Harangszó, 1927

1927-09-25 / 39. szám

340 HARANOSZÖ. 1927. szeptember 25. OLVASSUK A BIBLIÁT! Hogy készQl a tied? Szept. 26. Csalárdsággal? I. Mózes 32.1—20. Álmatlan éjszakák 1 Nem vagy­tok-e ti tele kinos, keserves programm- csinálásokkal ? Korábban kellettt volna meggondolnod, mint Jákobnak, hogy mi lesz a vége! Ha pedig már így vagy, össze kellene egészen tömőd. De te még foltoz­gatod a régi hálót. Imádkozol, mint Jákob fczsautól való féltében. De arra még nem gondolsz, hogy egyszersmindenkorra el­fordulva a magad önzésétől, le tedd éle­tedet az Úr kezébe. Programmot csinálni lehet igy is, de ha kikerülöd az életátadást, csalárdság lesz abban. Szept. 27. Hogy mindenekben 0 legyen az első ? I. Mózes 32.21—30. Ha már a programmban helyt adsz némi csalárdság­nak, mennyire fel fog szaporodni az a végrehajtás alatt. A programm az előtted levő időnek a szeme. Ha a te szemed sötét, mekkora lesz akkor utadon a sötét. Med­dig lesz ez így? Addig, mig az Istenből való élősdiségtől meg nem szabadulsz, mint a Jabbók folyónál Jákobnak a lelke. Akkor aztán új nevet fogsz kapni a Jákob helyébe, mely tudvalevőleg azt jelenti: Csa­lárd. Akkor tudhatsz olyan nrogrammot csinálni, hogy mindenekben Ö legyen az első I Szept. 28. Hibás számítás alapján ? Lukács 12.16—21. A nyári programmok véget értek. Ne menj minden programm nélkül a télbe! De az, hogy programm möst van, még nem ment meg téged. A balga gazdagnak is volt, de a vagyon, az eszem-iszom, a test szerepelt kizárólag benne. Ne rohanj át ennél a pontnál, ked­ves lélek. Van-e tenéked a lélek számára programmod? Vagy csak az foglalkoztat, hogy jövőre mennyivel nagyobbitsd meg a csűreid ? Óh jaj! Hadd kiáltsak fel helyet­ted. Vajha csinálnál a lelkes számára egész új programmot. Szept. ,29. Eszességgel? Lukács 16. 1—12. Az Úr azt szeretné látni, hogy ugyan­olyan leleményességgel, mint a föidi dolgok köttet. Jól megpaprikázta zz ételt, úgy, hogy az emberek csak úgy prüsszögtek tőle. A torkuk égett cudarul, hát nem csoda, ha a bor csúszott lefelé a garaton. S mi­helyt a csaplárns észrevette, hogy egy magyar urai visznek magukkal, a legjobb és legerősebb borát kezdte felhordani a pincéből, hadd rúgjanak be az emberek, hátha segíthetne a foglyon 1 Palásthyt az asztal túlsó végdÉpiltették. A zsineget levették a kezéről, nogy ő is ehessen, sőt még bort is állítottak eléje. Palásthy Gábor evett is, ivott is, de csak mértékkel. Annál jobban hozzáfogtak az iváshoz a katonák. Jó példával járt elő a tiszt, aki csakhamar felöntött a garatra. Nem volt hozzászokva az erős magyar borhoz, hát a fejébe szállt. S ezt látva a katonák, vér­szemet kaptak ők is és derekasan hozzá­fogtak a poharak ürítéséhez s általános jókedv lett az ivóban. A tiszt magához intette a cigányokat s rájuk parancsolt, hogy játszanak. Csakhogy az istenadták egyet sem tud­tak abból, amit az parancsolt nekik. Or­dított, lármázott a tiszt, de a morék az ijedtségtől most már annyit se tudtak, mint azelőtt. A tölgy. Ott áll a bércen a királyi tölgy, Feje a magas, kéklő égbe néz, Alatta napfényben füröd a völgy, De a látóhatár már éjbe vész. 5 jő a szélvész, a vihar, az orkán 5 csattog a villám s zeng és dörg az ég, És fenn, az éjbevesző bérc ormán Áll a tölgy büszkén, áll szilárdon még I Koronáját a vihar tépdesi, Díszes palástja a porban hever, Lenn lombjai, fényének részei, Ez enyhet adó és védő teher. De ép még a törzs, minden dísz híján, 5 a mélybe hat s éltető gyökér De dördül s lesújt a villám S ketté hasítva azt, tövéig ér. És semmivé vál a dísz s az erő, A szépség és az élet és a fény, A láb, a törzs s a dacos, büszke fő, Ott fekszik minden hivság romjaként! Huszégh Gyula, számára, készítenél programmot a lelkiekre is. Alkalmak megragadása, — ez a jó programm lényege. „El fogok járni a temp­lomba. A biblia órára. Vallásos estélyre. Hagyom, hogy megszólaljon számomra az ige. Hogy rámutassanak az én bűneimre. A Harangszót nemcsak a híreiért fogom átolvasni. Elolvasom bibliai útmutatóját is. Előveszem hozzá naponként a bibliát. Sőt a családdal is!