Harangszó, 1927
1927-11-20 / 47. szám
404 HARANQSZO. 1927. noyetnber 20. rangja, a szülők haza mentek, a fekete ruhás, fehér bóbitás néni pedig így szólt: „Munkánkat imádsággal kezdjük meg. Vegye kezébe mindegyitek olvasóját, a szent rózsafüzért!“... Jancsi csak nézett-nézett tágra- nyilt, csodálkozó szemekkel. Ő még ilyet sohse hallott... A kolostoriskola fekete ruhás apácája odalépett Jancsihoz és így szólt: „Óh, te szegény gyermek! Persze te semmit sem tudsz arról: mirevaló a szent rózsafüzér! Nesze vedd az enyémet s tanuld meg, hogyan kell igazán imádkozni“... s a gyermek felé nyújtotta az olvasót. Jancsi megrázta a fejét, a kezét meg hátradugta, s elfogódva, de mégis határozottan így szólt: „Nem! Édesanyám nem így tanított engem imádkozni!“... * OLVASSUK A BIBLIÁT! V&rod-e Őt? Nov. 21. Kit vársz ? Máté 21.5. Most, amikor a tegnapi nappal bezáródott az egyházi esztendő 8 a legközelebbi vasárnappal reád köszönt az új évnek várakozási időszaka, az ádvent, tudod-e, hogy kit vársz ? Királyodat-e, mint a Sión leánya: (Jeruzsálem)? Azt-e, akinek olyan alázattal akarod önként alárendelni a magad akaratát, amilyen alázattal közeleg 0 feléd? Azt-e, akit saját akaratodból, szabadon választottál Uraddá s akihez mindenkor hűségesen fogsz ragaszkodni?) Vagy egy pünkösdi kiralyt-e csupán, aki életedben csak jön, pár napig ünnepeled s azután szomorúan távozik? Csupán szalmaláng- szerű lelkesedés-e várakozásod, vagy valódi, komoly vágyakozás az egyedüli, örökkévaló Király után?! Vizsgáld meg ez estén szívedet s lásd meg tisztán: Kit vársz ? I az Etelka kezefejére. Etelka kikapta János kezéből a kezét s lecsókolta azt a drága gyöngycseppeket. Aztán odabújt a keblére és úgy gügyögte. — Majd megsegíti őt is a jó Isten. Csak bízzál benne János. Radványszky megcirógatta azt az imád- ságos arcot. — Bízom Etelkám, bízom-----------Másnap este felé Radványszky János ott járt fel-alá a börtön kapuja előtt Az őr időnkint kitekintett a kis toló ablakon s feltűnt neki az ott járkáló férfi. Végre is rászólt. — Mit akar maga itt? Talán bizony szeretne beljebb kerülni? Radványszky megörült a szónak. Odalépett a kis ablakhoz s beszólt rajta. — Hát bizony szeretnék, ha csak pár percre is. — Aztán minek? — Egy foglyot szeretnék ott meglátogatni. Az őr megcsóválta a fejét. — Hm. Ha az csak úgy menne) Radványszky észrevette, hogy az őrrel Nov. 22. Örülsz-e jöttének? Máté 21.8. Csak napok múlásának tekinted-e csupán az ádvent jöttét, vagy személyednek szólóan várod-e Királyod jövetelét? Élő valóság-e már Ö a te Bzámodra, aki egyenesen hozzád jön alázattal, de mégis a lelked fölötti uralkodásra vágyakozva, vagy csupán egyházi évforduló számodra az ádvent? Tudsz-e úgy örülni az ö jövetelén, mint a virágvasárnapi sokaság, mely felső ruháit terítette az Urnák, az 6 Királyának útjára 8 pálmaágakkal hintette azt tele? Akarsz-e te is boldog örömmel neki szolgálni, mindent neki ajándékozni, akarod-e szivedet s egész magadat néki átadni? Boldogan, szeretettel, önként, alázattal, örömmell Nov. 23. Adsz-e érette hálát! Máté 21.9. Olyan mélységes e a te Királyod jötte fölötti örömöd, hogy mélységes hálaadásnak szava kél ajkadon s hozsannát zengesz a magasságban lakozó Istennek, a te Atyádnak, hozzád való szeretetéért, hogy ime egyszülött szent Fiát, Királyodat elküldte hozzád alá a főidre 1 Látod-e Benne ezt az atyai végtelen szeretetet? Hálás vagy-e ezért ? Hogyan bizonyítod meg a te háládat? Szavakkal csupán? Vagy cselekedetekkel s élettel ? 