Harangszó, 1926
1926-10-24 / 43. szám
1926. október 24. HARANOSZÓ. 365 önmaead zárod e ki lelkedből a világosságot? Gondolkozz azon s ne nyugodj addig, míg segítve nincs a bajodon, hogy megnyilatkozzanak a te szemeid is. Okt. 28. Legyen világosság. I. Mózes 1 . s Imádkozol-e azért, hogy a te lelked- ben is legyen világosság ? Engeded-e. hogy a te szivedben is legyen világosság? En- gedelmeskedel-e az Úrnak és munkálko- dol-e te magad is azon, hogy legyen világosság. Legyen világosság önmagadban s mindenekben, hogy te is és mindenek meglássátok e világosság mellett, amelyek a lélek üdvösségére valók. Okt. 29. Jó a világosság, I. Mózes 1. 4». Isten maga is jónak ítéli e világosságot, hát csak te ne látnád meg, hogy a sötétség, mily sok rémétől, veszedelmétől, botlásától és eltévelyedésétől ment meg téged a világosság? Oda mutat előre, az örökélet üdvössége felé; oda vezeMűzoszlop- ként a Golgoiha keresztjéhez. Érted-e, tudod e, hiszed-e és vallód e, hogy jó a világosság ? 1 Okt. 30. Elválasztott világosság. I. Mózes 1 . 4. Ha világossággal telt meg a lelked, ne vegyülj többé a sötétségben járók közé, ne tedd a magad világosságát sötétséggé. Vigyázva különítsd el magadat a sötétség, a bűn fiaitól és járj azokkal, kiknek világosságát maga Isten választotta el. Vigyázz, el ne aludjon lelked világossága s úrrá ne legyen feletted ismét a sötétség. Okt. 31. A világ világossága. János 8 . is. Adtál e már hálát, hogy nem járhatsz többé sötétségben. Az a Krisztus, kit egyedül hit által nékünk adott az Isten, megadja néked az élet világosságát Adtál-e hálát e napért, hogy a mi Lutherünk által kezedbe adta ime Isten az ő Szent Igéjét, amelynek fénye melleit reáfalálhatsz a „világ világosságára“ az „igazság napjára“ (Malakiás 4.2) Óh áld az Istent s járj boldogan a megtisztított evangélium világosságában. Abalty Gyula. Szirmay László egyházfelügyelöi beiktatása és programmja. Mozgalmas napja volt október 10-ike a tállyai egyháznak. Felső-Magyarország egyházi és világi vezető emberei ekkor jöttek össze Tállyán, hogy részt vegyenek a nagy ősök gazdag talentumaival megáldott Szirmay Lászlónak felügyelői beiktatásán. A beiktató ünnepet Zemann Zoltán lelkész oltári éneke vezette be. Majd a gyülekezet a beiktatandó felügyelő legkedvesebb egyházi énekét „Ki dolgát csak Istenre hagyja“ kezdetüt énekelte el. Tóth József oltári szolgálata után Nemes Károly főesperes iktatta be hatalmas gondolatokkal és megható szertartással az új felügyelőt. A te őseid — mondotta — a reformáció bölcsőjétől a legutolsó időkig ott állottak egyházunk kormánykerekénél. Egyik ősöd már ott elnökölt a zsolnai zsinaton, a másik első felügyelője volt a régi, hatalmas, tiszai kerületnek, sőt egy ősöd ott hullatta vérét az eperjesi piacon. Őseid lehettek volna grófok, hercegek, de ezer szenvedés árán is hűek maradtak egyházukhoz. Ök karddal harcoltak ez egyház jövendőjéért. Ma pedig Te veszed át őseid nagy örökségét, hogy szintén küzdelem, harc, munka és áldozatok árán harcolj ez egyház békéjéért, a hetedik nap nyugalmáért, mely akkor fog elérkézni, ha újra magyar Éden lesz a hármas halom és négv folyam területe 1... A Főesperes beiktatása után az ú| Felügyelő mondotta el azokat a gondolatokat, melyek feladatának betöltésénél vezérelni fogják. A beszéd o'yan nagy hatást keltett, hogy jelentősége az egyházi élet egyéb terén is mutatkozni fog. A beszéd dióhéja ez: „A kis igazság átlátszó, mint egy pohár viz, a nagy igazság mély, mint a tenger, amelyet nem ismer az, ki nem látta vihar- zani. A mi igazságunk a keresztény és nemzeti eszme igazsága, melyet csak akkor láttunk meg, mikor a világháború és forradalmak vihara rájuk terelte a figyelmet. De még ma sem látjuk tisztán e kettős igazságot, különben nem engednók magunkat egymásra uszítani, hogy addig idegenek szedjék össze a mi kincsünket I... A keresztény szellemben haladva első kötelességemnek fogom tartani mindenütt, hol szerény köröm lehetővé teszi, küzdeni a romboló démon alattomos munkája ellen... A múlt század közepétől kezdve már ez a démon megkezdte itt munkáját, mintha csak a Sátán íüdte volna fiait e földre, megrakodva ajándékokkal, hogy a keresztyén emberek szívét megejtse. A Sátánnak tervszerű támadása a keresztény erkö'csi alap ellen akkor kezdődőit, mikor