban és Svájcban, egyforma Csehszlovákiában, emelkedő Lengyelországban és Ausztriában, de a legnagyobb növekedés Magyarországon van Lenpya'országban az 1926 évhez képest kb. 12% os a növekedés, de az 1925. évi bibliavásárláehoz képest alig van emelkedés. Ausztriában az 1926. évhez képest kb. 30%-os a növekedés, Magyarországon 1925 ben 26.885, 1926 ban 49.248, 1927- ben pedig 65 064 bibliát illetve biblia-részletet adtak el. Ebből 59.863 a magvar nyelvű, 2378 német nyelvű, 1464 zsidó nyelvű, 236 cseh nyelvű, 229 horvát, 222 ango\ 144 francia, 128 román, 123 görög. 62 tót, 35 latin, 33 orosz, 33 szerb, 27 olasz, 14 lengyel, 12 holland, 15 bulgár, 11 eszperantó, 8 szlovén, 8 cigány, 5 finn, 3 litván, 2 dán, 2 lett, 1 svéd, 1 zsidónémet, 8 egyéb nyelvű. A kimutatás feltünteti azt is, hogy hol adtak el Csonka- Magyarország területén kívül is magyar bibliákat. Csehszlovákiában 5762, Németországban 704, Ausztriában 106 magyar biblia kelt el. A Középeurópában eladott összes magyar bibliák száma tehát az 1926. évi 48 639-e! szemben 66.435, ami kb. 37%-o8 emelkedést jelent. A Brit és Külföldi Biblia-társulat szolgálatában 10 magyar iratlerjesztő állott az 1927. évben, ezek közül már kettő kilépett a szolgálatból. A legtöbb bibliát adtak el Budapesten (5560), azután Baranya vm.-ben (2379), utána Nyíregyházán s környékéu (2066), azután Pakson és környékén (2014), Somogybán (1459), Borsodban (1004) futnak mindenfelé, asszonyok lépetten, karjaikon gyermekeikkel, futnak, rohannak, de hová, nincs talán hely sem, ahová menekülhetnek ; „de igen, van :* kiáltás hangzik fel: a templom felé. — És az Isten háza megnyílik a sok bűnös lélek felé, amíg Isten karja egyik oldalon a csapást méri a bűnösökre, a másik oldalon menedéket ád a megtérőknek — s leborulnak a templom hideg köyeire s zokogva sírják vissza az Istent. S mig benn a templomban felhangzik a rég nem hallott ének: „Én Istenem én bűnös ember*, azalatt odakünn a rideg férfiszivek is megtérnek Istenhez, odasereg- lenek Bártfay köré s szembeszálltak a tűzzel, viharral, vilámok tüzével... a halállal... Iszonyú küzdelem volt, csak egy Istenben sziklaszilárdan bízó ember tehette ezt meg, egy egész falut mentett meg a pusztulástól, egy egész népet a kárhozattól. Már hajnalodott... A tűz még ki-kilobbant a romok közül, a vihar már elmúlt, a hajnalcsillag is felragyogott 8 a romok felett járkált feketén, kormosán az ifjú lelkipásztor, könnyeit hullatta szerte — sírt. Siratta az eltemetett üszkös otthonokat I És csoda történt, lm nem volt már egyedül, ott állt előtte levett kalappal az egész falu férfi népe, görnyedten, kezeiket imára kulcsolva ... s nézték a bátor vezért, a falu megmentőjét... s vártak... vártak valaCsak nem hátrafelé. Nagy Frigyes mondotta, hogy az első lépés hátra a katonaságra rossz benyomást gyakorol. A második veszélyes, a harmadik romlásba visz. Milyen igaz ez erkölcsi szempontból ! Ha mi keresztyének hátrafelé megyünk a tökéletesedés helyett, akkor az olyan, mint a lavina, melynek kicsi a kezdete, de borzalmasan növekedik s mindent maga alá temet... | Mesterházy László f"j * S Szivet megindító zokogás verte fel ismét a pápai ev. parochiának csendes békességét 8 a bánat fekete leplével bevonta egy lisztes gyülekezet gyászoló szivét. Meghalt Mesterházy László, a szerető apa, a jó férj. a pápai gyülekezetnek hűséges lelkipásztora. Élete nem a közömbös hétköznapoknak egyszerű egybekapcsolódásából állt, hanem a Krisztusért hevülő eszméknek szakadatlan, testet-lelket felőrlö, céltudatosan vezetett küzdelme volt. Halála nem közönséges elmúlás, mely hidegen hagyja a mellette elrohanó emberi szívet, hanem egy csodálatos, nagy harc alatti összeroppanás, melyben a hajótörést szenvedő eszmék, összetört édes reményeknek jajszava kiált az ég felé s megrendilöleg hat a legelfásultabb lélekre is. Mesterházy László 1876-ban született Fel8öszoporon. A boldog szülői körből a tanulás vágya Sopronba vitte a gyermeket s itt szerezte meg ősi iskolánkban a középiskolai műveltséget. A Krisztus szolgálatába akarta állítani már reményében is értékes életét, Így lett ugyancsak itt theo- lógiánk hallgatójává. Theológiai tanulmányait a greifswaldi egyetemen fejezte be. Elhozza magával a német hon földjére is mire. S ő megtalálta a szivüket... Felhangzott az ének: „Erős vár a mi Istenünk*. .. Zengett, zúgott fel az égig, egy megtérő népnek buzgó éneke s lemosolygott rájuk az Isten, jóságos napját felkeltette, hogy újra rájuk szórja ezernyi szikrázó aranysugarát... És érces hangján Istenhez szólt a pap, átszellemült szavaival felemelte a nép lelkét az Istenhez... a buzgó ima szárnyai bocsánatért könyörgött és meghallgatást nyert... Isteni csoda volt. A halál éjszakájából új élet fakadt... új hajnal, Istennek hajnala, egy megtérő bűnös világ tért új és szebb virradatra... S a férfinép megindult, az asszonyaihoz, gyermekeihez a templomba 8 ott benn örültek, sírva zokogtak, hogy megtalálták egymást, hogy megtalálták az Istent... Mindenki megtért azon a rémes éjszakán, csak egy ember volt csupán, aki rideg, bezárt szívvel nézte tovább is az Istent: Tornyay Pál. Hallotta ö az Isten haragját, a süvöltő rettenetes éjt, a sírást, jajveszékelést, de mit sem törődött vele. Fiával és két cimborájával a kártyaszobában ült s hangos, zajos társasága fel sem figyelt a tüzriadóra I Boros palackok, poharak csengtek az asztalon, a tivornyázó zaja hangzott ebben a hajlékban akkor, amikor künn, az élet viharában százak jajszava sirt fel. Hallották ők a tűzriadalmat, a dörömbölést a kapun,
