Harangszó, 1927
1927-07-03 / 27. szám
mi jiiiiu* 3 HARANC1SZÖ. 231 A szentgotthárdi evang. templom oltárképe. (Festette Lang Károly presbyter.) éves volt Lehet, hogy mint pitvarista is szolgált világi uraink mellett, amire akkor több eset volt. Szilsárkányba az akadémiáról hívták meg. Káplán nem is volt. Hamarosan meg is nősült. Edvi Illés Eszter volt a felesége. Irodalmi munkássága továbbra sem szünetelt. Cikket irt a magyar népdalról. (Tud. Gyü.t. 1828). Élénk részt vett Bajza oldalán az Aurora-perben. (Szűcsi, Bajza 142). Francia forrásból színmüvet irt s „Az álöltözet“ címen ki is adta (Kassa 1834) és László Adám hitves, nemes Nagy Éva felett mondott gyászbeszéde is megjelent (Pápa (1839) Mint fannkölt lelkű, tevékeny lelkipásztor, uttöró volt a nemzeti és társadalmi mozgalmakban is. 1826. jún. 10-én alapította meg Széchenyi Pesten a Nemzeti Kaszinót. De a városok is csak késlekedve követték a példát. Annál nagyobb érdeme Nemesapátinak, hogy ö Szilsárkányban Í3 már 1836. alapított kaszinót. Maga számol be erről a Társalkodó című folyóiratban. „Rábaközi Olvasó Társaság“ volt a neve. Elnökül Högyészy Pál alispánt és sárkányi birtokost választották meg Kiss maga beérte a titkári címmel is. 80 tagja volt a társaságnak, ami faluhelyen elég szép szám. Lapokat és folyóiratokat járattak és könyvtárt is alapítottak. Nagy dolog volt ám mind ez faluhelyen 1836-ban, amikor még vajmi kevés magyar olvasott lapokat és könyveket. Első dolga volt Kissnek, mint titkárnak, hogy Széchenyit még az első évben megválasztották az.Olvasó Társaság tiszteletbeli tagjának. És a nagy Széchenyi, aki minden nemes mozgalmat teljes szive szerint tudott méltányolni, sajátkezüleg válaszolt Kiss Sámuelnek Nagycenkről 1836. okt. 22. kelt levelében. „Becses sorait — Írja Széchenyi — melyeket ö.i, mint a Rábaközi Olvasó Társaság titoknoka intézett hozzám, igen nagy és mélyen érzett gyönyörrel vettem. Édes tapasztalnom, mily gyakorlatilag fogták egyáltaljában honunkban fel a casinóknak, társasági egyesületeknek lelkét, szellemét, hogy t. i. azoknak végcéljuk nem henyeség, pipázás és semmittevés, mint eleinte sokan gondolák, vagy éppen veszélyt szülő sötét czimboraság; de azon egy kis axiómának nagyobb fényrehozása, mely szerint egy-két halandó, bármily derék velejü, pénzes és hosszú czimű lenne is, mindig csak felette pöttön tehetségben mutatkozik; az egy soron álló, kezet fogó, együtlmunkáló, nagyszámú ellenben oly óriási hatalomnak, mely elvégre sikeres ellenszegüléstől nem tarthat, Majd égbe nyúló bércoromban Látjátok ember-voltomat, Ha bennem hitnek lángja lobban: Istennek legszebb hódolat. Vagyok sugár a néma éjben, Mely poklot, bút és kint temet; — Örök fényesség földön, égben, Míg szívem önzetlen’ szeret. — Lehajtom főm e látomásra, . . . Szívemre öt egy néma hang: . . . — Sötét mélységek torka tárva — Jajl... Én vagyok ez ott alanti E koldus Én: a nagy mindenség Parányi mássa önmagán, Ha létének a föld is elég És jóllakik a bűn torán. De törjön vágya fel az Égre S eget kérjen, mig szíve ver: . . . Akkor ö lesz az Isten képe És vágya is majd elpihen. MAGASSY SÁNDOR. Élet-halál harcot vívó gyülekezetek. Gyámintézet oltalma alatt álló egyházközségek. Gyula. 1923-ban alakult missziói egyházzá. Sem temploma, sem lelkészlakja nincsen. Lélekszáma kb. 850 s ezenkívül még hét szórvány csa- toltatott hozzá, melyek közül Két- egyháza, a gyulai lelkész gondozásában 1926-ban fiókegyházzá alakult. [Úgy az anyaegyház, mint pedig a fiókegyház istentiszteleti nyelve magyar. Nagyobbitá e kellemes érzetemet pedig önnek szives levele azért, mert általa tudtomra esett, mily közel fejledezik lakházamhoz oly egyesület, mely mindenek fölött az emberiség elmeszüleményeiben keresi Időtöltését s élte kalauzát“... Azt is Írja még e levelében: mivel Szilsárkány is Sopron megyében van és pedig Czenkhez oly közel, azért ő egyszersmind rendes tagja is akar lenni a Társaságnak s annak terheit készséggel hordozza. Barátját, Högyészy alispánt s a Társaság minden tagját melegen üdvözli. „Maradok megkülönböztetett tisztelettel Önnek kész szolgája“ — e szavakkal végzi Széchenyi gróf a falusi paphoz írt sajátkezű levelét. Ez a levél egyik érdekes darabja Széchenyi levelei 4 kötetes gyűjteményének (II. k. 370). Szép emléke a derék lutheránus pap hazafias buzgóságának. Igaz Sámuel, Kazinczy, Bajza, D. Takách Judit és Kis lános után ime Széchenyi is levéllel tisztelte meg. Egyéb kitüntetések is érték. Sopron megye táblabirónak, az egyházkerület törvényszéki birájának, az egyházmegye pedig esperesének választotta. Nem hallgatjuk el, hogy Szilsárkány papjára a nagy Vörösmarty is irt egy kis csípős epigrammát, amint más theologus poéták, Edvi
