Harangszó, 1927
1927-06-26 / 26. szám
1927. június 26 HARANQSZO. 223 csepp talán a mi leányainkban is. Ha ók tudtak oly evangélikusokat nevelni, kik hitükért börtönbe, gályarabságra, máglyákra mentek, úgy talán a mai nemzedék sem oly korcs, hogy egy könnyelmű Ígéretért vagy a közmondásos jeggyűrüért megtagadja hitét és egyházát. Az ev. nőnek részt kell vennie egyháza minden örömében és bánatában. Részt kell vennie az ifjúsági mozgalmakban: leányegyletek alapításában, vezetésében. Svédországban a megszervezett intelligencia a gyári munkásnők számára leányklubokat alapított, ahol lakást, ellátást nyernek nagy kedvezménnyel, számukra összejöveteleket tartanak, ahol általános műveltségre, egyház- és hazaszeretetre tanítják őket s megvédik őket az utca porától s az erkölcsi bukástól. Nálunk is sok az aratni való gabona. A Dabasban még ma is sok ihász és kanász él. Ott még ma is megtalálhatjuk a bakonyi öspásztorélet nyomait, szokásait. Ott még ma is érdekes a pásztorélet. Ott még ma is látni cifra, nehéz veszprémi szűrt és gatyakorcba tűzött bícsi piros kendőt. A betyárok gyakran felverték Badacsonyt is — borért. Kellett ez a Dabasban készült vadaspörkölthöz, a jó szüreti húsos kásához, a foghagymás ürücombhoz, no és a bánat, a szomorúság temetéséhez. Sok falát bevertek akkoriban a betyárok a badacsonyi és szentgyörgyi nádas pincékről, noha nem egy urasági pince mért nekik konvenciót. Delet harangoztak. Megkondultak a harangok, ötven falu harangját, mintha mind külön-külőn hallottam volna. És -vtnind az ötven harang más érzést váltott ki belőlem. Úgy éreztem, míg a harangok zúgtak, hogy ott álltak mellettem a balatoni várak úrai, honosai, Csobánc regényes hős asszonyai és énekelték érces, egyre halkuló hangon: — Isten adta kiválasztott népének . .. Azután beszélgettek velem, csak a tomaji állomáson ébresztett fel a vasutas szava: — Tapolca felé! (vége.) Az ev. nőnek, ha csak ideje engedi, részt kell kérnie egyháza belmissziói munkáiban: Itt van az óvodák, a napközi otthonok létesítése, melyekben a legszegényebb társadalmi osztály gyermekei s az árvák nyernek gondozást. Itt van a szegény-ügy, melyet egyenkint és személyesen kell elintézni látogatással, résztvevő szeretettel és segítő munkával. Itt van a börtönök s kórházak vigasztalatlan lakóinak, a társadalom kivetettjeinek evangéliumi megmentése. Adjátok meg Istennek, ami az Istené. A keresztyén feminizmus a haza szent földjen patriotizmus-sá válik. A keresztyén nők patrióták is és vallják az Isten, család, haza hármas jelszavát. A magyar nők közt nem volt hazaáruló. De igenis beszél a történelem a hazaszeretet női hőseiről: Szilágyi Erzsébetekről, Dobó Katicákról, Zrínyi Honákról, Pap Váry Elemérnékről és a többiekról. — Voltak magyar anyák, kik a római nők példájára maguk adták fiaik kezébe a hont védő paizst: »ezzel vagy ezen«. Kétségbe kellene esni nemzetünk jövője felett, ha a csonkaország magyar leányaiban nem volna meg az önérzetes magyar fajszeretet, ha nem élne bennük a dacos és áldozni kész hazaszeretet. A magyar történelem beszél épen arról, hogy a protestánsok vallás- szabadsága és a nemzet szabadsága egy alapon sarkallott. A kettő együtt állt vagy együtt bukott. A reformáció tette a magyar nő szívére a bibliát és ez ültetett a magyar nők szívébe hazaszeretetei is. A magyar nőnek a hazaszeretet lángját fokozott mértékben kell élesztenie, még a legnagyobb magyar probléma: nagy Magyarország visz- szaszerzése megoldva nincs. Ez a csonka ország nem ország. Nagymagyarországból csak tépett rongyok maradtak meg birtokunkban, őseink sírját idegen náció tapodja. Legyen erős a magyar nő hite, hogy amiért naponkint imádkozunk: a feltámadás be is következik. Minden magyar nő- mozgalomnak céljában benne kell, hogy legyen: az integritás követelése, mert enélkül létjogosultsága nincs. Van sok keresztyén egyesület, van sok magyar nőegyesület. Valamennyiben részt vehet a magyar nő, ha ott emelkedettebb életfelfogásával ápolni tudja a magyar jövendőt. Ne legyen köztetek egy se olyan, mint az a leány, aki a feljegyzés szerint egy hazafias ünnepély után így szólt: >én nem tehetek róla, nincs bennem semmi hazafias érzés*« Qöthe szavait idézem utoljára: »Egy néphez, egy hazához, egy baráthoz, egy nőhöz való hűségben élni, mindent erre vonatkoztatni, ezért mindent elszenvedni, ezért mindent eltűrni«. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Gaál József. (Víz*). Élet-halál harcot vívó gyülekezetek. Gyámintézet oltalma alatt álló egyházközségek. Veszprém. Veszprémnek 17.000 lakosa van. Ebből evangélikus vallásu 450 lélek. Ez a kevés ember, mely a városban szétszórtan lakik, valósággal elvéss a más vallásuak tömegében. Adófizető egyháztag 200 van. Többnyire vegyes házasságban élnek. Foglalkozásra nézve kis hivatalnokok, vasúti alkalmazottak, kisiparosok. Kevés kivétellel, olyan emberek, akik fix fizetésből élnek. Földmíves család csak egy van. 1926-ban a legmagasabb egyh. adó 750.000 kor. volt, az adók átlaga 150—200.000 kor. egész évre, a legkisebb adózók évi 80.000 kor. fizettek. 1926-ban az adózókra 42.000.000 kor. volt kivetve, az évi összes bevétel 65,000.000 kor. körül van. Ebből lelkészt, tanítót, egyházfit fizetni, templomot, iskolát fenntartani, egyházkerületi állami adót s egyebeket leróni majdnem lehetetlen. Úgyhogy mindig külső segélyekre várnak,
