Harangszó, 1926

1926-02-07 / 6. szám

44

is megtörtént, vallásos estélyt is szán- dékozom rendezni a nagy közönség részére, az ottani erangélikns nagy templomban.

Ezen tervem megvalósításához a Lelkész-testvérek nagybecsű támogatására van szükségem. Arra kérek azért mindenkit, akinek valami mondanivalója van, kegyeskedjék nálam jelentkezni s az előadandó tárgyak címét és terjedelmét tudomásomra hozni és pedig legkésőbb 1926. március 15-ig, hogy a programmot ösz- szeállíthassam s kellő időben közzé tehessem. Szívesen veszek a vallásos estélyre szőlő jelentkezéseket is. A konferencián előadás tárgya lehet minden korszerű, az egyházat közelebbről érintő kérdés, eszme, gondolat, tárgy, — tudományos, vagy gyakorlati jellegű. Tudományos jellegű előadásokra egyetemi professzorokat is szándékozom felkérni, mint akik közül többeknek birom is már erre vonatkozó Ígéretét A közreműködésre természetesen megnyerni igyekszem nagyrabecsült Pőpásztorainkat is, mint akiknek tavalyi szíves közreműködése széles körben igazán jóleső érzéseket váltott ki.

Kedves Testvérek 1 A többször megnyilatkozott bizalom és készség bátorít arra, hogy most újra ezekre a lekötelező érzésükre appeiláljak s papi konferenciánk ügyét a kezükbe tegyem le Én mindent elkövetek annak sikere érdekében, nyújtsák felém támogató kezüket. Szent ügyet, egyházunk érdekét kívánom szolgálni vele, ne találtassák késedelmesnek senki a segédkezésben 1

Annak idején a kellő elhelyezésről, minél olcsóbb ellátásról s kedvezményes utazásról is gondoskodni fogunk, egyelőre csak az előadásokra való jelentkezésüket kérem.

Nyíregyházán, 1926. január 25.

Kartársi szeretettel:

Paulik János a M. E. L. E. elnöke.

KORKÉPEK.

Karcolatok a hétről.

Egy párisi lap több ismert nevű franciához azt a kérdést intézte, hogy házasságot köthet-e ma francia férfi német nővel. A megkérdezettnek legtöbbje azt felelte, hogy a házasság az embernek magánügye, amelyhez a politikának semmi köze. „Az emberiség arra van teremtve — nyilatkozott Joette Guilbert, — hogy megértse

BARANQSZO.

1926. február 7

egymást. Az emberek legyenek jók, szolgálatkészek és kötelességtudók. Az élet a politika felett áll.“ Viktor Marguerite ezeket mondotta: „ természetes, hogy egy francia a háború ellenére is feleségül vehet egy német nőt. A hibásan értelmezett patriotizmus felett magasan áll az egész emberiség vallása: a szeretet.“

És hogy áll a dolog nálunk. Oh itt a szeretet vallásának a nevében a házasságkötések alkalmával a magyart a magyar ellen uszítják a lélek- idomárok.

A sárvári magyar diák Wittenbergában.

(Korrajz Luther idejéből.)

Irta : Dr. Szlgethy Lajos. 4)

Insulanus hamar megbarátkozott a jó Phlips nénivel. Ott is maradt nála a wittenbergi évek alatt. Fizetett teljes ellátásért havi két koronát. Nagy pénz 1 De bőséges kosztja volt érte. Csak ne főznének vajjal azok a fránya németek.

Korai vacsora után sietett Márton a Heine-féle vendéglőbe. Itt volt a magyar diákok összejöveteli helyisége, Stammkneipéje is. A kövér korcsmá- ros, a jő Heine bácsi künn állt ez ajtóban s messziről nyájasan üdvözölte Insulanust:

»Azt a fűzfán fütyülő rézangyalodat 1«

Elhitették vele a jókedvű magyar fiuk, hogy ez a magyar »Adjon Isteni* s azóta így üdvözöl minden magyart. A bőbeszédű öregtől nem tud Insulanus egyhamar szabadulni. De mi előre siethetünk.

A magyar diákok külön termében valami negyvenen ülnek a patkőalakú asztal körül. Az elnöki széket Dévai Biró Mátyás foglalja el, »a vén Luther*. így emlegetik társai, ha nem hallja.

Most még az összejövetel hivatalos része folyik. Azután majd a kedélyes rész igazán »folyik*, mert a sörivást is megtanulták a magyar fiuk a németektől. Egy Schreiner nevű derék soproni fiú épen most indítványozta: tegyék kötelezővé »a magyar diák- nemzet* tagjaira a magyar ruha viselését. Ez indítvány voltaképen Luther leikéből fakadt. Mai félévmegnyitó előadásában elmondta, hogy a reformáció egyúttal a német nemzet szabadságharca is az olasz pápa zsarnoksága ellen. Aki nem hű fia a nemzetének, az nem lehet hű fia az evangélikus egyháznak sem.

Hogyan tomboltak, doboltak a német fiuk a lelkesedéstől. A magyar szívek pedig »magyarul* értették meg Luther szavait. Innen származott a Schreiner indítványa.

Egypár magyar anyanyelvű fiú ellenezte az indítványt:

»A dolog helyes, de a kényszerítés nem fér össze az evangéliumi szabadsággal.*

Ekkor felugrott Helth Gáspár, jóra- való erdélyi német fiú. Illetőleg már Heltainak nevezi magát. Itt Németországban tanult meg magyarul, gyűjti a tősgyökeres, sőt kacskaringős magyar kifejezéseket. Ilyeneket utóbb már tőle tanulnak a magyarok.

Csak annyit mondott Heltai: »Akármi is az anyanyelve, aki magyar almafán termett, ne guruljon messze a fájától, járjon magyar ruhában. Kutyafókom teremtettel*

Borzasztói Káromkodni az összejövetel hivatalos része alatti Meg is bírságolta »az öreg* egy hordó sör erejéig. De a többiek ölelték, csókolták és egyhangúlag jegyzőkönyvbe vették: »Aki pedig nem pirulna idegen nemzet ruhájában járni, a magyar diákok nemzetéből kizárassék*.

Bizony ilyen tüzes kemence volt Luther magyarországi fiainak közössége. Ami idegen nemes érc belekerült színmagyar arannyá olvadt benne.

Végre megszabadult Insulanus is a jő Heine-papától. Ez még csak azt kiáltotta utána:

»Menjen végig ezen a folyósón. Amelyik ajtó mögött a legnagyobb lárma van, azon bátran nyisson be. Ott vannak a magyarok.«

Iasulanus a jelzett ajtó előtt megdöbbenve állt meg.

»ölik ezek egymást odabenn?« Dehogy ölik, csak eszmét cserélnek a Heltai söre mellett arról a kérdésről : melyik nagyobb kutya. Ferdinan- dus király népe, vagy a Szolimán szultáné? A tiszavidékiek Szolimánt szidják, mert a török átkot érzik; a sopronvidékiek pedig alig győznek panaszkodni >a kalapos szomszéd gonosz praktikái* ellen. Végre ezt a fogas kérdést Dévai dönti el:

»Egy kutya az mind a kettő és a szegény magyarnak két pogány között egy hazáért folyik a vére.*

Lön erre egy percre általános elgondolkodó csöndesség. Benyit Insulanus. Milyen örömmel fogadják, különösen a jő soproni és sárvári fiuk. Legjobban örül Briccius, a Márton