Harangszó, 1927
1927-01-16 / 3. szám
18 HARANOSZÓ. í927. január 16. A test és a lélek egymásra való kölcsönös hatásának következménye, hogy akiben állandóan és nagymértékben ugyanazok az ösztönök, vágyak, hajlamok, indulatok és szenvedélyek lakoznak, annak magatartása, gondolkodása és tevékenysége bizonyos sajátosságot, egyéniséget nyer. melyre a test szerveinek mikénti működéséből, a testen észrevehető különféle jelekből az úgynevezett kórjelzőkből is következtethetünk. A koponyatan például a koponya alakjából s egyes részeinek a méreteiből iparkodik a lélek mine- műségére következtetni. Az arctan pedig az ember jellemének megállapításánál az arcvonásokat és a szemet méltatja figyelemre. Az ember tenyeréből való jóslást is felemlítem itt. Ezt azonban egyáltalában nem tarthatjuk komoly tudománynak, ameny- nyiben a hiszékenyeket a kellemes megállapítások vérmes reményekkel táplálják, míg a kellemetlen jellemzések, a rémes jóslások azokat kétségbe- ejtik és elcsüggesztik. A tenyérből jóslók ennek folytán csak kedveskednek hizelgő jövendőmondásaikkal, a grafológiával foglalkozók pedig csak tapogatódznak. Az tény, hogy a test és a lélek szoros kapcsolata folytán bizonyos testi rendellenességekből következtetni lehet bizonyos lelki fogyatkozásokra s bár gyakran igazak is lehetnek ezek a következtetések egyes embereknél, mégis az általánosítás szempontjából nem feltétlenül helytállóak, mert a jellemnek ilyeténképeni meghatározása a testi rendellenességek mennyiségétől, Soproni diáktemetés 1661-ben. Wittnyédy Pál halotti beszéde Fejér- váry János, a volt miniszter őse felett. Irta: Payr Sándor. Wittnyédy István, Zrínyi prókátora és bizalmasa, a magyar ifjak soproni líceumának nemcsak egyik alapitója volt, hanem ennek első jeles igazgatóját, a nyelvtanáról ismert Kövesdy Pált is ö szemelte ki éső hívta ide. Sőt ez az erős gyakorlati érzékkel dolgozó országos ágens még arról is gondoskodott, hogy az új magyar iskolába minél több előkelő diák gyülekezzék össze közelből és távolból és igy e tekintetben is versenyezhessen a jezsuiták kollégiumával. Az iskolát eleitől fogva magasabb színvonalúnak szánták. Már 1661-ből való nyomtatvány két helyen is líceumnak nevezi. Wittnyédy 1659. febr. 3-án Eperjesről hívta Kövesdy Pált, mint dunántúlit Sopronba. »Kegyelmednek is — Írja néki — nagyobb kötelessége van hozzánk, földünk gyümölcse lévén.“ Családja valószínűleg Sopronkövesdről származott. A fiatal tudós tanár, ki 1655. járt Wittenbergben előbb már Komáromban és Eperjesen tanított. minőségétől, azoknak megfelelő elbírálásától függ. A helyes birálat szempontjából pedig a legtöbb esetben szükségünk van a lelki megnyilvánulások megfigyelésére is. Legközelebb áll az igazsághoz az, aki az arcból ítél és következtet, mert mindenkinek arca lassanként azoknak az érzelmeknek a kifejezését veszi fel, mely érzelmek a lelket legtöbbször elfoglalják. Ha valakinek az arcába tekintünk, először is a szemet vesz- szük észre s mfvel a szemben és a szem körül igen sok izom van éppen ezért a szem igen alkalmas az érzelmek kifejezésére, a jellem megállapítására. Helyesen emlegetjük tehát: <A szem a lélek tükre.» Leonardó «Az utolsó vacsora» világhírű festmény művésze sokáig keresett modellt képének Krisztus arcához. Végre hosszas keresés után megtalálta a mintát egy római templomban s ez Bandinelli Péter templomi énekes volt. A festő megbetegedett és munkájához csak néhány hónap múlva fogott ismét hozzá, melyből már csak Judás arca hiányzott. Erre is talált megfelelő modellt: egy züllött alakot, melyet egy lebúj- ban fedezett fel. A festő szeme éles s amint Leonardó festi a szánalmas külsejű és bűnös arckifejezésű embert, egyszerre kiesett az ecset a kezéből : a Judás-modell ugyanaz a Bandinelli volt, kinek jóságos arcát a