Harangszó, 1927

1927-03-20 / 12. szám

1927 mdrciu« 20.

HARANGSZO.

95

ki a kereszthordozásban életsorsának osztályosa lett s kivel együtt ketten két test egy lélek voltak.

Temetése őszinte részvét mellett, amelyen megjelent többek között Sopronból Mayer Károly nyug. járásbiró, tb. felügyelő és családja, kik az elhunytban kedves rokonukat gyászolják március 12-én ment végbe a templomban tartott gyászistentisztelet keretében, ahol is lapunk szerkesztője tartotta a Filip.

I. 21. v. alapján a gyászbeszédet, mig a sírnál Purt Károly s. lelkész imádkozott. Az egyházi vegyes énekkar gyászénekeket énekelt Ravasz Endre tanár vezetésében.

Áldott legyen emlékezete!

Lelkészi jubileumi ünnep Sikátoron.

Szép és emlékezetes napja volt a siká- tori ág. h. ev. egyházközségnek február

6-án, amikor a délelőtti istentisztelet keretében ünnepelte meg szeretett lelkészének, Pócza Ferencnek 20 évi sikátori lelkészkedését. Ünnepies díszbe öltöztetett zsúfo- lá ig megtelt templom várta az ünnepel- tetést nem is sejtő lelkészt. Az oltári istentisztelet befejezésével az egyházközség nevében a helybeli tanító köszöntötte az ünnepeltet, rövid szavakban megemlékezve 20 évi fáradhatatlan munkálkodásáról. Isten áldását kérve további munkálkodására, kedves családjára; egyben sajnálattal jelentette, hogy a gyülekezet felügyelője családjában előfordut súlyos betegség miatt az ünnepélyen meg nem jelenhetett. Az egyházi elöljáróság nevében ifj. Ihász József gyűl. gondnok, az ifjúság nevében Gombás Béla, a mindennapi tankötelesek nevében Ihász Juliska, az ismétlő tankötelesek nevében Varga Ju'iska köszöntötték az ünnepeltet. Különösen megható volt, a tanító kis fiának Halwox Károlynak üdvözlése, ki a legkisebbek szerctetét és ragaszkodását tolmácsolta. Az iskolai énnekkar pedig a tanító által ezen alkalomra írt üdvözlő dalt adta elő. Pócia Ferenc lelkész mindegyik köszöntőre külön- külön válaszolva, köszöntét fejérié ki, a nem várt és remélt, de mégis oly jóleső a szeretet megnyilvánulását igazoló Unne- peltetésért. Húsz évvel ezelőtt teti Ígéretét és fogadalmát ismételve, tovább akar munkálkodni a . krisztusi szeretet jegyében egyház és haza javára, Istennek dicsőségére.

Adja a Mindenható, hogy anyaszent- egyházunknak sok olyan egyház községe legyen, hol lelkész és hívek kö.ött oly igaz szeretet, megértés és együttmunkálkodás uralkodik, mint kisded sikátori egyház- községünkben.

Bibliámba.

Minek nevezzem Igédet Atyám?! Egy éhség emészt Szentigéd után, Égi manna, ki táplálsz a mennyre Nyitva az út, óh hullj be szivembe I Tükröm, melybe naponként benézek,

Nyíltan beszélj: ember bűnös lélek! Jézus vére bűneidnek ára,

Térdre hullva nézz a keresztfára!

Kard az Ige, mikor jön az Ármány,

Vele sújtok: Távozz tőlem Sátán! z világom merre lábam lépdel, llok Atyám, megállók Igéddel I Tudom ez engem fel a mennybe visz, Óh boldog ember, aki benne hisz! Biztos szárnyam az isteni Ige,

Mely átröplt a mennynek révibe.

Ez az élet, levegő, napsugár,

Nem tudok élni se nélküle már.

Ha el-elnézem soká az Igét,

Érzem dobogni az Isten szivét /)tyámét, Ki Fiát adta értem.

Égi fényben e titkot megértem.

Minden versben elrejtve a Lélek,

Minden kis vers azt suttogja: élek I Szólj hát Istenről, vonj Hozzá közel, Míg Isten Lelke lelkem tölti el;

Ö bennem és én Őbenne lakom, Bibliámat semmiért nem adom I Élet lett nékem Szentigéd Atyám,

Érte szülőm, testvérim elhagyóm.

