Harangszó, 1926
1926-02-07 / 6. szám
42 HARANdSZÖ 1926. február 7. És senki ne zárkózzék el az én kérő és biztató szavam elől, úgy lesz áldás rajta és áldás a hazán, amely nevében kopogtatok a magyar szíveken. Hogyan ünnepelteti ezüstlako- dalmát Vilma királynő? Vilma holland királynő február hónapban üli meg ezüstlakodalmát. Ebből az alkalomból rendeletet bocsátott ki, amelyben arra kéri holland alattvalóit, hogy azt az összeget, amelyen neki ajándékot akarnak venni, juttassák azoknak a szegény lakosoknak a segítségére, akiket az idei árvízkatasztrófa a tönk szélére juttatott. Az árvízkárosultak javára megindított gyűjtésnek a királyné nemes elhatározása elképzelhetetlen lendületet adott. Evangélikus családi esték. Egy kedves német professzorom, dr. Schultze mondotta „Korunk szektái“ című félévi előadássorozatának a tanúlságaként, hogy a gombamódra szaporodó szekták korunk egyházi és vallási életének a kórtünetei, melyek arra vallanak, hógy mélyítenünk kell az egyházi és a vallási életet a belmisszióval. A belmisszió orvossága azonban csak helyesen alkalmazva felel meg szent céljának. A helyes alkalmazás egyik feltétele a lélektani megalapozottság. Pál apostolként „tejnek italával“ kell először erősíteni a gyengéket, „ébreszteni“ bennük a vallási „élmény“-eket, hogy „élet“ fejlődhessen azokból s azt végül erkölcsi és hittani ismeretekkel organizáljuk. Ily kezdő belmissziói alapvetésnek tartom az „evangélikus családi esték“ tartását, melyek, mint a nevük is mutatja, nem kimondottan „vallásos“ esték és mégis azok, t. i.: családiasán vallásosak, szórakoztatóan nevelők. Szellemi légkörük az, ami egy ideális evangélikus családi kör otthonias, nemesen tiszta, vallásos és erkölcsös légköre szokott lenni. E szellemi légkör szabja meg az evangélikus családi esték műsorát is, amely nem direkte, hanem indirekte szolgálja a vallási célt s előkészít a bibliai órákra és az evangélium boldog megértésére. Kölesdi kis gyülekezetünkben ftz én világomból. ... fpázilü^ely melegénél, — melengetne élni. Ipázilüzhely melegének, — élesztője lenni. Minden napnak minden percét, — csak ennek szentelni. Én Istenem — mily boldogság: az én kicsi ellhenemnak — „Őrangyala lenni”. Stolíné Hudy Ilona. második éve már, hogy minden téli vasárnap este ilyen „evangélikus családi esték“-et tartunk. A műsor lehetőleg minél változatosabb, hogy mindenkire vonzó legyen. A legkomolyabb dolgoktól kezdve egészen az Arany János és Jókai Mór aranyos humoráig, minden van ezen az estén: nemes célzatú szavalat, vagy költemények olvasása, egy-egy komoly erkölcsi irányú népies elbeszélés, egyháztörténeti előadások, belmissiói intézetek (Bethel, Rauhes Haus, Francke-ház stb.) ismertetése, kiváló evangélikus emberek életrajza, paedagógiai, közegészségügyi gazdasági, magánjogi ismeretterjesztő előadások stb. Azonkívül énekkar vagy gyermekek éneke teszi teljessé a „családias“ műsort. Legelevenebb hatással egy-egy kitűnő, valláserkölcsi irányú népies elbeszélés szokott lenni. Ennek meg is van a lélektani oka. Az elbeszélésben konkrétumot, szemléletet kap a hallgató, amit „átél“ egészen s közben a szereplő költött ideális jellemek hatása alatt megerősödik bennünk az elbeszélésben győző erkölcsi igazság ereje. Egy kitűnő, morális irányú népies elbeszélés hatalmas vallási élményt képes kelteni a lelkekben. Meleg szeretettel ajánlom a belmisszió munka közben az „evangélikus családi esték“ tartását gyülekezeteink szíves figyelmébe. Pass László. Most jelent meg! Új könyv! Ch. Mercier IZRÁELPRÓFÉTÁI Fordította: Muraközy Gyula Ára 35 000 kor. Megrendelhető a Mekdsz. „Szövőinek“ kiadóhivatala címén: Budapest, VII. Hársfa u. 59/b. 1—3 Emlékezés Ruyter Mihályra. »Ha a kis Németalföld valamikor eltűnnék az önálló népek sorából, mindig lesz két halhatatlan név — írja Hollandia egyik történetírója — mely létezésére emlékeztet: Oraniai Vilmos, a nagy hallgató és Miehiel Adriaansoon De Ruyter.« Az utóbbi halhatatlan névnek viselője bennünket magyarokat nagyon közelről érint. Ugyanis Ruyter Mihály Hollandiának ez a hős admirálisa volt az a férfiú, aki — most február 11-én lesz 250 esztendeje annak — a nápolyi gályarabságban sínylődő protestáns papokat kiszabadította a szomorú fogságból. Ruyter Mihály 1607 március 24-én Viissingenben született. Egyszerű sorsban levő szülőknek volt a gyermeke, kiknek Mibályon kívül még 11 gyermek felneveltetétéséről kelletett gondoskodni. Mihály alig volt 11 éves, amikor hajósinasnak ment el, mely pályán azután úgyszólván fokról- fokra emelkedett, míg nem Hollandia rettegett admirálisa lett végül is belőle, aki hét háborúban vett részt, 40 összecsapást és 15 nagy tengeri ütközetet harcolt meg. Gerard Brandt nevű életírója a következő valóban figyelemreméltó szavakat mondja róla: »Vallásos ember volt, kinek legfőbb gyönyörűsége a templom és épületes prédikációk hallgatásában állott. Napjának legnagyobb részét a szentírás olvasásával töltötte, más könyvet ritkán is vett kezébe. Néha órák hosszat ült felesége s húga mellett, míg ezek fehérnemű varrással foglalkoztak s hangosan felolvasott néhány fejezetet a bibliából vagy énekelt velük néhány zsoltárt. Vallásossága azonban nem tette türelmetlenné.« Amikor Ruyter közbenjárására, a nápolyi alkirály dekrétumára : »A jelenleg fogva levő lelkészek és tanárok ártatlanoknak találván, minden további késedelem nélkül szabadon bocsátandók,« február 11-én este a rab prédikátorok csakugyan szabadon bocsáttattak s másnap Ruyter elébe vonultak, Ruyter megpillantván az elgyötört, rongyos férfiakat, ily szókra fakadt: »Sok győzelmet vívtam életemnek miaden rendiben ellenségeink felett, de ez az én legfényesebb diadalom mellyel Krisztusnak ártatlan szolgáit az elviselhetetlen terhek alól kiszabadítottam«. Amidőn pedig a beszélgetés folya-