tudományos társaságok és lársadaimi egyesületek (Galileikör) a történelmi materializmus elméletével hozták be romboló elméleteiket és aláásták a társadalmat. A mai erkölcsi züllöttség az ő igazi diadaluk. Azon a nagy lejtőn ped g, melyre ráíaszították a kereszlénységet, vakon rohanunk lefelé. — A folyóiratok, telve félig vagy egészen mezítelen nők képeivel, — a zene, a jazz-band csábító hangjai. — a színház, hol hirdetik és érzékeltetik a piráznaság minden fajtáját, — a regények ma mind-mind bizonyságtevői annak, hogy hová sűlyediünk. A buja táncok, a titkos körök túltesznek Scdoma és Gomora összes bűnein. — Magatartásomat a többi keresztény felckezetekkel szemben a legteljesebb testvéri szeretet, türelem és megértés fogja szabályozni. Azt tartom, hogy aki a keresztény felekezetek közt a gyűlölködés magját igyekszik elhinteni, az konkolyt vet az Úr buzavetésébe és így nem az Úrnak, hanem a Sátánnak szolgál!... Végül pedig, ami magatartásomat a hívekkel szemben illeti, az az Úr parancsolatai szerint a teljes alázatosság. Ti felemeltetek elsőnek, én tehát első leszek az alázatosságban, közöttetek pedig az utolsó ... Mig e poszton állok, az igazságért küzdők és a keresztény Magyarországért harcolok 111“ E hatalmas megnyilatkozás után, melynek hatása ott fog élni a résztvevők szivében s az egyház életében Zemann Zoltán lelkész üdvözölte elsőnek az új Felügyelőt. „Az én egyházamnak, a szabadság martir egyházának, Kossuth Lajos születési helyének, itt az ő keresztelési templomában tiszteletét, szeretetét, ragaszkodását és rajongását, mint fehér oltári virágokat helyezem eléd. Mi Benned látjuk azt a bethlehemi csillagsugárt, mely elvezet minket a mi próféciánk, a mi édes álmaink valójához:“ ... Utána dr. Erőss János és Füzély Árpid a szerencsi és mádi hivek nevében biztosították az új felügyelőt szeretet ükről és ragaszkodásukról... A beiktató ünnep után Szirmay László lakásán diszebéd volt a vendégek tiszteletére, hol a felköszöntők során Lichtenstein László az új felügyelőre, Tóth József az ev. öntudatra, Zemann Zoltán a magyar asszonyok nemes ideáljára, a háziasszonyra mondott gazdag tartalmú felköszöntőt. Végül a vendéglátó gazda megköszönte a ragaszkodásnak és szeretetnek e megható megnyilvánulását... Az ünnep pedig el nem múló hatásként él tovább a résztvevők szívében, mert szo'gálta azt a megértést és összefogást, mely egyedüli útja lehet a szebb és jobb magyar jövendő kialakulásának... Hervadó virágok. Úgy szeretnék róluk bájos-szépet írni, Virágbánatukat költészetbe vinni. Amikor hervadnak, amikor fakulnak, Szint illatot vesztve — siratják a tavaszt, Siratják a nyarat, szellő édes csókját, Forró napsugarat. Könyes bánatukat dalokba foglalni, Minden egyes szálat lágyan simogatni. Vigasztalni őket — egy új virulással, Jövendő kikelet arany varázsával. Mert ök is éreznek — ők is szeretnek, Virágszivük mélyén sírnak, vagy nevetnek, És — Isten kertjében legtisztább örömöt Csak ők szerezhetnek. STOLLNÉ HUDY ILONA. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. „Mi katholikusok számarányunkhoz képest nem érvényesülünk...” Mi a katholikus hívek számára követeljük a megfelelő pozíciót és a megfelelő érvényesülést az egész vonalon ..." Ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett az idei katholikus nagygyűlésen Zichy János gróf, a katholikus nagygyűlés elnöke, ki elnöki megnyitójában tehát tulajdonképen numerus clausust sürget a protestántizmus ellen. Zichy elnöki megnyitója mindenfelé nemcsak feltűnést, de erős visszatetszést is keltett mindeneknél, vallásfelekezetre való tekintet nélkül, akik a haza jövője felett féltő aggodalommal őrködnek. így többek között Rákosi Jenő, az izzig-vérig katholikus iró „A katholikus nagygyűlés“ című vezércikkében többek között a következőket Írja: „Mit ért ő a katholikusok nagyobb érvényesülésen ? Az egyházat, birtokát, kiváltságait, szabadságát itt senki sem bánja. A közéletben, hivatalokban mindennemű állásban sehol sem hátrány az, ha az ember katholikus. Templomaink nyitva, vallásunk gyakorlása szabad, a katholikus egyház papjai tiszteletben s megkülönböztetésben élnek: mit kíván Zichy János gróf még a jobb érvényesüléshez. És mit jelent a szupremácia, amelyre nézve iniranzigens a nemes gróf? Elvégre itt vannak törvényesen bevett