1 Olyan volt-e csak e mai életed is, amelyből Isten megtapasztalhatta szent Fia elküldéséért érzett iránta való háládat? S most, ez esti órán, amikor e nap minden áldását megköszönöd Atyádnak, e legnagyobb áldásért, Fiáért, adsz-e Néki hálát ? I Nov. 24. Áldod-e Ot? Máté 21.6. Hálás vagy-e ő iránta, a te Királyod iránt is? Megköszönöd- e neki is azt az áldozatot, hogy éretted elhagyta fényes királyi székét az egekben s a te váltságodért magára öltötte a halandó embernek testét?) E háládat megbizonyítod-e azzal, hogy nem súlyosbítod keresztjének terhét bűneid sokaságával, nem szomoritod Öt engedetlenségeddel, nem keseríted panaszló zokszóval, hanem reá hagyod teljesen magadat, jól tudván, hogy Urad, Királyod mindeneket a te javadra cselekszik. Eljöveteléért, hoznád, a bűnöshöz való átszállásáért áldod-e Öt?! Nov. 25. Engedelmeskedsz-e Neki? Máté 21. s. Nem szoktad-e hitetlenkedő kétkedéssel fogadni Királyod egyes parancsait? Nem hajtogatod-e azt, hogy Krisztusod követelései a mai életviszonyok között már meg nem valósíthatók ? Lásd a tanítványokat bármily nehéz feladatok elé állította is az Úr, ők elmenvén mindeneket úgy cselekedtek, ahogyan az Úr mondotta nékik. Bizol-e te ennyire az Úr szavában, hogy amit mond tenéked, az, ha hittel engedel- meskedel neki, valóban úgy is lesz ? I Piruló orcával ismerd be ez estén engedetlen, hitetlenkedő voltodat s ezentúl bizó reménységgel engedelmeskedjél Királyodnak! Nov. 26. Szolgálsz-e Neki ? Máté 21.7. Engedelmességed Királyod iránt vájjon nem pogányos félelemből ered-e csupán? Ha szereted Öt, akkor önkéntes szolgálatkészséggel többet teszel érette, mint amit Ö tő'ed kiván. A két tanítvány nem csak a kívánt szamarat hozta el az Urnák, de szivük Bzeretetétől indíttatva felső ruháikat is reá terítették arra. Te mit tettél már Krisztusodért önként, a magad jószántából ? Vagy talán még azt sem teljesítetted, amit Ö elvárt tőled? Betőltötted-e már a kettős nagy parancsolatot, az Isten- és emberszeretet parancsát? Szolgálod-e Őt mindenekelőtt bizonyságtevő élettel ? Nem mint rabszolga, de mint megváltottja szolgálsz-e Néki?! Nov. 27. Akarsz-e Általa meggyógyulni ? Ésaiás 53.b Tudod-e, hogy lelked minden sebére balzsamot, minden betegségére gyógyulást egyedül Annál találhatsz, aki közeleg feléd, akinek eljövetelét hivő szívvel várod ?! Ha bűneid nyavalyájából meg akarsz gyógyulni, várd Öt kitárt szívvel, alázatos lélekkel, törödelmes bűnbánattal, hogy mint Királyod, bevonu'hasson szivedbe, örök szállást vehessen abban magának s uralkodhassék feletted, mint általa megváltott lélek felett, akinek üdvösségére szállott alá Ne mulaszd el azért estéről-estére bűnvalló imádság tűzében tisztítani lelkedet, hogy mocsoktalanut találhassa Ö azt megérkezése pillanatában s így hozhasson számodra teljes gyógyulást 1 ibafry jiynia. Bizonyságtevés Egyházi beszéd. Irta: K a p i Béla. A 304 oldalas értékes mű ára 10.40 P. Megrendelhető a Luther-Társaság könyvkereskedésénél Budapest. lehet beszélni. — Nézze barátom, az apámról van szó. Azt szeretném látni. Eljövök később, akár éjfélkor, amikor már senkise fog erre járni. Hát észre sem veszik és nem fog róla tudni senkise. S aztán nem kivánom ingyen a barátságát- Gazdagon meg fogom jutalmazni. Azzal a zsebébe nyúlt és halkan megcsörgette az arany tallérokat. A zene nagyon tetszett az őrnek. Szeretett volna pénzhez jutni. De még akadékoskodott. — Csakhogy ha én be is eresztem a kapun, a cellába még nem jutbat be. Ode kell a porkoláb barátsága is. Radványszky legyintett. — Az a legkevesebb. Megjutalmazom azt is úgy, hogy egész életére gazdag ember lesz. Hát beszéljen vele, majd én addig odább állok. Az őr beleegyezett — Hát jól van, megpróbálok vele beszélni. De na baj lesz, engem ne okozzon az úr. — Nem, nem. Csak menjen Az őr betolta az ablakot s eltűnt mögötte. Radványszky pár lépést távolodott a kaputól és dobogó szívvel várta a fejleményeket. Jól tudta, hogy most a szabadságával, sőt talán az életével játszik, de nem törődött vele. Lesz, ami lesz. Kis idő múlva neszt hallott a kapu mögött. Odasietett s akkorra az őr már ott állott. A kapu kissé nyitva volt. — Tessék bejönni. Radványszky önkéntelenül is meghökkent. Hátha kelepcébe csalják s elfogják? De csak egy pillanatig tartott a habozása. A másikban már elszántan lépett előre és belépett a kapu alá. Az őr elébe tartotta a sapkáját. Radványszky elértette. Belenyúlt az egyik nadrágzsebébe s egy zacskó tallért húzott elő. — Itt van, vegye el. Annyi van benne, hogy ha itt hagyja holnap a szolgálatát, akkor is megél belőle a holta napjáig. Az őr mohón kapott utána. — Igazán? — Igazán. Tallér mind, még pedig arany. (Folyt, kör.)
