Harangszó, 1927
1927-06-05 / 23. szám
1**7 június 5 197 a bécsi, a linczi és nikolsburgi békekötések alapján rendezze a magyar protestáns vallásfelekezet egyenjogúságának kérdését és új biztosítékokkal támassza alá a régi szabadságot. Viktor János Isten dicsőségének szolgálatát a gazdasági és társadalmi éleiben — fejtegette, mely zárt területre is bevilágít a vallás. Vass Vince dr. Isten dicsőségének szolgálata az egyéni életben cím alatt tartott előadást. Az emberi szíveknek meg kell újulnia, enél- kül nincsen nemzeti és társadalmi megújhodás. Raoul Allier párisi tanár a francia protestantizmust ismertette. Szabó Imre az imádkozásról tartott előadást s kifejtette, hogy az egyháznak imádkozó emberekre van szüksége. Hegedűs Lóránt nagyhatású beszédében oda nyilatkozott: szűnjenek meg a „kancsal térítések,“ mert magunk szorulunk rá önmagunk megtérítésére. Szász Károly a reformáció jelentőségéről beszélt. A nagygyűlés másodnapján, — mely még fokozottabb érdeklődés mellett folyt le, — különböző helyeken Balthazár, Ravasz püspökök, Muraközy Gyula kecskeméti, Gön- czy Béla vésztői, Uray Sándor debreceni lelkészek tartottak istentiszteletet és emelkedett prédikációt. Mindegyik templom zsúfolásig megtelt hívekkel. Az iparcsarnokban, ahol a nagygyűlés lefolyt, beszéltek Balthazár Dezső püspök, Németh Károly budapesti főgondnok Sipőcz Jenő polgármester, Raoul Allier, H. J. Wamelink holland kiküldött, Czeg- lédy Sándor. A református nagygyűlés tizenkét pontját Gönczy Béla lelkész ismertette. A nagygyűlésen az evang. egyház nevében Kemény Lajos budapesti lelkész mondott meleg üdvözlő szavakat: Az evangélikusok testvéri ragaszkodásukról készek újabb bizonyságot tenni. A testvéri szívnek örömöt szerez az, ha látja, hogy testvére erős, egészséges, bátor, céljaiban biztos, küzdelmeiben kitartó. A nagygyűlést Ravasz László püspök gyönyörű imája fejezte be. Az első országos református nagygyűlés bátor, lelkes hitvallás volt a Krisztus mellett és Trianon ellen. Isten áldása nyugodjék rajta. Kérjük a hátralékoknak és az előfizetési díjaknak sürgős beküldését! Anyám. KsténRénl, miller buzgón imádRezem § egeRbe száll esdsRle fohászom: fílémHiniR anyám szelíd alaRja, fiit már oly rég, búsan elsiraleli TemelenR zeRegé léleR^arangja ... Hágyan lecséRelja hulló Rénnyimei, ftebUre pen — m'gaszlal, béRílgel... Majd leoarebben, pisszaszáll az e'gbe $ a Mennyország szóp birodalmában Eeberul mi UrunR színe elébe: „Alyám! Újítsd fel fiam eres lclRél, Ipegy bírja §erdani az file! Rereszljéh“ CSEKEY PÁL. Evang. leánykollégium. A pesti evangélikus testvéregyhízak az államhatóság hozzájárulásával po’gári leányiskolájukból és a Veres Pálné lyceumból nyolc osztályú Kollégiumot szerveznek, mely a Raffay Sándor püpök által felállított lyceum eddigi tantervét és elveit követi az állam által megszabott keretek között. A kollégium a holt latin helyett módún nyelveket tanít, és pedig német, francia és ?nr„ol nyelvet, az általános műveltséget irodalmi és művészeti ismeretek által nyújtja, különös súlyt helyez a leányoknak fontos háztartási, egészségtani, neveléstani tárgyakra, kézügyességekre; érettségi bizonyitványa pedig fóisko ákra és életpályákra képesít, így magában foglalja ezen intézet elvégzése a lvceum eddigi előnyeit az államérvényes bizonyítvány képesítésével. A szeptemberben megnyíló I. és V. osztályokba ajánlatos minél előbb jelentkezni, mivel csak korlátolt számú felvétel lehetséges, az V. be lépő polgárit végzettek francia nyelvből és algebra elemeiből ősszel különbözeti vizsgát tartoznak tenni. A beiratás június 24 élői lesz; felvilágosítással szolgál dr. Bőhm Dezső igazgató, IV., Deák- tér 4 A tandíj evangélikusok részére az I. osztályban 60, az V.