Harangszó, 1926
1926-03-21 / 12. szám
1926. március 21. HARANOSZO 91 bői eddig létesített! Keressék az analfabétaság mélyebb okát és a nép műveltségének elmaradását, keressék őszintén és meg fogják találni. Rákosi Jenő lezárta a Jókai éyet. A Magyar Luther-Táraság Jókai- flnnepe. A Magyar Luther Társaság márc. 11-én Budapesten a Deák-téri ev. iskolák nagytermében rendezte Jókai emlékünnepét, amelynek keretében Rákosi Jenó, mint az országos Jókai- centennárium-bizottság elnöke, bezárta a Jókai évet. Pékár Gyula elnöki megnyitó után dr. Kovács Sándor olvasta fel Jókai lelke és a magyar lélek című értekezését. — A protestáns tanok hatása Jókai műveiben az a biblikus felfogás — mondotta többek között dr. Kovács — hogy az egyén a világ kísértéseivel vívott harcokban fejlődik. Jókai optimista iró, azért szeretik. Jókai hitt és hitet hirdetett. Az erkélyen elhelyezkedett budai Luther-énekkar Irsa Béla karnagy vezetésével XVI. és XVII. századbeli régi magyar énekeket adott elő, majd Kesziler Ede kir. ügyész Szathmáry István alkalmi költeményét szavalta nagy hatással. Dessewffy Izabella, a a m kir. operaház tagja, Thököly- Rákóczi-korból való régi magyar énekeket adott elő csengő hangon, majd Tóth Zsigmond, Jókai szülőhelyének, Komárom szabad kir. városnak helyettes polgármestere em - lékezett meg Jókairól és köszöntötte az ünneplőket. Rákosi Jenő beszéde következett ezután. — Leeresztem a függönyt az ünnepek után és elmélázva gondolok arra, — mondotta Rákosi — hogy kétszer, háromszor és tízszer száz év múlva ki fogja felhúzni ezt a függönyt Jókai ünnepén? Az ünnep közben felmerült előtte — úgymond — egy kép: a pásztor- fiú, aki éjszaka a pusztában élesztgeti a tűzet és a csillagokat nézi. A pásztorflu helyében érzi magát és a magyar ég csillagait vizsgálva Jókait üstökösnek látja. Nem véletlen itt ez a Jókai ünnep, a kálvinista templomban kezdték az ünneplést és a evangélikusok épületében végződik a Jókai ünnepek sora, az Isten közelében. A vég méltó a kezdethez és most már nem is Jókait ünnepli, hanem leborul Isten előtt, mert bár területeket vettek el nemzetünktől, de adott eleÉvforduló. Egy év előtt! Lelkem virágkertje — kietlen, Virágbimbóit dérlepte be, [sivár, Virágfakadást nem vártam már. Bolyongtam egyedül, fáradtan az úton, — Fásult szivemben bánatköny rezgett így volt, mikor az ibolya nyílni kezdett. — .. . Mikor az ibolya nyílni kezdett És három szálat hozott a posta .. . Oh, be hamar felcsókolta könnyem — A levélbe zárt napsugár csókja... ,. . Azóta nem járok egyedül — ibolyanyi- lásnak ketten örülünk, Útam behintve szeretetvirággal, És az Úr áldása felettünk, velünk! STOLLNÉ HUDY ILONA. gendő szellemi fegyvert ezek visszaszerzésére. Isten adjon uj nagyokat, akiknek szelleme fényénél előre mehetünk új ezer év elé I Rákosi Jenő beszédét hosszantartó taps és éljenzés fogadta, majd Pékár Gyula elnök köszönte meg Rákosi Jenőnek szavait. A Jókai-évet záró ünnep a Nemzeti Hiszekegy elének- lósével végződött. Mi a jobb: hinni, vagy nem hinni? Ha hiszek Istenben, az ón menyei Atyámban s benne gyermeki