Harangszó, 1927

1927-10-16 / 42. szám

1927. október 16

HARANdSZO.

démia. Költeményeit halála után Radnai Rezső rendezte sajtó alá.

Győry Vilmos egy kristályos, mélyen vallásos lélek volt. Főeleme a szeretet volt, amelyet imádva szeretett édesanyjától örökölt. Jellemének kialakulására nagy hatással volt a hazafias szellemű nevelő hírében álló Horváth Cyrül budapesti kegyes- rendű főgimnázium.! tanár, akinek kedves tanítványa volt Győry Vilmos a főgimn.

VII. és Vili. osztályában. Nem egyszer hangoztatta a hálás tani vány, hogy Horváth Cyrillt vallja mesterének; az ő lelkessége ébresztett érdeket benne az irodalom iránt és gerjesztett benne lángot tovább plántálni azt a szikrát, amelyet a Teremtő jóvoltából keblében hordozott.

*

A szercteíház díszterme zsúfolásig megtelt hallgatósággal, helyet foglalva köztük többen Győry Vilmos Győrött lakó rokonsága Vöiü1. Az ünnepélyt Demetrovits Mariska, az ifjúsági egyesület leányosztályának elnöke nyitotta meg, lendülettel előadott formás beszéddel. Majd l’só Pál lépett az emelvényre, aki gyönyörű és nagyszabású tanulmányban Győry Vilmos életét, egyéniségét és költészetét ismertette. Előadását szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel köszönte meg a hallgatóság. Ezután az ev. vegyeskar „Esti ima“ című hangulatos kompozíciót adott elő, Kárpiti Sándor ismert nevű zeneszerzőtől. Az áhítatot keltett zeneszám Fodor Kálmán karnagy finom kidolgozásával nagy tetszésben részesült.

A következő szám Simon Ilona szavalata volt, aki Győry Vilmos: Anyai feddés c. drámai színezetű költeményét adta elő, a gyakorlott szavaló biztosságával. Ezzel kapcsolatosan, de külön programmszám alatt, gyermekverseket adtak elő: Irtzing Évi és Smikli Juci gyermekleányok. Mindkettő bájos kedvességgel, feszélyezettség nélkül, értelmi fölfogásukat meghaladó interpretálással szavalta el Győry Vilmos bájos gyermekverseit.

A programm u'olsó pontjául „Zárszó“ szerepeli Demetrovits Mária lépett ismét a pódiumra, megköszönve a hallgatóság nagy számban való érdeklődését s Ígéretet téve,

365

hogy célkitűzéséhez híven, időnként a többi irodalmi nagyok emlékezetét is föl fogja újítani az ifjúsági egyes üet. B—e.

OLVASSUK A BIBLIÁT!

Emlékkövek.

Oki 17. Szembe Jú a szél. Máté 14 . st—27 Egy kép tárul elénk: a tanítványok a háborgó tengeren vannak s a szél szembe fű ve'ÖV. A múlt képét a jelenbe vetítjük s magunkat látjuk az élet háborgó tengerén, ahol igen gyakran tapasztaljuk, hogy törekvéseinket gátolja, céljainknak útját szegi a “szembe fúvó szél“, a sokféle akadály, amit emberek, életkörülmények stb. ál ltának elénk. Gordo'junk az elénk tor- nyosu'ó akzdályokra . . .

Okt 18 A megáradt folyó mellett. Józsué 3 8—17. A honfoglaló nép a megáradt Jordánhoz érkezik. Milyen szomorúan végződnék az útjuk, ha vissza kellene fordultok. Józsué parancsára elől mennek a papok és viszik a frigyládát s a folyó csodálatosan ketté várik. Á'kelnek az akadályon, mert velük van az Isten. Ezt jelképezi a frigyláda Bizony, ahol az Isten jelen van, eltörpülnek, sőt eltűnnek az akadályok.

Okt 19. A csüggedés. II. Mózes 15. 22-21 A vándorló nép a tikkasztó bolyongás után ihatatlan forráshoz ér, mert keserű a víz Gondoljunk a mi életünk szomorú tapasztalataira, amikor sóvárogva várt eredmény helyett bánatos csalódást nyerünk Bizony keserűvé lesznek a napjaink s a csüggesztő reménytelenség üt tanyát a szívben. Nézzük azokat, akik az akadályok előtt csüggedten, zúgolódva állanak meg; nem vagyunk-e ott mi is?

Okt. 20. Az emberi erő. II Krónika 32.7-8. A magában, az emberi erőben való bizakodás nem elég az akadályok legyőzéséhez, a sikerhez. Ki az, aki ne érezte volna, hogy a sikerhez nem elég a saját ereje? Azt mondják, kell ahhoz a szerencse is. Viszont a sikertelenségnél a balsorsot okolják. Hiba van a számításban. Az emberi erő sokra, de nem mindenre képes Szövetkeznie kell Valakivel, aki mindent tehet. Aki Istennel szövetkezik, az erős, mert mindig többségben van.