Reá bíztam magamat egészen, Gyermekhittel megnyugszom Igéden.

Ez a szikla, min a világ épül,

Ezt választóm a földön vezérül; Támadhat árvíz, fújhatnak szelek, Igéden állva tusázom vetek.

Az Isten által kimondott Ige,

Kilőtt nyílként fut a cél szlvibe,

Mint görgeteg hóhegyról a völgybe, Feltartózhatlan súllyal szakad le:

Isten Igéje ily sújtó erő,

Elrejtve benne a messze jövő;

Ez az Ige újjászülte lényem,

Szülje újjá pogány magyar népem I Mit mondtál Atyám mind valóra vált,

4ki szódban hisz az nem lát halált I Eg s föld elmúl, de nem a Te szavad, Mert Szentigédben benne élsz Magad I FÖLDVÁRI BÉLA.

EOYRÓL-MÁSRÓL.

A mindennapi életből.

Hogyan védekezhetünk a korai öregedés ellen?

Prager Márton dr. szerint a normális öregségbe bele kell nyugodnunk. Nem kerülheti el azt senki; azt megérni épségben, nyugodt, rendezett életmód és szerető család közepette, az igazi boldogság. Ilyenkor az emberek önmaguk helyett gyermekeiknek, unokáiknak élnek. A boldog egészséges öregkor megaranyozza az élet régét.

Érzel szemben azonban gyakran tapasztalhatjuk, hogy olyanok is magukon hordozzák az öregség testi és lelki jeleit, akik tulajdonképen még a virágzás korában vannak, vagy azt alig lépték túl. Az ilyen korai öregedés keserű órákat szerez az embereknek ; nőknél a testi szépség elmúlása, gyengülése gyakran a lélek harmóniáját dönti meg.

Az öregedés megakadályozása minden idők tudósait foglalkoztatta.

Az öregség ellen nincsen szer; azonban ismerünk olyan életmódot, amely a korai megöregedéstől megóv.

Természetes, hogy csak az a test tarthatja meg hosszú ideig rugékony- ságát, életerejét és maradhat friss erőben, melyet nem támadott meg betegség. Egészséges, bántalmaktól le nem gyengült test sokáig marad fiatal és az öregség későn következik el.

A korai öregedés bekövetkezése szoros kapcsolatban van az egyének szociális helyzetével is.

Gyakran tapasztalható, hogy a kevés mozgást végző és a szabad levegőn alig tartózkodó emberek korán megöregednek. A szabad levegőn való tartózkodás a helyes lélegzést segíti elő, amely a rendes vérkeringés egyik alapfeltétele. Helyes, kiadós lélegzés testgyakorlás által érhető el, ami aztán távoltartja a legyengülést és meghozza a test erejét. Az ilyen szervezetre nem hatnak a könnyebb ártalmak, a test erósbödik, alakja szilárdul, javul és a mellkas domborulata kifejezettebb lesz.

Az élet minden korszakában alkalmazott fürdés erősen hozzájárul a test virágzásának hosszabb ideig való föntartásához. Az étkezés jelentőségét főképpen a legutóbbi években ismertük meg. Azzal a nézettel szemben, hogy a növényi táplálkozás az, amely a hosszú virágzást létrehozza, a legújabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy minden egyoldalú étkezés káros.

A korai, vagy késői öregség sokszor családi tulajdonság. Az öregedést erősen sietteti az utóbbi időben egyre szomorúbb mértékben szaporodó vérbaj. Az idült alkoholizmus hatása ugyanolyan. Az ólomtartalmú arcfestéket használó nők is korán vénülnek.

Részletesen tárgyalta Práger dr., hogy az állandó izgalmak, a folytonos lelki feszültség nagy hatással vannak az elvirágzásra. Bánat, keserűség hamar megőrlik a szervezetet, mig a csendes nyugalom, a derűs kedély a hosszá ideig tartó virágzás elősegitói. A gond barázdákat von a sima homlokra és teliszántja az arcot.

Nagyjelentőségű a kielégítő alvás. A test mintegy felüdül a nyugodt alvás által, új erő ömlik a tagokba. Gondoskodjanak ezértj'az emberek arról, hogy alvásuk nyugodt, csendes legyen. Törődjenek a hálószoba minőségével és ügyeljenek, hogy annak levegője friss legyen. Az álmatlanság