részegeskedés, a kicsapongás egészen eltorzította s a krisztusi arcból judási arcot csinált. A szem a lélek tükre I Vigyázzunk, hogy a tükör mindig embert, becsű letes, tisztességes embert ttikröztes sen vissza. Érdekes számok a házasodásról. Németországban megjelent egy könyv, a címe: A világ számokban és a legtanulságosabb dolgokat mondja el az élet különféle megnyilvánulásáról. A házasodásról szóló összehasonlító statisztikája a következő adatokkal szolgál. Tízezer új házas pár közül Németországban 607 férfi és 142 nő fiatalabb 20 évnél; 581 férfi és 1246 nő 20—25 éves, 1221 férfi és 653 nő 30—40 éves, 574 férfi és 203 nő 40—50 éves, 275 férfi és 51 nő 50 — 60 éves volt, 52 férfi és 5 nő volt idősebb 60 évnél, A házasodás kora tehát; a férfinál és a nőnél is a 25—30 évre esik. Angolországban is ugyanez a helyzet, Franciaországban ellenben inkább 30—25 éves korban házasodnak az emberek. Melyik hónapban kötik a legtöbb házasságot? Németországban május, október és november hónapban, Franciaországban októberben, novemberben és decemberben. Magyarországon novemberben és februárban, Ausztriában: februárban, novemberben és májusban. Mikor kötik a legkevesebb házasságot? Németországban augusztusban, Franciaországban januárban, Magyarországban júliusban, Ausztriában márciusban és és decemberben. A legtöbb gyerek februárban születik; áll ez NémetAz utóbbi helyen nagyon szerethették, mert messze földről is eljöttek tanítványai utána. Ez nem ritka eset abban a korban, különösen Sopron é3 Eperjes között volt élénk az összeköttetés. Wittnyédy sokszor járt a Felvidéken Thököly István s Keczer András és Menyhért házában. Ilyenkor diákokat is vitt,és hozott magával. így küldte például 1657. a szakonyi Ensel Jánost Eperjesre. Oda irányította a Koller és Reichenhaller soproni fiukat is. Amaz dr. Artner Vilmos polgármesternek, ez pedig Hackelberg szenátornak volt az unokája Langfelder Dávid eperjesi kereskedő, Wittnyédy jó barátja is ilyen diák- szállító és közvetítő volt, aki ifjúkorában Sopronban tanult s Artner dr. sok jót tett vele. Más felvidéki fiukat is eleget hozott Wittnyédy Sopronba. Guzich János árvamegyei alispán is 1657. István és Mátyás nevű fiait Thököly ajánlólevelével küldte Wittnyédy oltalma alá. Ilyen összeköttetéssel került Kövesdy rektor is Eperjesről Sopronba. Wittnyédy még az útirányt is megírta néki: „Az vizek fölnyilván csak Rosenbergig jöjjön Kegyelmed, ott szálra ülvén, Galgóczig alájöhet, ott szekerest fogadván Pozsonyig.“ Ritzin- ger György eperjesi kereskedő előlegezte Kövesdynek az útiköltséget és Pozsonyból Sallai István soproni fuvaros hozta el. Kövesdy igazgatót még ebben az évben követte Sopronba jeles tanítványa, Komlós- keresztesi Fejérváry János, ennek a kiváló sárosmegypi családnak nagyreményű sarjadéka. Ő3ük 1521 Nándorfehérvárnál esett el s innen vették a nevüket. János diák Fejérváry Zsigmond és Görgey Zsuzsanna búzgó evang. szülőknek volt a fia. Szállása is Kövesdy rektornál volt Sopronban, aki feleségével együtt nagy gonddal ügyelt fel az ifjúra. De Wittnyédy is, kinek szintén nagy része volt a fiú idejövetelében, úgy vigyázott reá, mint saját fiára. A tehetséges és jómagaviseletű ifjű tovább mint két évig tanult a soproni líceumban s már azon gondolkodott, hogy mini patvarista kihez menjen joggyakorlatra. Wittnyédy prókátorra gondolt bizonyára. Ekkor azonban rövid betegség után a halál váratlanul szakítá félbe a szépen indúlt pályafutást, 1661-ben október 9-én Sopronban húnyt el a 19 éves ifjú és okt. hó 16-án délután 2 órakor a líceum udvarából temették el. Bár majdnem egy hétig vártak a temetéssel, de a messze Sárosmegyében lakó szülők még sem jöhettek el. A közeli vérrokonok közül egyedül testvérbátyja, Keresztesi Fejérváry Zsigmond állott a ravatal mellett, aki gróf
