Harangszó, 1927

1927-02-20 / 8. szám

60 HARANQSZÖ. 1927. február 20. másokat, magánál kisebbeket és gyen­gébbeket, akiket elvezethessen ugyan­oda. Először London elhagyatott gyermekei között kezdett munkát, azután a »Londoni Városi Misszió« kötelékében hirdette az evangéliumot és segítette a szegényeket, később pedig a maga közvetlen környezeté­nek tagjait, segéd társait s a mind­nyájukat alkalmazd nagy Hitchcock cég inasait és egyéb alkalmazottait kezdte lelki gondozás alá venni. Na­ponkénti biblia olvasó körbe és ima­közösségbe vonta őket s a mustár­mag példázata itt is testet öltött, mert 1843-ban már 29 en voltak ebben a közösségben. 1844 június 6-án este a szomszé­dos fizietek alkalmazottainak a be­vonásával Williams szobájában meg­alakult a világ legelső keresztyén ifjúsági egyesülete 12 taggal és 13 shilling összeadásával. A tagok gyors szaporodásával nemsokára (júl. 4.) hivatalosan is felvették az egyesület részére ezt a nevet s azóta ezen angol név — Joung Men’s s Christian Association — kezdőbetűi YMCA s azok révén maga az ifjúsági munka is ismere­tessé vált ez egész világon. Különö­sen az 1851.-Í londoni világkiállítás után terjedt el az ifjúsági munka a K. 1. E.-k, a YMCA-k révén főként Amerikában, de Európa országai kö­zül is különösen Németországban, Pranciaorszdgban és Svájcban. 1855- ben már megalakittatott Párisban Ste­vens amerikai, cew-yorki kiküldött indítványára a Nemzetközi Vi ágszövet­ség. Az általuk itt készített alapsza­bályoknak van egy pontja, amelyet azóta »párisi alapc-nak neveznek s mely bentfoglaltatik minden nemzet Keresztyén Ifjúsági Egyesületének az alapszabályaiban. Szövegének a helyen való leközlése már csak azért sem lesz érdektelen, mert—sajnos — azok, akik nem vesznek maguknak fáradságot mélyebben megismerkedni a K- L E. alapszabályaival és működésével, erre a felekezetközi egyetemes keresztyén egyesületre nagyon rzívesen rásütik a felekezetnélküliség szégyenletes bé­lyegét. Pedig elég volna csak ezt a »párisi alap« ot ismerniük: „Az ifj. kér. egyesületek célja az, hogy egy társaságba gyűjtsék azokat az ifjakat, akik Jézus Krisztust Meg­váltójuknak és Istenüknek tekintik a szentírások szerint, az ö tanítványai akarnak lenni hitükben és életükben s együttesen akarnak munkálkodni Mesterük országának terjesztésén az ifjú emberek között.“ Ez foglaltatik Itt járok... Itt járefi, hel minden regről Mezítlábas sze'p idefibéíl Annyi farfia nirág nyílifi. Ili, §el színem még liszla nell, Vágya élésé, miről daléit § minden éra más álmedás. Ili, hel egy dús fiacér este Eáb^egyen jeli és elcsente %ermefiségem széni henteséi. Mesl, a gazdag idefi helyén Nem lengeti senfii felém Ujraláfás níg fiacajál. Pedig színem alléi részeg, Azt §iszi, hegy le fiilépled Az időfiből a mullamal. Melynefi holdas lanasz-esendjél Nem zanarná csali egy emléfi, $ a^>ogy rézsál lép a lelfiem. Pár gyermefiil, hegy majd legyen, Melyefi szirmán elfefihelem Rólad álmedni esz-idén. Bakó József, a »pdrisi-alap«-ban s akit felekezeti szempontból talán ez sem nvugtatna meg, az olvassa el a K- I E alap­szabályainak 9. § át, ahol megtud­hatja, hogy az egyesület tagjainak „egyházukhoz, hazájukhoz mindenkor és minden körülmények között példás hűséget kell tanusitaniok!“ A »párisi-alap«-ban kifejezett célt a K- 1 E. a következő eszközök ál­tal akarja elérni: a) Testnevelés. Torna, testedző sportok és játékok űzése tornaterem­ben és a szabadban, kirándulások és más szórakoztató alkalmak ke­resztyén szellemben való nyújtása. Abban az esetben, ha az egyesü­let működési területén levente-egye- sü et működik, az egyesület 21 éven alóli tagjai ennek a keretében része­sülnek testnevelési oktatásban. b) Ismeretterjesztés. Ismeretter­jesztő és tudomáayos előadások, nép­művelési tanfolyamok, továbbképző (gyorsíró, nyelv stb.) kurzusok rende­zése ; buzdítás és alkalomnyújtás az élethiva‘ásban való önképzésre; a keresztyén könyvkereskedés és kiadó vállalat létesítése; könyvtár, napi­lapok és folyóiratok. c) Társadalmi munka. Alkalmas helyiség, ifjúsági és tanonc otthon, katona-otthon, keresztyén szálloda és étterem, nyaraló-telep, cserkésztábor és más hasonló szociális intézmények létesítése és fenntartása; baráti és ismeretségi kör nyújtása a rokoni és társadalmi összeköttetéseket nélkülöző ifjak számára; takarékosságra való szoktatás, takarékpénztár, élet- és balesetbiztosítás által; szociális és különféle kézügyességi kurzusok tar­tása ; vasárnapi bibliai iskola, serdülő és cserkészfiuk közötti munka ; ének-, zenekar és más, a keresztyén ifjúsági egyesületi munka céljának és mód­szerének megfelelő munkaágak a munkálkodó tagok foglalkoztatására; a keresztyén szeretet vallási és faji különbség nélkül való gyakorlása. d) Lelki munka. A Szentírás együt­tes olvasása és tanulmányozása bib­liai eszmecseréken, bibliai kurzuso­kon, bibliakörökben; a templomi istentiszteletek látogatása és a sakra- mentumokkal való rendszeres élés; evangélizáló összejövetelek, konfe­renciák, szeretetvendégségek, családi estélyek rendezése; a tagok látoga­tása, egyénenkénti lelki gondozása ; a munkálkodó tagoknak különféle társadalmi osztályokhoz és foglalko­zási körökhöz tartozó ifjak és férfiak között való missziói munkája ; a haza- szeretet ápolása és hazafias ünne­pélyek rendezése. Február 6-án kísérte el utolsó útjára áldásos élete után a vados- fai összgyiilekezet bensőséges, igaz részvéttel hűséges főpénztárosát: Németh Lászlót. Minden szép és ne­mes ügynek szolgája volt, különö­sen a vadosfai új templom meg­építése körüli szolgálatban állott az elsők között s valóságos jobb keze volt az akkori lelkésznek, László Miklós püsp. titkárnak, akit a meg­boldogult iránti nagyrabecsülés el­hozott a gyászoló sereg közé. De nemcsak tevékeny, de áldozatkész tagja is volt gyülekezetünknek; templomunk nagy csillárja az ő tö­rékeny testét, de erős lelkét vará­zsolja elénk, valahányszor az Úr zsámolya körül összegyülekezünk. Vendégszerető hajléka kedves he­lye volt a vadosfai segédlelkészek­nek, akik évtizedek múltán is visz- szaemlékeznek a szikár testű, egy-

Next

/
Thumbnails
Contents