Harangszó, 1927

1927-10-23 / 43. szám

1927 október 23. HARANGSZÖ, 373 KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Pénzünk stabilizációja után a kár ­tyaklubok száma — a fővárosi statisztika szerint — csökkent, ellen­ben a játékosok száma megsza­porodott, viszont nem játszanak olyan nagy tétekben, mint kon­junkturális időkben, de többen ját­szanak. A kártyaklubok két címen is adakoznak a főváros szegényalap­jának. A főváros ugyanis minden hónapban megkapja a kdrtyakluboktól a kártyapénznek, az úgynevezett tiszta jövedelemnek 25 százalékát és az év végéig egy összegben megkapja az egész évi kártyapénzforgalom 30 szá­zalékát is. A múlt esztendőben 922.185 pengő volt a kártyaklubok bevallott pinkajövedelme. Mivel pedig a pinkába általánosságban a bakkaratasztalra kerülő tőkék 5 százaléka kerül, ennél­fogva meg lehet állapítani azt, hogy a bakkaratasztalokon a múlt eszten­dőben hozzávetőlegesen 18.4 millió pengőt forgattak meg. Szomorú az a dologban, hogy hosszabb-rövidebb idő alatt ez a 18.4 millió pengő lassacskán mind a pinkába kerül, ami azt jelenti, hogy talán az utolsó vagyonkájuk úszik el azoknak a kártyán, akik azért keresik fel a klubokat, mert nyerni akarnak. Készül a magyar vakok bib­liája. Mint ismeretes, nagyarányú társadalmi mozgalom indult meg, amelynek célja; hogy a Szentirás vigaszát eljuttassák a világtalanok­hoz. Matolcsy Miklós dr., egyetemi tanár felesége dolgozik az erre a célra készített különleges szedőgé- pen és végtelenül aprólékos, kime­rítő munkájában eddig Mózes köny­veinél tart. A teljes biblia előállítása még több esztendőt vesz igénybe, ami nem is csodálható, hiszen a teljes Braille-biblia folió-alakban három méternél magasabb könyv­kolosszus. A szedés zavartalan folytatását az akadályozza, hogy a társadalom nem támogatja kellő erővel a vakok bibliájának moz­galmát, minden fillér közelebb jut­tatná a gondolatot céljához és a bizottság kéri az egész magyar társadalmat, hogy bárminő kis fel­ajánlásokkal gyarapítsák az alapot. Adományokat szívesen átvesz Ra­vasz püspök Budapest, IX., Ráday- utca 28. szám alatt. A Vasárnapi Újság egykori kiváló szerkesz­tője. Mint ma a rádió, ez kapcsolta össze az ország legtávolabb zugában élő családo­kat a kultúrával. Edesatyja Pákh Mihály, iglói evang. pap s a tisztái egyházkerület püspöke volt. Édesanyja Reményik Mária, kinek rokona Erdély ma legnagyobb élő poétája: Reményik Sándor, a mi evangélikus Végváriak. A német GnsztáY Adolf Egylet közgyűlése Grácban. A német Gusztáv Adolf Egyesület — amint erről röviden megemlékez­tünk már — f. évi rendes közgyűlé­sét rendkívül nagy érdeklődés mellett Grácban tartotta. Erre a közgyűlésre Németországból kb. 1300-an jöttek el, a magyar evangélikus egyházat 10-en képviselték. A közgyűlést szeptember 27 én a »Stephaniensaalban« tartott meg­nyitó ünnepség vezette be. Dr. Rend- toiff felemelő elnöki megnyitója után egymásután üdvözölték az Egyesüle­tet: az osztrák, a német kormány képviselője, a steier tartományfőnök, Grác városának kiküldötte, az osztrák ev. egyház feje, a német ev. szövet­ség, a bécsi egyetem kiküldötte atb. Dr. Söderblom ev. érsek üdvözletét Svédországból Wallterius prépost hozta el A magyar ev. egyház üd­vözletét báró Peilitsch Barthold tol mácsolta. Szeptember 28-án délelőtt a dia­spora, diakónia, a sajtó ügyet, a nők egyházvédő munkáját stb. tárgyal­ták. Délután a nők részére külön összejövetelt tartottak, amelyen Dohms Berta Wittenbergából tartott előadást. D u. 5 órakor impozáns menetben vonultak fel a résztvevők az u. n. Industriehalleba, ahol az ünnepi isten­tisztelet lefolyt. Kb. 4000 en lehettek a nagyteremben, ahol az igehirdetést megráió erővel Meinberg, düsseldorfi superintendens végezte (Zsid 1.10 ;io). 29-én bizalmas előértekezlet után fél 11 órakor volt a nyilvános nagy főűlés, amelyen dr. Rendtorf elnöki megnyitója után Gábler lelkész ter­jesztette elő az évi jelentést. Este 8 órakor volt a nagy oratórium, amely a maga művésii nagyságában és mivoltában páratlan volt. Szeptember 30-án reggel ünnepi istentisztelet volt a két gráci evang. templomban. A Heilandskircheben az igét dr. Baum Erlangenből hirdette, mig a Kreutzkirchében dr. Schmiedt pozsonyi esperes prédikált. D. e. 10 órakor volt a második főülés, ame­lyen a pénztár állapotáról tettek je­lentést. A Gusztáv Adolf Egyesület­nek az 1926. év folyamán összbe­vétele 1,841.461 márka volt. Ezen az ülésen nyújtották át szeretetado- mánvaikat: a cseh ev. egyház részé­ről Ziegenspeck 18.000 cseh koronát, dr. Wehrenfennig a cseh morva és sziléziai ev. egyház elnöke 7.000 cseh koronát, mint a gyermekek gyűjtését és adományát, Ziesmann, kormányfőtanácsos, mint a magyar egyet, gyámintézet adományát egy értékes úrvacsorakelyhet. A jugoszláv ev. egyház 100.000 dinárt, az olasz ev. diaspora 700 lírát adományozott. 239 németországi nőegyesület nevé­ben Steglitz úrnő 12.300 márkát nyújtott át a gottschalkovitzi gyer­mekotthon számára. (Jhlig lelkész Brennenből 35.579 márkát, mint a német evangélikus gyermekek ado­mányát tette le a Gusztáv Adolf Egylet asztalára. Ezt az összeget a judenburgi (Los von Rom) steier gyülekezet kapta. A steier gyermekek 4.308 Schillinget adományoztak. Az osztrák evangélikusok adományakép dr. Stöch! Imre esperes Bécsböl 40.000 Schillinget nyújtott át az elnökségnek. Nagy szeretet adományban része­sültek : Neuhaufen Lettországból, Beilagries Bajorországból és Athen. Miután még dr. Geissler a G. A. E titkára tartott rendkívül értékes előadást Az evangélikus egyház hely­zetéről Jugoszláviában s a jövő évi közgyűlés helyéül Preiburgot tűzték ki, ünnepi imával és közénekkel a gyűlés véget ért, mely minden bizony­nyal maradandó nyomokat hagyott hátra mindazok szivében, kiknek al­kalmuk volt a gyűlésen résztvehetni. A jó Isten gazdag áldása nyugodjék a Gusztáv Adolf egyesületen.

Next

/
Thumbnails
Contents