Harangszó, 1927
1927-07-10 / 28. szám
240 HARANGSZÖ, 1*27. július 10. munkája a krisztusi szeretetnek és altruizmusnak rávetődő fényében, amely újra felragyog valahányszor egy hívő lélek elhelyezi a maga épületkövét a krisztusi kultúra jegyében felépülő társadalom funda- mentomára. OLVASSUK A BIBLSÁTI János. Júl. 18. Válaszúton. János 1.30—43. A történetben meg nem nevezett másik tanítvány maga János. Annyira emlékezetében áll még ez a találkozás, hogy még az időpontot is teljesen pontosan tudja. Oly pontosan, amily pontosan az ember a születése időpontját tudja. A Jézussal való találkozás tényleg születési időpont, még pedig az újjászületésé. Ott kezdődik az ember élete, ahol Jézussal találkozott. Pál is csak szemétnek tekinti a damaskusi találkozás előtt való életét. Találkoztam-e már én Jézussal igazán, komolyan s új élet lett-e ennek a találkozásnak a következménye? Júl. 19. A régi indulatos ember. Lukács 9.51—56. Nincs feljegyezve semmi Jánosnak a Jézussal való találkozás előtti életéről, de az új emberen is felfedezhető a régi János egy pár vonása. Ez a történet rávilágít arra, hogy milyen indulatos ember lehetett János. Nem hiába kapta Jézustól ezt a nevet: Boanerges: mennydörgés fia. Amikor úgy érezzük, hogy kegyetlenül bánnak az emberek velünk, amikor sérelmek, meg nem értés elkeserítenek, amikor el akar önteni az indulat árja, halljuk meg Jézus csittitó szavát: „Nem tudjátok mi- némü lélek van ti bennetek I* Júl. 20. A régi nagyravágyó ember. Márk IO.35—37. A tanítványok abban a tévhitben éltek, hogy Jézus Dávid megüresedett trónusába fog ülni s ők legalább is valami mi- niszterfélék lesznek az új birodalomban. Sokszor vitatkoztak azon együavűen, hogy ki lesz a nagyobb majd köztük? Jánosban oly fékezhétetlenül dühöngött az ambíció, hogy ő akart a legnagyobb lenni. Céljának elérésében egyáltalán nincs tekintettel mások érzékenységére, kíméletlenül s ravaszul tör a célja felé. Minden emberben van ki- sebb-nagyobb nagyravágyás. Milyen van én bennem? Júl. 21. A régi öntelt ember. Márk 10. 38—41. A nagyravágyó emberek azért vágynak nagyobbra, mert nagyon el vannak telve magukkal. Az emberi jellemvonások között ez az egyik legellenszenvesebb. Az öntelt, gőgös ember látása egyenesen kihívja ezt az ellenszenvet. János is mindenre képesnek érzi magát. Nem csoda, hogy ez az önteltség kihívja a többiek haragját. Hogyan gondolkodom én a képességeim felől s hogyan gondolkodnak róla mások? Júl. 22. A régi szűkkeblű ember. Luk. 9.49—50. Minden öntelt ember szűk látókörű. Nem néz szét a világban, ezért hiszi, hogy ő a legkiválóbb í mb r. Azt hiszi, hogy csak az a gondolkodás helyes, ahogy ó gondolkozik, az a viselkedés jó, ahogy ő viselkedik. Uniformizálni szeretné az embereket a maga képére és hasonlatosságára. János is azt hiszi, hogy csak az lehet Jézus tanítványa, aki vele jár. Monopolizálni akarja a keresztyénsécet. Mennyi van bennem ebből a szűk látókörű ítélkezésből? Júl. 23. Az új szelíd János. I. János 4. 7—si. Figyeljük meg, hogyan ir János a szeretetről I Milyen kérlelhetetlen következetességgel állítja oda, mint az Isten iránt való szeretetnek bizonyítékát és következményét. Lám, ilyenné nevelte a régi indulatos, nagyravágyásában, önteltségében s szükkeb!