szívvel bízom, az Ő útjain: az istenfélelemnek egyenes útjain is fogok járni. A bűnt mindenféle alakjában kerülni fogom s ez békességgel fogja eltölteni nemcsak a lelkemet, de a békesség szellemét fogja szót- árasztani környezetemben is s életemben fölragyog: a megelégedés, a lelki derű, boldogság fényes nappala! A kételkedés, a hitetlenség bizalmatlanná tesz a Mindenhatóval szemben, épen úgy, mint embertársaimmal szemben. S mert lényege a tagadás, nem is engedelmeskedik Istennek, tehát a bűn rejtett, sötét, kanyargó útjain jár. Nyugalom, béke nincs, lelkedet a kétség, a bizonytalanság nyugtalanító érzése marcangolja. Eged borús, pillantásod sötét, homlokod gondterhelt: lelki derű, lelki béke, lelki boldogság messze elkerülnek téged! A hit a boldogság, a hitetlenség: a boldogtalanság kútfeje. — Válassz! Máyer Pál. Házvezetőnek ajánlkozik, összes házi teendők elvégzésére vállalkozik özv. Horváth Józsefné Pápa, Kigyó ucca 13. 1-5 Zalaegerszeg1. A nehéz időket, telve sok keserű megpróbáltatással, közelebbről talán a legjobban napjainkban a mi evangélikus gyülekezeteink érzik. Ezek valóban elmondhatják a költővel: Megnehezült az idők viharos járása felettünk. Kétszeresen érzik azonban az idők viharos járását az u. n. missziói gyülekezetek, a városi kis gyülekezetek. Ezek, ha megakarnak állani a hitben, ma valóban erőseknek kell lenniök, fel kell öltözniük Istennek minden fegyverét Ezekben a gyülekezetekben azonban nemcsak a hívek, de a lelkipásztor is úgyszólván élet-halál harcot vív. Rendkívül lelketfelemelő azért többek között a zalaegerszegi missziói egyház jelentése az 1925-dik évről, mely egyházközségnek gondozását az isteni kegyelem egy Kutas Kálmán lelkészre bízta. A f. évi február hő 14 én tartott közgyűlés által kiadott évi jelentés minden tekintetben hű s emellett megnyugtató képét adja a zalaegerszegi missziói egyháznak. Ebben a missziói egyházban az evangélikusok lélekszáma helyben 276, szórványban 251, az Alsólend- vától elszakadt területen 212, összesen 659. Született összesen 15, meghalt 15. Kitértek 2. Hozzánk áttértek 6. Konfirmáltatott 18. Az iskolai tanulók száma összesen 109. Az egyház június 29 én ünnepelte fennállásának 20-dik évfordulóját. A nőegyleti tagok száma 76, köztük 3 kath. vallásu. Rendkívül élénk tevékenységet fejt ki itt is a Diák-szövetség. Erőteljesen folyik a belmissziői munka. Úrvacsorával éltek 320-an. Harangszót 18 an járatnak. A Luther Naptár 76 pl.-ban kelt el. Bevétele a gyülekezetnek 145 millió 271.658 K és 3339 klg. búza volt. Több alapja közül számottevő a pap- lak-alap 87,308.707 KAz egyházi tagok az egyházi adót állami egyenes adójuk 55%-ában fizetik. Legnagyobb egyházi adót fizetők: özv. Dervarics L.-né 15 millió 689 ezer, özv. br. Solymossy Ödönné 9 millió 560 ezer, Mihály Gyula 7 millió 537 ezer, Horváih Károly 5 millió 968 ezer, Nagy Pál 4 millió 822 ezer, Dr. Kecskeméthy Alberthné 2 miliő 640 ezer K volt, ezenkívül nyolcán egy millión felül adóznak. A legkisebb egyházi adót fizető évi 17 ezer koronával járul hozzá a gyülekezet terhének viseléséhez.
