Harangszó, 1927

1927-11-20 / 47. szám

■ HARANdSZO. 1927. november 20 406 Népszava megalapítója és szerkesztője, aki rendkívül sokat tett a magyarokért. Néhai Csernoch János hercegprímás is búcsúle­velében „Amerika legérdemesebb magyar­jának* nevezte A newyorki ref. templom­ból temették óriási részvét mellett. HARANQSZÖ. Sztháromság u. 23. vasárnap. Ev. Máié 22.15-22. Evangéliumunk szorosan, kapcsolódik a királyi mennyegzöről szóló evangéliomhoz. A farizeusok elkeseredettségükben tanácsot tartanak, hogy állhatnának boszut Jézuson. Sértve, találva érzik magukat. így napja­inkban is. Nagy azoknak a száma, kik minden erejüket és igyekezetüket arra for­dítják, hogy árthatnának egymásnak, hogy állhatnak boszut embertársukon. Óvakod­junk az ilyen farizeusoktól. Kap! Béla püspök Pápán. Kapi Béla püspök az elmúlt vasárnap magasztos ün­nepség keretében avatta fel Pápán a gyü­lekezet két új harangját. Tanítógyűlés. A vasi közép ev. egy­házmegye tanító-egyesülete november 9-én tartotta rendes őszi gyűlését Nádasdon. A közgyűlést megelőzőleg Berta Lajos segéd­lelkész mondott imát. Utána Róth Kálmán, az egyesület elnöke megnyitó beszédében a munkáról és erkölcsről értekezett, üdvö­zölte a gyűlésen megjelent Zongor Béla esperest, Krug Lajos országos ev. tanító­egyesületi elnököt, Kovács József sárvári áll. isk. igazgatót és Varga Gyula sárvári lelkészt. Az üdvözlésre Zongor Béla esp. válaszolt. Miután Róih Kálmán elnök le­mondott, elnökké Karner Frigyes kőszegi ig. tanitót, alelnökké Somogyi Béla kör­mendi ig. tanitót, jegyzővé Rózsa Lajos uraiújfa'usi tanitót választotta meg az egye­sület. Ezután Kovács József igazgató mu­tatta be előzetes megkeresésre „Játékos 8zámtantaníiás“-í módszerét, Krug Lajos ismertette még a Balaton partján szerzendö üdülőház megszerzésének eddigi eredmé­nyét. A Himnusz eléneklésével a gyűlést befejezték, mit társasebéd követett. Lelkészértekezlet. A veszprémi egy­házmegye lelkészi kara nov. 2-án tartotta őszi értekezletét, Takács Elek esperes el­nöklete mellett. Az Úri Szent Vacsorát sorrend szerint Boczkó Gyula suri lelkész szolgáltatta ki pályatársainak. Az értekez­leten, mint vendég, megjelent Mihály Sán­dor egyházmegyei felügyelő, vitéz Draskóczy István ny. altábornagy, a pápai gyülekezet felügyelője és Szuper Ernő a sikátori gyü­lekezet felügyelője. Az értekezlet melegen üdvözölte Nagy Kálmán gecsei lelkészt, lelkészi működése 35-ik, Povázsai György bakonycsernyei lelkészt, lelkészi működése 30-ik, Mesterházy László pápai lelkészt és Horváth Sándor várpalotai lelkészt, lelkészi működésük 25-ik évfordulója alkalmából. Szeretettel fogadja körébe az új tési lel­készt : Pohánka Ödönt. Kegyelettel emléke­zett meg az értekezlet az egyházmegye halottjáról, Kristóffy Gyuláról, ki mint a pápai gyülekezet másodfelügyelője, mint az egyházmegyei számvevőszék világi elnöke és mint egyházmegyei törvényszéki bíró, munkásságának legjavát áldozta egyházá­nak. Hering János veszprémi lelkész „A lelkészek öltözködése* dmen olvasott fel egy dolgozatot. Kívánatosnak találta az értekezlet, hogy a belmissziói munkába az egyházi főhatóság a tanítói kart, küiönösen a levita-tanitókat is belevonja. Tárgyalta az értekezlet Kapi Béla püspök