Okt. 21. Előre a hittel. Józsué 3.o. Római levél 8. i4. Mindnyájan tudjuk, hogy akadályokon át vezet az élet útja. Az akadályok előtt megtorpanni, reménytelenül visszafordulni: gyávaság, csupán a magunk fogyó erejében bízva neki vágni: vakmerőség. Mindkettőt kerülnünk kell. Az akadályok előtt a hívő ember összekulcsolja a kezét s az Istenhez fordul. Látja a frigyládát, vagyis érzi az Isten jelenlétét s rábízza magát az Isten lelkének a vezetésére, így cselekszem-e?

0*1 22 Emlékkövek. Józsué 4. í—o Az akadály sikeres legyőzése írén megemlékezik Józsué az Isten segítő erejéről 8 felállíttatja az emlékköveket. Mielőttünk is emlékkövek állanak: hatalmas bizonyság- tételek arról, hogy aki Istenben bízik, az nem csalatkozik. Figyelj és keresd a hivő emberek bizonyságtételét, akik azt mondják neked szent énekünk szavával: Él Isten az égben, légy jó reménységgel.

Öl-ct, 23 Isten emlékköve. Római levél 8. si-33 Az Isten gondviselő jóságát megtapasztalt emberek által felállított emlékkövek mellett van egy másik hatalmas emléke is az Isten szeretetének: a golgothaj

I

Felitsch mondotta a kormányzóra. Felköszöntőt mondtak még: Csengődy Lajos, Kiss István püspök, Kruttschnitt Antal, Ziermann Lsjos, Scholti Ödön, Kardos Qyula, Róth F. bányaigazg., Kovács Andor, Szabó Dízsö rel. leik. és Meskó Zoltán. Az ebéd alkalmával szokásos gyámintézeti perselyt Pantyik Árpádné, a nőegylet elnök- nője hordozta körül. A perselygyűjtés a szarvasi tanflónóképzó javára 131 peugő 30 fiiért eredményeseit.

Délután 5 órakor vallásos est volt a templomban, amelyen Kruttschniit Antal föesperes A legfőbb jóról tartott előadást. Előadásának meleg közvetlensége, gondolatainak szépsége és gazdagsága elbűvölték a hal'gató- ságot.

A Luther Szövetség énekkara Kovács Géza karnagy lelkes vezetésé vei az acélgyári dalárda tagjainak közreműködésével gyönyörű karénekkel, dr. Holies Pdlné művészies szólóénekével, Vertich Antal, Dáman Gusztáv és Róder Alfréd vonós- duettel, Róder Alfréd külön kiváló orgonaszolóval szolgáltatták a művészi keretet. Az estélyen Pohdrad- szky János alesperes mondott szárnyaló záróimát.

Október 10 én egy 16 tagból álló társaság Pantyik Árpád főmérnök vezetésével Salgó várába rándult ki, ahol múlt idők édes-bűs emléke kapta meg a lelkeket.

Győry Vilmos.

Egy elfelejtett költő emlékének felújítása.

Lelkes, emelkedett hangulatban á'dozolt Győry Vilmos, a kiváló p:p és költő emlékének legutóbb a győri evang. ifjúsági egyesület, mely programmjául tűzte ki, hogy időnként az egyházi és nemzeti élet nagyjai emlékének mécsest gyújt.

Győry Vilmos 1838 január hó 7-én „Az ősök emlékével megszentesül a szív, Nagy és dicső példájuk dicső tettekre hív.“ □verött született. E őbb jogot, később pittudományt hallgatott. Mint fölavatott pap, Berlinből hazajőve, a budapesti evangélikus egyház 8. leikés:e lett. Később Orosházára került rendes lelkésznek, majd pedig ugyanilyen minőségben Budapestre, a nagyhírű Székács József tuperin- lendens helyére. Meghalt 1885 április 14-én Már tanuló korától fogva irt lírai és epikai költeményeket; élete vége felé pedig három lépszinmüvet. Nagy kedvvel művelte az Ifjúsági irodalmat. Gyermekverseivel a ryermekircdalom megalapítójául tekinthető, rí elbeszéléseket. Működésének főiere Izonban a műfordítás volt. A szlávon livül minden európai nyelvet beszélt s az ízen nyelveken megjelent irodalmi értékű tövekből többet le'orditott. Ezen érdemeiért választotta öt tagjául a Kisfaludy társaság és a Magyar Tudományos Aka-