Harangszó, 1927

1927-10-30 / 44. szám

382 sltom", a nem katholikus fél a házasság bejelentésekor ezt az esküt köteles letenni: „Megígérem há­zastársamnak, hogy vallási ténykedé­seiben sohasem akadályozom meg, s ismervén az ö esküjét, annak magam alárendelem. " A Magyarországi Református Egy­ház Egyetemes Konventje elhatározta, hogy keresztszülők csak reformá­tus vallásnak lehetnek. A kereszt­szülőnek fogadalmat kell tennie a templomban arra, hogy a gyermek református neveltetéséről gondoskodik és arra ügyelni fog. Miután ezt a fo­gadalmat csak az teheti le, aki maga is református, más vallású kereszt­szülőket nem fogadnak el. És mi evangélikusok ezek után már most miképen gondoljuk ezeket az evangélikus egyház jövője szem­pontjából is annyira fontos kérdéseket közmegelégedésre megoldhatni ? Á lutheri egyház tanrendszere. D. Dr. Werner Eiert ni erlangeni theológia tüdős tanára »A lutheri egyház tanrendszere» elmen egy rend­kívül figyelemre méltó könyvet Irt meg 1926 ban. A könyv célja, miként azt a neves szerző a könyv elősza­vában világosan megjejölí, «hogy a nemzeti hetárokon felül elsősorban azokkal a keresztyénekkel keressünk közösséget, akikkel egy hitben élünk. Első feladatunk az, hogy a külön­böző nemzetek lutheránus egyházai minél közelebb kerüljenek egymás­hoz ... Ez a könyv a német luthe­ránus egyház testvéri üdvözlete a magyar lutheránusoknak.» Könyvé­ben a szerző, amely tulajdonképen az ágostai hitv. ev. anyaszentegyház hit és erkölcstanának rövid vázlata, az első részben az Istennel való harcot, a második részben a kiengesztelést, a harmadik részben a szabadságot tárgyalja az igazi hittudősnak éles látásával, mély bölcsességével. Olva­sása, tanulmányozása minden tudo­mányos volta mellett igazi lelki él­vezetet szerez, felújítja, gazdagijta, kibővíti az ismereteknek tárházát azoknál, akik a sző legnemesebb ér­telmében keresik és szomjuhozzák az igazságot. [Dr. Werner Eiert könyvének nem szabadna hiányoznia egyetlen lelkész­nek, tanárnak, tanítónak, theolőgiai hallgatónak az asztaláról, általában mindazoknál, akik különösen napja­inkban szem elöl tartják Urunk ama intését: Keressétek először Istennek országát s annak igazságát. HARANQSZÖ. A könyvet magyarra sok-sok sze­retettel, rátermettséggel H. Qaudy László, vallásoktatási igazgató for­dította le. A könyvet a reformáció emlék­ünnepe alkalmából melegen ajánljuk hittestvéreink nagybecsű figyelmébe. Harang- és toronyayatás a nemeskéri gyülekezetben. Az Isten előtt kedves áldozatkészség­ben nemes versenyre keltek egymással a folyó évben Nemeskér fiókgyülekezeíei : Makkoshetye, Felsőság és Simaháza akkor, amidőn a háború alatt elrequirált harang­jaik helyébe újat szerezte« be s azok számára mindegyik községben tetemes költséggel tornyot, illetve haranglábat épít­tettek. Lé’ekemelő ünnepség keretében avatta fel Böjtös László, vadosfai lelkész f. évi június hó 19-én az egyházmegye esperesé­nek engedélye és megbízása folytán a makkoshetyei hívek újonnan beszerzett 103 kg,-os harangját és a 7 m. magas, vasból készült haranglábat. A szívek mé­lyéig megható avatási beszéden kívül fi­gyelmet érdemelt Hetyey Pál, nemesládonyi tanító beszéde, aki, mint Makkoshetye szülötte keresetlen szép szavakkal vázolta a régi harang sorsát és az új harang be­szerzésének körülményeit. A beszédek, az ima s áldás elhangzása után dr. Ajkay István gyűl. felügyelő rövid beszéd kísére­tében adta át a harangot Bögöthy Sándor gondnoknak. Az összeg, melyet 9 család áldozatkészsége önkéntés megajánlás foly­tán egy nap alatt adott össze: 13 millió korona. Felsősig július 31-én ünnepelt. Az új 186 kg.