Harangszó, 1927
1927-06-05 / 23. szám
1027. június 5 HARANQSZO. 193 Varga Gyula, a kemenesaljai egyházmegye esperese, vönöcki lelkész, a dunántúli esperesi kar szeniora. Rendkívül sokat fáradozik a szórványban lakó evang. hívek eredményes lelki gondozása körül. Sajtónk megértő, lelkes barátja, pártfogója. Hűtlenné váltunk Istenhez, hazához, Fehér holló a tiszta becsület, Eszmék oltárán aki hévvel áldoz, Vad önzés rajta, gáncsolva revet. Előttünk örvény, sziklás szakadék — Ments meg bennünket, óh irgalmas Égi Küldd ránk Lelkedet, nagyhatalmú Isten Piros pünkösdnek áldott ünnepén, Újuljunk meg erkölcsben, ősi hitben, Uralkodjék a szeplőtlen erény. Támadjon föl a Szentlélek viharja, Seperje meg minden ház udvarát, Tiszta erkölcs a nemzetek alapja, Szeressünk lángolón Istent, hazát. A lélek győz síron, enyészeten, Higyj és föltámadsz, bukott nemzetem 1 Mint kis oáz végtelen sivatagban, Itt élünk árvaságban, egyedül, Nincs vigasztalónk nehéz siralmakban, Elestünknek a félvilág örül. Kevesen vagyunk, össze mégsem férünk, Bajban sem tudunk összetartani, Csak a pártviszály szitásához értünk, Átok van rajtunk, vagy más valami. A gyűlölség sírunkat ássa már, Előttünk van az élet, vagy halál ? Küldd ránk Lelkedet, nagyhatalmú Isten Piros pünkösdnek áldott ünnepén. Ez egyesítsen testvérszeretetben, Segéljen győzni gyűlölség tűzén. Szüntesse meg az ős turáni átkot, Dobogtassa össze a sziveket, Lelked hassa át az egész világot, Szűnjön meg mindenütt a gyűlölet. Szeretető legyen bz uralom, Igazságé a végdiadalom, Istené a dicsőség s hatalom I Szentantalfai NAGY LAJOS. K. L E. Az első evangélikus keresztyén ifjúsági konferencia Ózdon. Elsorvad az az egyház, amelyik nem törődik az ifjúságával. Magyar evangélikus egyházunk hosszú időn keresztül nem törődött, vagy csak nagyon keveset törődött az ifjúságával. Micsoda életerők keringenek benne, hogy mégis megmaradt 1 Es milyen szédületes fejlődésnek nyilt meg az útja most, amikor már kezdi felismerni az ifjúsági munka fontosságát I Hogy egyházunkban kezd felébredni a felelősségérzet az ifjúság iránt, annak bizonysága az ózdi ifjúsági konferencia. Nem volt nagyszabású, de — hisszük — nagy dolgoknak a csirája volt. Május 19-től 22-ig tartott a konferencia, melyre az országnak különböző részéről (Nyíregyháza, Kiskőrös, Budapest, Sopron, Tokaj, Kondoros, Miskolc, Diósgyőr, Sajókaza) 39-en gyűltek össze. A konferencia ózdi látogatóival átlag 60—80 volt a résztvevők száma. A konferencia elnöke dr. Scholtz Oszkár egyet, evang. levéltáros a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetségének (K. I. E. N Sz ) alelnöke, főrendezője pedig Abaffy Qyula egyet, missziói evang. lelkész, a K- I. E N. Sz. evang. országos titkára volt. A napi programm minden reggel közös áhítattal kezdődött, majd csoportokra oszolva a biblia tanulmányozásába mélyedtek el a résztvevők. Az egyes csoportokat dr. Deák János egyet, tanár, Marcsek János ev. lelkész és id. Victor János ny. polg. isk. igazgató, a Vasárnapi Iskolai Világszövetség titkára vezették, s a bibliatanulmányozás közös tárgya volt Máté 6.21. alapján : Ki mellé állasz ? A délelőttök hátralévő részét előadások töltötték ki. Előadást tartottak dr. Scholtz Oszkár: >A Kér. Ifj. Egyesületek négyes programmja.<, Qeduly Henrik püspök: »Krisztus megőrző erő a testi életben.«, dr. Deák János: Krisztus vezérlő világosság az értelmi életben, dr. Varsányi Mátyás ev. lelkész: »Krisztus nevelő mester a társadalmi életben és üdvösségszerző a lelki életben« címen. A délutánok különféle szórakozásokkal teltek el (a Rima-Murány- Salgótarján Vasmű R.-T. ózdi vas- és acélgyárának megtekintése, fürdés, kirándulás Farkaslyuk-bányatelepre). Az ifjúsági egyesületek egyik legfontosabb feladata, hogy munkatársakat neveljenek a lelkészeknek. Ezért illesztett be a konferencia rendezősége a programmba egy rövid vasárnapi iskolai vezetőképző tanfolyamot is, melyet id. Victor János vezetett. A konferencia a nagyközönség számára két vallásos estélyt rendezett. Az egyiken az ünnepi beszédet Qeduly Henrik tartotta »Krisztus az út az igazság és az életi« cfmen s hozzá a művészi keretet dr. Piacskó Lajosné és Záhony János éneke, akiket Mát-