leirata kapcsán azt a miniszteri rendeletet, mely szerint a politikai községek kötelesek költ­ségvetéseikbe beállítani a felekezeti iskolák segélyezését. Sürgette boldog emlékezetű Gyurátz püspök síremlékének felállítását és a Gyurátz-emlékalapitvány gyarapítását. Szükségesnek tartotta a reformáció emlék­ünnepének az évfordulón való megünnep­lését. Amelyik gyülekezetben a szegényebb szülők nem tudnák megvenni gyermekeik­nek az új Kapi-Papp-féle tankönyveket, ott szükségesnek találta az értekezlet egy alap létesítését, melynek terhére a szegény gyer­mekek ingyen megkaphatnák a tankönyve­ket. Sürgette az értekezlet, hogy a levente- egyesületek vallási kötelezettségeiket el ne hanyagolják. A különböző zászlószentelési ünnepekkel kapcsolatban, amikor egyházun­kat sokszor sérelem és mellőzés érte, azt tanácsolta az értekezlet a lelkészeknek, hogy ha ilyen alkalmakra meghívást kapnak, jelentsék ki, hogy csak az esetben mennek el, ha ott mint ev. lelkészek, hivatalosan jelenhetnek meg és semmi mellőzés, vagy sérelem őket nem éri. Fontosnak tartotta az értekezlet, hogy az egyházi lapokra, különösen a Harangszóra és az Evangéli­kusok Lapjára minél több előfizetőt gyűjt­senek a lelkészek és tanitók. Mencshelyen okt. 30-án lélekemelő ünnepség keretében búcsúzott el a gyüle­kezettől 40 évig buzgalommal működött tanítója, Bereczky Géza. Ugyancsak ekkor iktatta hivatalába a gyülekezet újonnan választott tanítóját, Németh Bélát. Fenyves Ede tb. esperes meleg szavakkal vázolta a munka, a megértés, a türelem és egyház­szeretet jegyében lefolyt 40 év történetét és a hála, az elismerés és köszönet sza­vaival kívánt a távozó tanítónak nyugalom­éveire megelégedést és békességet. Az egyházmegyei tanítótestület érdemekben gazdag volt elnökének, Kovács Sándor je­lenlegi elnök tolmácsolta az egyesületnek tiszteletét és továbbra is biztosított szere­idét és nagyrabecsülését. A község nevé­ben Ódor Pál főjegyző köszönte meg a népnevelés apostolának áldásos munkás­ságát. A tanuló ifjúság háláját megindító 3 verses köszöntőjében Poór Sándor mon­dotta el. Majd a számos helyről: igy a püspök, a vall. és közokt. minisitérium, az esperes, az egyházm. felügyelő, kartársai és tisztelőinek seregétől beérkezett üdvözlő leveleket olvasták fel. Az elhangzóit be­szédekre külön-külön válaszolt a búcsúzó tanító. Az új tanitót Fenyves Ede tb. es­peres iktatta be hivatalába, majd az eskü letétele után ismét Kovács Sándor igazgató- tanító búzditó beszéddel vázolta a tanító kötelességeit sokirányú hivatásában. A köz­ség nevében Zábrák Géza bíró szólott, a tanulók reményteljes óhajtásainak Egyed Etelka adott hangot. A beiktatott tanító ígéretet tett, hogy elődjének nyomdokain haladva, legjobb tudásával és lelkiismeretes munkával igyekszik megoldani és betölteni tisztének minden igazságát. Felejthetetlen lelki élményekben meggazdagodva hagyta el a zsúfolva telt templomot az ájtatos gyülekezet. Zalalstvánd. Kegyeletes ünnepléssel áldozott a zaiaistvándi evangélikus gyüle­kezet azon néhai lelkészei és tanítói em­lékének, kik az ottani temetőben alusszák síri álmukat. A zaiaistvándi temetőben nyug­szik Tömböl Pál, aki 1805—1829-ig és Kiss István, aki 1830—1850-ig volt a gyülekezet