Harangszó, 1928

1928-04-22 / 17. szám

1928 április 22 HARANQSZÖ. 133 Nem tudjuk, de nem is kutatjuk, hogy a napilap kérdésében mi az ev. egyház hivatalos állásfoglalása. De azt igen is állítjuk, hogy ev. egyhá­zunk eminens érdeke ma, ha élni, fejlődni, érvényesülni akar, hogy a meglevő sajtót megerősítse, mint egy test és egy lélek álljon oda ki­próbált, sok vihart látott, Isten kegyel­mével gazdagon megáldott sajtóorgá­numa mellé. Itt igazán nem elég a tengődés, sem a nagy nehezen megélés. Dombóvár. Az Evang. Diákszövetség március 4-én tartottB V. rendes havi gyű'ését. Ének és ima után Rajnai Károly VI. o. reálgimn. tanuló Gal. 1.4. alapján tartott böjti írás- magyarázatot. Felolvasásokat: Bind István reálgimn. VI. o. tanuló és Ferenc Etel tanítónőképző I. évf. növendék tartották. Mindkettő felolvasása komoly munkálko­dásról tanúskodik. Szavaltak: Remlez Ist­ván, Weitzel János, Belopotoczky György reálgimn. tanulók, Szollár Margit, Tó:h Mária polg. iskolai növendékek. Március 15 ét a gyülekezet a Diák­szövetség közreműködésével ünnepelte meg. Ünnepélyünkön résztvett dr. Sealay László szolgabiró, a járás képviseletében, azonkivü1 képviseltette magát a község, a csendőrség, rendőrség, nemkülönben a többi közhivatal is. Ünnepségünk közének­kel vette kezdetét, mely után a h. lelkész imádkozott. Czavar Emil ünnepi beszéd­ben méltatta a nap nevezetességét. Wágner Pál ifj. elnök, hosszabb felolvasásban vont párhuzamot a 48-as idők és a mai idők között. Pribay Vera tanilónőképző I. évf. növendék lebilincselő szabadelöadásában: A női lélek és a szabadság elmén, mutatott rá arra férfihoz is méltó hősiességre, ön­feláldozó hazaszeretetre, melyet a nők ta­núsítottak a történelem folyamán a hazáért és szabadságért. Szavaltak: Lehner Sándor és Rajnai Károly. Az ünnepség a Himnusz elénektésével fejeződött be. Az egyházközség évi rendes számadó közgyűlését március 4-én tartotta, összes bevétel: 2333.96 P, összes kiadás: 2199 33 P volt. Az üresedésben levő jegyzői állásra Lehner Gábor egybáztagot, a pénztárosi állásra Czárt János egyháztagot, a pénz­tár-ellenőri állásra Lang Hanrik egyház­tagot választotta meg. Új presbiterek: Czárt Miklós, id. Frey János, Fuchs Péter, Kemény Miklós, Kollár Mihály, Wciczel Mihály, Schsnek Árpád, Kubi.na József, Strack Imre egyháztagok leitek. A böjti időszak minden vasárnapján este fél 6 órakor istentisztelet volt, melye­ken a h lelkész: „Kicsoda neked Jézus" címen tartott sorozatos előadást. Virágvasárnapién a gyülekezet vallásos­estélyt rendezett. A 416. ének után a h. lelkész imádkozott Ima után Rajnai Károly Lukács 19.10. alapján tartott frásmagya- rázatott, rámutatván arra, hogy miért is jött Jézus: hogy Megváltónk legyen. Pri­bay Ilona tanítónő és, Rajnai Irma kedves és precíz duett ja : Az Úr szent Bárányára... emelte a lelkeket az ég felé. Berger Lajos h. lelkész: A kereszt alatti csoportok cí­men tartott előadást. Haász Erzsébet Zab- rák Dénes: Böjti időkben c. versét sza­valta el. A vallásost est imával és énekkel ejeződött be. A mexikói elnök az egyház és az áliam egymáshoz való viszonyairól. Callez, a mexikói köztársaság el­nöke a husvét alkalmából nyilatkozott a Daily Express mexikói tudósítójá­nak, amelyben a római katolikus egyház mexikói poziciójával foglal­kozik. Callez elnök nyilatkozatában beismeri, hogy az új egyházi törvé­nyek életbelépése óta több, mint 50 katolikus lelkészt lőttek agyon, azt állítja azonban, hogy ezek a lelké­szek nyilt ütközetben vettek részt s ezért ölték meg őket. A mexikói áliam az elnök szerint nem mondhat le arról, hogy legfelsőbb felügyeleti jogot gyakoroljon a papság fölött. Az állam nem engedheti meg, — mondotta Callez, — hogy a római katolikus egyház törvényeket Írjon elő az államnak. Mexikó maga akarja nevelni papjait, akiknek elsősorban mexikóiaknak kell lenniök s csak másodsorban katolikusoknak. Az el­nök szerint a mexikói katolikus pap­ság létszáma túlságosan nagy. Egyes kerületekben, ahol alig tiz-tizenőtezer hivő van, több, mint háromszáz lel­kész működik. Egy elfelejtett