“ Nehezen fog menni? Ne félj! Az Úr eleibe megy azoknak, akik meg akarják valósítani az Ő gondolatait. Szept. 30. A lélek indítására ? Cseleked. 16.6—12. Nem az álom itt a fontos, ha­nem a Lélek indílása. Megértheted belőle, hogyan készült Pál apostol programm ja. Nem a kisázsiai kudarcok késztetik arra, hogy Európába jöjjön. Vannak sokan, akik előbb leégnek s csak azután hajlandók rá­térni egy mennyei programmra. Indithat-e Végre is a tiszt elkergette őket magától s most a hőrihorgas altiszt vette át a kommandót s rájuk ripakodott. — Tsárdás 1 Az már aztán ment, mint a karikacsa­pás. Húzták a morék egyik ropogóst a másik után úgy, hogy a katonák lába az asztal alatt egyre rángatózott. Végül is az altiszt engedélyt kért a tiszttől a táncra. Az megadta. A katonák örömmel ugrottak fel. Össze- fogództak s járták a csárdásra a cepelkát. Közben-közben nagyokat ittak, egyik kan­csó ürült a másik után s a végén tökrészeg lett valamennyi. Maga a tiszt is ráborult az asztalra és aludt. Emberei is sorra dőltek ki, ki a lóca alá, ki az asztal alá került. Csak még ketten járták a táncot. A csapiáros valamit súgott a bőgősnek. A bőgős biccentett a fejével s aztán lassan-lassan, lépisrö'-lépésre közeledett a szoba közepére, a mécses alá. A két katona dülöngve járta a táncot. A cigány meg húzta. Egyszerre nagy csörömpölés hallatszott s egyszeribe sötét lett. A bőgős leütötte a bögőfejével a mé­cset, 8 az csörömpölve törött össze. A csapiáros Palásthy mellé ugrott. már téged valamire a Lélek? Hogy hol tölts egy délutánt, hogyan egy estét? Ho­gyan a még hátralevő idődet? Okt. 1. Hogy egy szív nyíljék fel ? Cselek. 16.13—15 Hat ezért kellett átkelni Európába, ezért menni ki a folyóhoz, hogv egy biborárus asszonynak telnyíljék a szíve? De nem bönyebb-e kinyitni egy rozsdás lakatot, ostrom elől.bezárt várkaput, mint egy emberi szívet. Óh, ha te egyszer csak olyan kis programmot csinálnál, hopu Jézus előtt felnyi jék a szived 1 Hogy az Ő bűn­hődő vére előtt felnyíljék a szived! Okt. 2. Vagy-vagy I Galata 6.7—11. Aki programmot csinál, annak nemcsak a hol­napra kel! gondolni, hanem az egész örökkévalóságra. Nemcsak a láthatóra, ha­nem a láthatatlanra. Nemcsak a sikerre, ha­nem az ítéletre. Vándor vagy, sáfár vagy, mindenről számot kell adnod, — így csinálj programmot. Ha Jézust még nem fogad­tad el, akkor ez legyen az első program­mod. Ha pedig elfogadtad, akkor ne vess többé a testnek! Isten nem csúfoltatik meg. Ne gondold, hogy mindegy. Valamikor ki fog tűnni, hogy azok döntöttek helvesen, akik mindenestől átadták életüket az Urnák. GáncR Aladár. Élet-halál harcot vívó gyülekezetek. Gyámintézet oltalmát kereső egyházközségek és intézmény ele, Csabái. Az egyházközség másvallásuak közé beékelt kis gyülekezet, mely­től egyik irányban 20, a másikban 40 kilométer távolságra fekszik a legközelebbi ev. egyház. 131 éves múltra tekinthet vissza. Kezdetben, 1795—1800-ig mint leányegyháznak csak tanítója volt és Tordashoz tartozott, de ez utóbbi esztendőben — Nemzetc8 uram, itt az alkalom. Me­neküljön. Egy jó ló itt várja az ajtó előtt. Palást hy meg sem moccant. — Köszönöm jó ember a jó akaratát. De nem teszem. Nem szököm. Még utóbb azt hinnék, tényleg bűnös vagyok. Ártat­lanságom majd kiderül s akkor szabadon bocsátanak. A csapiáros még mondani akart vala­mit, de a tiszt ordítozása nem engedte. Vadul hadonászott kardjával, kénytelen volt mécset gyújtani. A tiszt körülnézett. Emberei szanaszét hevertek, csak Pa­lásthy ült nyugodtan az asztal végén. De a moréknak hírük hamvuk sem volt. Kere­ket oldottak. A tiszt elvette a csaplárostól az ajtó kulcsokat. Aztán kiküldte onnan s magára zárta az ajtókat s a mécs pislogása mellett egymaga őrködött a fogoly mellett. A pirkadó hajnal erőt öntött a kato­nákba is. Lóra ültek s megindultak Eper­jes felé. Estére kelve oda is értek. A foglyot átadták a porkolábnak. A ka­tonák meg bevonultak a kaszárnyába, a tiszt pedig elment Karaffához, hogy beje­lentse a megérkezésüket... (Folytatjuk1

Next

/
Thumbnails
Contents