lelkésze, mig Falvay Dániel 1824—1832-ig, Berecz János 1832—1880-ig a tanítói hiva­talt töltötték be. Tömböl Pál és Falvay Dániel immár jeltelen sírban pihennek, de Kiss István lelkésznek és Berecz János tanítónak an­nak idején a gyülekezet által állíttatott sír­emléke máig fennáll. Kőkeresztjüket a gyülekezeti Nőegylet megújittatta, sirhalmukat pedig gyeDgéd leánykezek virággal ékesítettek fel. A múlt vzsirnap — e hó 6-án — azután temetési menetben, harangzúgás mellett, énekszóval vonult ki a temetőbe a gyülekezet apraja- nagyja, hogy a késő utódok részéről is leróják a kegye et adóját a volt lelki vezé­rek iránt, figye'embe véve a Szentírás ama intését: „Megemlékezzetek a ti előttetek járókról, akik szólták néktek az Istennek beszédét.. .* A ferne öben Nagy István lelkész prédi­kációjában mege'evenitette a múltat, ami­kor a temető néma lakói még élő, küzdő emberek voltak, ismertette az elköltözött lelkészek és tanitók életrajzi adatait, reá­mutatott tevékenységükre, alkotásaikra és mig a jelen nemzedéket elöljáróinak meg­becsülésére és tiszteletére buzdította, imá­jában az Isten örökké virrasztó kegyelmét kérte a már porrá vált tetemekre. A megjelentek áhítattal és nem egyszer könnyezve hallgatták a régen eltűnt idők emlékét visszaidéző beszédet és csendes, buzgó imával lelkűkben távoztak el a hol­tak birodalmából az élet küzdőterére. Kikinda. Kikindának nincs jelenleg ref. lelkésze. Az isttni tiszteletek kérdését úgy oldották meg, hogy vasárnap délelőtt az ev. templomba mennek isteni tiszteletre, délután pedig a ref. templomban gyűlnek össze a hívek, hol dr. Zsíros Lajos ügyvéd, főgondnok és Lévai Dezső vasúti mérnök, presbiter végzik az igehirdeiést. Vác. A reformáció emlékünnepén, okt. 31-én a váci egyházi gyülekezetben d. e. ünnepi istentisztelet volt, amikor a tanuló- ifjúság és a hivek úrvacsorához járultak. D. u. */s5 órakor vallásos estélyt tartottak, amikor egy közének és ima után a gyüle­kezet állva énekelte „Erős várunk‘-at és a református testvéregyház lelkésze, Sáfár Béla magas szárnyalásu beszédet mondott. Az estély sorrendjében özv. dr. Csányi Lászlóné, özv. Győry Elemérné orgona- kísérete mellett kétszeri művészi énekével és Meissinger István és Sommer Etus ta­nulók alkalmi költemények elszavalásával működtek. A lelkesítő és hiterősitő estélyt Sommer Gyula lelkész beszéde, imája ál­dása rekesztette be. A közének utolsó verse után offertórium volt a Luther-szobor ja­vára. Celldőmőlkön október 30 án az Evang. Ifj. Egyesület emlékünnepélyt rendezett, amelyen az „Egyetemes papság: egyetemes pásztorkodás* eszméjét meggyőző erővel fejtegette Bödecs Károly s. leik., Zlehovszky Dazsőné, id. Kirchner Elek nyug. karnagy orgonákiséretével két szép szólóénekkel vett részt. Horváth Sárika (Csengey G.: Nehéz időkben) és Szarka Ferenc felpéci tanító szavalata sok közönyös evangélikus lelket ébresztett fel és tanított egyházhfi- ségre. Az ifj. egyesület énekkara Szórády Dénes ig. tanító, karnagy vezetésével adott elő jó összhanggal két reformációi éneket. Az „Erős vár a mi Istenünk‘-et egy szivvel- lélekkel fennállva énekelte a gyülekezet. A perselyjövedelem 35 P az Ifj. Egyesület Otthon alapját gyarapítja.

Next

/
Thumbnails
Contents