-os harangot, 15 m. magas, téglá­ból épült tornyot s az oldalába elhelyezett 4 hősi halott emlékét megörökítő emlék­táblát Farkas Elemér, a soproni alsó egy­házmegye esperese avatta fel gyönyörű beszéddel s adta át magasztos rendelte­tésének Felsőságnak nem volt a háború előtt sem harangja, mivel azonban a felső­sági róm. kath. hívek plébánosa egy régi, a jobbágyság eltörlése után adományozott s 100 éven át közösen használt harang használatától eltiltotta az evangélikusokat, a felsősági 12 családból álló evangélikus fiókgyülesezet a felekezeti súrlódások el­kerülése végeit úgy határozott, harangot vesz s számára tornyot emel. Az áldozat- készség összege, mely önkéntes megajánlás folytán gyűlt össze: 31 millió korona. Az emléktáblát a vallásosságáról ismert Ágos­ton család állíttatta. A simaházi hívek ICO kg.-os harangját és a 7 m. magas, téglából épült tornyát október 2-án avatta fel az esperes meg­bízásából Göcze Gyula, helyi lelkész. Nagy örömet jelentett ez az ünnep is fele­kezeti külömbség nélkül, mert dacára annak, hogy a róm. kath. gyülekezetben kifejtették, mily nagy bűnt követ el az, aki az evangélikusok ünnepségein megjelenik, mégis nagy számmal vettek részt ezen az örömünnepen a róm. kath. testvérek. A költségek fedezésére önkéntesen megaján­lott a fiókgyülekezetet kitevő 6 ev. család 12Ms millió koronát. Legyenek áldottak ezen harangbeszerzö 1927. október 30 gyülekezetek, harangjaik szavából Istennek hívogató szavát, tornyaikban pedig lássanak egy égre-mutató ujjat, mely Istenre, a minden áldások adójára irányozza az élet­harcon megfáradt lelkeket. EGYRÖL-MÄSRÖL. A mindennapi életből. Az első segély módja. A nép­jóléti miniszter rendeletet adott ki az első segélynyújtás módját és eszközeit szemléltető falitábla kötelező kifüg­gesztéséről. A szerencsétlenség, bal­eset, vagy egyéb rendkívüli körülmény következtében életveszélybe jutott, megsérült, testi épségében vagy egész­ségében kárt szenvedett embertársnak első segélyt nyújtani — mondja a rendelet — minden állampolgárnak nemcsak erkölcsi, de törvényben is előírt kötelessége. Az orvos, illetve a mentő megérkezéséig elmúló rövi- debb-hosszabb idő nem maradhat fel­használatlanul. Az első segélynyújtás azonban csak akkor lehet eredményes, ha azt hozzáértéssel végzik. HETI KRÓNIKA. A kormány a numerus clausus féle tör­vényt revideálni kívánja. Gróf Klébelsberg kijelentette, hogy sohasem azonosította ma­gát a numerus clausussal. — A képviselő­ház március 15 ével együtt Kossuth Lajos érdemeit törvénybe iktatja. — A katholikus nagygyűlésen Apponyi Albert elkerülhetet­lennek mondta a mélyreható sociális re­formmunkát a katholikus egyházban. — A nemzeti színházban Szomori Nagy asszony című darabja miatt nagy tüntetések voltak és utcai zavargások. A felvidéki városokban a községi vá­lasztásokon a magyar pártok a a kommu­nisták kapták a legtöbb szavazatot. Egy román határőr hátú ról lelőtt ma­gyar területen egy fiatal emberi. A bolgár parlament szabadságot követel a macedóniai bolgárok számára. A cseh evangélikus püspök Zoch Cseh­szlovákiába hívja Rothermere lordot. Úgy­mond — a túlsúlyban magyarlakta terüle­tek visszacsatolásáról talán lehetne beszélni. Az olasz kormány hivatalos lapja az ú n. római kérdésben a következőket írja: „Világos, hogy a fasclsta Olaszország ré­széről a pápa világi hatalmának a legkisebb mértékben való helyreállítása még csak szóba sem kerülhet.* A Norvég kormány a választásokon súlyos vereséget szenvedett a munkáspárt képviselőivel szemben. Franciaországban nagy ünnepélyesség­gel fogadták az egyiptomi királyt. Hollandiában bár szigorúan tilos min­denfajta szerencsejáték, veszedelmesen ter­jed a banzaj láz. A török parlamentet Kemál pasa 9 órás beszéddel nyitotta meg. A spanyolországi szénstrájk általános politikai harc volt Primo de Rivera ellen. Argentína 300 tengeralattjárót rendelt Olaszországban.

Next

/
Thumbnails
Contents