evang. magyar művész emléke. A győri evang. ifjúsági egyesület terv­szerűen foglalkozik ev. egyházunk értékei­nek felcsillogtatásával. Az ö érdeme, hogy a közfigyelem újra ráirányult Győry Vil­mosra, a költő ev. lelkészre. Most pedig fsnkó János emlékét idézte fel. Jankó János sok derűt, sok mosolyt fakasztott, az ő áldott humorával. De aki­nek ő szerzett derűs napoka*, apáink, nagyapáink már nagyobb részt nem élnek. Csak kevesen ismerik már az ö nevét, az ő művészetét. A magyar népélet festője akart lenni, azonban tragikus sorsa csak ritkán engedte, hogy az ecsetet kezébe vegye. Az anyagi gondok a sokkal jövedel­mezőbb karikaíurarajzolásra kénysz^ritet- ték. Együtt indult Munkácsival és Zichy- ve). Nem a tehetségén múlott, hogy nem jutott oda. ahova ők Ennek a nagy nevet- tetőnek. aki oly sok derűt fakasztott, szi­vében fájdalom lakozott és szomorú, tra­gikus életet élt, mint a legtöbb zseni. Az ő életét és lelkivilágát ismertette április 10-én l’só Pál az egyesület főtitkára em­lékbeszédében, amely irodalmi körök fi­gyelmére méltó, jól megépített és hatásosan előadott gondos munka, ériékes tanulmány volt. Érdekes, hogy az egyesület által ren­dezett Győri Vilmos-ünnepély nyomán, Rákosi Jenő is beleszólt ebbe a megem­lékező ünnepbe. A következő táviratot kül­dötte Győrbe: „l’só Pál, Győr. Körülmé­nyeim. sajnos, úgy alakultak, hogy ez utón kell Ön által, ünneplő fiatal barátaimat a Jankó-ünnepen üdvözölnöm. Jankó János nemzeti firmamentumunkon nem a nagy csillagok közül való, de ott ragyog ma­gyaros művészetével szerényen és nyájasan, csillagos egünkön. Ónja alatt a magyar népélet tipikus alakjai elevenedtek meg, a falusi jegyző, a bíró, a mester. A kupak­tanács tagjai és a falusi mesteremberek alakjait örökítette meg, jóiiü magyaros művészete, meiy a maga nemzedékének gyönyörűsége volt. Legszebben illik a fia­talsághoz, hogy már-már elfelejtett neveket szólít ki a világosságra, elfelejtett érde­meket koszorúi meg és elfelejtett sírokra szórja tiszta lelkének illatozó virágait. Az ilyen emlékezésből gazdagodik a közönség, mely az ünnepre figyel és gazdagszik az emlékező, mert kedve» emléket gyűjt vele magának is az életre. Üdvözlet nektek fiúk, kik elhunyt jelesek példáját követve, példát adtok magatok is az élők számára. Rákosi Jenő." Elítélték a debreceni bibliamagyarázókat. Varjassy János debreceni orvostanhall­gató vailási szektát alapított és új mód­szer ü bibliamagyarázatokat tartott. Var- jassynak sikerült többszáz hívőt toboroznia, akikkel állandóan összejöveteleket tartott. A debreceni rendőrség betiltotta ezeket a gyűléseket, Varjassy hívei azonban ennek ellenére folytatták propagandájukat az új vallás érdekében. A rendőrkapitányság ekkor tiltott gyülekezés miatt a szekta tizenkét vezető tagját egyenkint tizenöt napi elzá­rásra és ötven pengő pénzbüntetésre Ítélte. Varjassy és hivei megfelebbezték a ítéletet, amely végrő fórumon a belügyminiszter elé került. A belügyminiszter döntése szer­dán érkezett Debrecenbe. Helybenhagyja a rendírbiróság Ítéletét és indokolásában ki­mondja, hogy a biblia nyilvános magya- rázása az egyházak hatáskörébe tartozik, így tehát a Varjassy-féle szekta hívei tény­kedésükkel a történelmi egyházak egységé­nek megbontására törekedtek. EGYROL-MASRÓL. A mindennapi életből. Veszprém vármegye iskoláiban külön előadásokat tartanak a tűz- veszedelmekről. Veszprém várme­gye területén az elmúlt évben hetven tüzeset fordult elő, amelyből 13 eset­ben gyermekek okozták a tüzet. Az ilyen lűzkárok hathatós csökkentése érdekében a vármegye tűzrendészet! felügyelőjének és alispánjának kérel­mére elrendelték, hogy az iskolákban a tanítók ak iskolai év folyamán, negyedévenként egy-egy órában ok­tassák ki a gyermekeket a tűz kelet­kezésének okairól, a tűzkeletkezés megelőzésének módjairól és különösen figyelmeztessék a gyermekeket a gyúj­tóval és általában a tűzzel való játék­nak halálos veszedelmére. Nem ártana az ország összes iskoláiban követni a veszprémi példát! Adakozzunk a Hand Mására!

Next

/
Thumbnails
Contents