-ben 80 P egész évre, be íratáskor fizetendő beiratási és üzemi dijak elmén 30 P. A Kollégiummal internátus áll kapcsolatban, hol vidékiek és helybeliek egyaránt elhelyezhetik gyermekeiket, ahol a leggondosabb nevelésben részesíthetik őket. Az internátusba felvehetők a kollégiumi tanulókon kívül Deák-téri ev. polgári leányiskolánk és a még fennálló Veres Pálné- lyceumi II. és III. évfolyamok növendékei is. A tartásdij protestánsoknak havi 100 P, aránylag olyan kis összeg, melyért egy budapesti internátus sem nyújt megfelelő ellátást. Erre a teljesen altruisztikus intézményünkre is felhívjuk evangélikus családjaink figyelmét saját jól felfogott érdekükben. Kérjük híveinket, hogy leányaik nevelésénél elsősorban saját egyházuk intézeteit keressék fel, mert csakis ezekben a jó hírnevű iskolákban nyújthatnak gyermekeiknek gazdag tanítási anyag mellett egész életre való evangélikus szellemet és öntudatot. Jelentkezésüket annál kevésbé halogassák, mert más vallásunk részéről igen nagy érdeklődés nyilvánul meg új iskolánk iránt. A keszthelyi gazdászok a templomépítés szolgálatában. Lehner János és ifj. vitéz Horthy Miklós az akció lelkes szószólói. A gazdasági akadémia protestáns hallgatóinak Bethlen Gábor Köre május hó 15 én este fél 9 órakor fényesen sikerült műsoros estét rendezett a Bocskai nagy színháztermében. A mű'or legnagyobb részét Balázs Árpád ismert művész, nóta- szerzó, saját szerzeményű dalainak előadása képezte szotvori Nagy Jolán zongoraművésinó kísérete mellett. A nagyszámú közönség, melynek soraiban ott volt Keszthely város szine- java, meg-megújuld tapsviharral újrázta meg a gyönyörű dalokat, nem akarván megválni a nagy művésztől. A műsor keretében a Bethlen Gábor Kör tagjai, Herceg Ferenc: A költő és a halál c. darabját adták elő nagy megérzéssel. Az elején Lébner János III é. h. a Kör elnöke köszöntötte a közönséget, a végén pedig ifj. vitéz Horthy Miklós II. é. h. a Kör alel- nöke mondott köszönetét kedves szavakkal a megjelenteknek és szereplőknek, búzdftván a nemes célra, melynek érdekében rendezték meg az estét. A bevétel az építendő evangélikus és református templomok javára folyt be — Hálás elismerés a Kör elnökségének és minden tagjának a szent cél érdekében kifejlett munkásságukért. EGYRÓL-MASRÓL. A mindennapi éleiből. Meghosszabbították az új építkezésekre vonatkozó adókedvezményt. Az építkezések előmozdítását célzó intézkedésekről szóló 1925. évi törvény az új építkezésekre 30, illetve 15 évi ideiglenes adómentességet biztosít. Ezt a kedvezményt ahhoz a feltételhez köti, hogy az új épületet legkésőbb 1927 végéig lakható, illetve használható állapotba kell helyezni. A pénzügyminiszter, tekintettel az idő előrehaladott voltára és az építkezések előmozdításához fűződő igen fontos közgazdasági érdekekre, ezt a határidőt 1928 június 30-ig meghosszabbította azokra az épületekre, amelyeknek építését legkésőbb ez évi augusztusáig megkezdik és ez év végéig tető alá hozzák Az 1927- ben megkezdett oly építkezések, amelyekre ez a kedvezmény nem vonatkoztatható, valamint az 1928-ban épített házak már csak 25, illetve 10 évi adómentességben lesznek részesíthetők.