őségében másokkal nem törödő Jánost a Jézus iskolája ! Mégis csak válaszút volt az ö számára a Jézussal való találkozás. Júl. 24. Az új alázatos János. János 19.36. Bizonnyal voltak Jánosnak oly tulajdonságai és képességei, melyek némi jogalapot adtak neki az önteltségre és nagyravágyásra. Az azonban bizonyos, hogy Jézus mellett csak szaporodott áz ily tulajdonságainak száma. ,0 lett Jézus legbizalmasabb tanítványa. Ő volt hozzá a leghűségesebb. A keresztfa alatt egyedül ö tartott ki... és mégis sehol sem találjuk a régi embert benne. Ennek legerősebb bizonyítéka az, hogy még a nevét sem Írja le már. Csak annyit ir magáról, ahol már nem lehet elkerülni: az a tanítvány, akit Jézus szeret. Legyőzte a nagyravágyó, öntelt s szűkkeblű ember legnagyobb kísértését. Nem beszél többé önmagáról. Milyen csodás hatalma van Jézusnak az emberi leiken 1 Túróczy Zoltán. Élet-halál harcot vívó gyülekezetek. Gyámintézet oltalma alatt álló egyházközségele. Zalaegerszeg. A gyülekezet létszáma 1926 év végével körülbelül 650 lélek, a többi nagyrészt nagy távolságokban szétszórva kb. 40 ezer róm. kath. között a szórványokban él. Ezen nagy szórványterületen élő hívek lelki gondozása úgy a lelkész, mint a gyülekezetre nézve nagy áldozatokkal jár. A központban élő hívek nagy része hivatalnokokból és kisebb iparosokból áll, kik a még mindig érezhető súlyos viszonyok között önmagukat és családjukat csak nagy küzködés árán tudják fenntartani. Dacára ennek saját papiak építését kellett elhatározniok, mert az itteni lakáshiány miatt, ha a legközelebbi jövőben a lakások felszabadulnak, a lelkész könnyen lakás nélkül maradna. Még ez évben a gyülekezet megkezdeni kívánja a körülbelül 500 millió koronába kerülő papiak építését, de erre a célra anyagi erejének végsőkig való megfeszítésével ennek az összegnek csak mintegy felét tudta összehozni. További áldozatokra pedig már nem képes. Miután az építkezés most már a megvalósulás stádiumában van, a még hiányzó összeg előteremtésére külső segítségre és támogatásra van szükség. Somogydöröcske. 1878-ban nagy földcsúszamlás volt a községben és a templom szinte kettévált. Az egyházközség nem volt akkor olyan helyzetben, hogy a megrongált templomát teljesen megrenoválhassa. Hosszú idők folytán a templom oly rossz karba került, hogy életveszélyes volt a benne való megmaradás. 1926 május havában végre a hitközség a főbíró intésére elhatározta temploma rendbehozását. Kiírta a pályázatot és 175 millióért kiadta Takács Lajos kaposvári építőmesternek. A templom renoválása közben nagy szerencsétlenség fordult elő; az egész tető megindult és magával rántotta a templom tégla-boltívét, amelyet már csak az összehúzó gerendák, vaskapcsok tartottak. így az egyházközség egy újabb teher előtt állott. Az egész tetőt és boltívet le kellett szedni és teljesen újjal pótolni. Az egész templom renoválási költsége 330 millió koronába került. Isten kegyelméből, híveknek a templom iránti szeretetéből a kivetett ösz- szegnek 75°/o befolyt, kb. 64 millió korona az egyházközség adóssága. 1926 nov. 21-én avatták fel újból a templomot. Sátoraljaújhely. 1893-ban lett önálló missziói jellegű egyházközséggé, ámbár reformáció korabeli alapítás. Lélekszáma helyben 430, Sárospatakon 70; ezenkívül a szórványban még 100 lélek. Adózó tagjainak száma 150 —160. Ingatlanai: imaház, egy ódon lelkészlak és egy kis bérház (1 bérlővel), ezenkívül egy puszta telek (házhely). Jövedelmező tőkéje semmi sincs. Költségvetési hiánya 1926-ban 20 millió (1600 P) volt, mely legnagyobb részében segélyekből nyert fedezetet. A hívek terhe nagy; adókivetés 1926-ra 30 millió (2400 P) volt. Súlyos teendők várnak hamarosan rá. Imaházának fala 1924-ben földrengés következtében az északi oldalon megrepedt s ennek következtében homlokzata kifelé nyomódik. Helyre- állítása igen költséges lesz és most már halaszthatatlan, mert a repedés veszélyessé válik. Kénytelen az egyházközség új lelkészlak építésével is sürgősen foglalkozni, mert a régi, orvosok megállapítása szerint az egészségre feltétlen veszélyes, amit a lelkész családja szomorúan bizonyít. Eddig, kivált háború előtt
