Harangszó, 1926
1926-10-24 / 43. szám
XVII. évfolyam. 1926. október 24. 43. szánt. Alapította KAPI BÉLA 1910-ban. Laptulajdonoa: i Danintfill Lítbír-Síflvistsét. &a Oniágos Lathnr-SlÖTOt (ég ÜTatalw lapja. Kéalratok, alófiiotéul dijak 6a reklamációk a HARANGSZO aaerkeaatd- ktadóhiratalának Sientgotthérdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetőst elfogad minden erang. lelkész és tanító. Megjelenik minden vasárnap. ff Hála néked, nagy Isten, te vagy erős várunk, Veled vészben, viharban rendületlen állunk. Saarksaitd-UadóbiTatal: SZENTOOTTHÄRD. Vas vármegye. riókkladőhlTatal „Luther Társaság" könyvkereskedése Budapest, Vili., Szentkirilyl-u. 51/«. A „HARANGNZO“ előfizetési ára: a negyedik negyedévre 16.000 korona. Félévre 30.000 korona. Csoportos küldéssel lO’/a-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár ; az utódállamokba a IV. negyedre 20.000 K. Az egyetlen feltétel. János ev. 4.63. „Megérté azért az atya, hogy gyermeke abban az. órában könnyebbedett meg, amelyben Jézus azt mondá néki: A te fiad él. És hitt ő, és az ő egész háza-népe.“ A keresztyén vallás átélésének egyetlen feltétele: a hit. Igen gyakran mégis azt látjuk, hogy ezeren és ezeren épen ezt az egyetlen feltételt akarják elvetni, és hit nélkül akarnának keresztyének lenni. Ma is milyen hamar kész az ellenvetés, a Tamás lelkének megnyilatkozása: Amit nem látok, azt nem is hiszem 1... Tudá- kos emberek fennhéjázva szólnak: A komoly tudomány előtt a hit nem állhat meg, szétfoszlik, mint a reggeli köd, ha felemelkedik a nap... Mások így okoskodnak: A hit mindig bizonyos fokú rajongás, a léleknek túlfeszültsége, amely földi életünkre és munkálkodásunkra nézve egészen haszontalan valami I... Nem tudom, mit gondolhatnak az így beszélő emberek a mi keresztyénségünkről, arról a keresztyénségről, amelynek sarkalatos követelése így hangzik: Higyj 1 ... Azt pedig csak vaksággal megvert emberek mondhatják, hogy a hit a földi életre nézve egészen haszontalan valami. Hát nem azt lát,uk inkább, hogy a világi életben is azok a legszorgalmasabb és leghívebb emberek, akik reménységüket az örök Istenbe helyezik, és vallásos gondolataikkal, hitükkel a világ fölé emelkednek I... De jön egy másik csoport és így panaszkodik: Hinnék én szívesen, de nem tudokI... Akik így panaszkodnak, azok legtöbbjének a panaszkodása nem őszinte, s inkább így kellene szólniok: Hinnék én — de nem akarok I... Ha pedig igazán a Lélek sóhajt fel: Nem tudok hinni! — akkor bátorítólag szálljon arra a Lélekre az igazság szava, mely ekként biztat: A hit nem emberek műve, szerzeménye, hanem Istennek ajándéka, de Isten senkitől sem tagadja meg, mindenkinek megadja a hit ajándékát, mindenkinek, aki őszintén, kitartó tusakodással kéri tőle 1... Peltűnö különben az, hogy azok, akik a hit ellen hadakoznak, az élet nyomorúságai és kínos aggodalmai közepette rendszerint megroppannak, és a hit ösvényein kezdik keresni a vigasztalást, a segedelmet. Kedves gyermeke betegágya mellett széttöredezik az ember »világosi bölcselkedése és »észszerűi tudománya, s úgy tesz, mint a biblia királyi embere, oda menekül, arra menekül, ahol segedelmet nyerhet, amerre várja Pál apostol szava: „Higyj az Úr Jézus Krisztusban és üdvözülsx mind te, mind a te házad népe[i,., . „Oh tudom, tudom, kiben hiszek, Nem, nem hagyom el hitemet; Akármely terhet könnyen viszek, Míg ez emeli telkemet. Szent vallás, te vagy legfőbb kincs, Tenálad becsesebb jó nincs. Te, te hív angyala lelkemnek, Te kísérj engem síromig; Te világíts gyenge szememnek Dicsőbb fényhez jutásomig, Hol legszebb hangja nyelvemnek Érted zeng hálát Istennek.* Ámen. Báró Baldácsy emlékezete. Alapítványának 50 éves évfordulója; a Baldácsy alapítvány és a« Ostffyak. 1926. október 19 én volt ötven esztendeje annak, hogy Budapesten a Kálvin-téri református egyházépület tanácstermében Nagymagyarország 11 protestáns egyházkerületének meghatalmazott képviselői aláirták a nevezetes örök alapítványi szerződést, melynek értelmében oáró Baldácsy Antal, katholikus fői r követve megingathatatlan meggy ződését: a magyar nemzeti eszme < t az alkotmányos szabadság a magyar protestántizmus- sál áll, vagy esik, hétezer holdas birtokát örökalapítványul a magyar protestántizmus erősítésére a hazai három protestánsegyháznak adományozza. 1926. október 19-én volt ötven esztendeje annak, hogy a szerződés aláírása után az egyházkerületek küldöttei nevében felállott szentmár- toni Radó Kálmán a dunántúli evang. egyházkerület megbízottja és szívből jövő köszönetét mondott a kegyes adományért, »amellyel a nemes báró nagy lelküen segített a protestáns egyházak anyagi helyzetén, egyszer- mind utat nyitott arra is, hogy a hazai három protestáns egyház egymással szorosabb és testvériesebb viszonyba lépjen, i Eltekintve a Baldácsy-alapftvány- nak faji, államfenntartási, kuitur- missziói jelentőségének méltatásától, közelebbről csak ezen 50 esztendő alatt hány ínséges, építkező egyház nyert gyámolítást a Baldácsy alapítvány évi kamatjövedelméből, hány szegény beteg lelkésznek, hány lelkész özvegynek és árvának szomorú sorsát enyhítette a Baldácsy-segély. Az alapítvány létrejöttén rendkívül sokat fáradozott és halhatatlan érdemeket szerzett Török Pál ref. püspök, amint ennek a felköszöntők során a nemes báró, az alapítvány örömére adott lakomán maga is kifejezést adott »ne nekem hát, vagy ne csak nekem köszönjék! — mondotta. Az alapítvány létesülésének értelmi szerzői: — s ezt a történelmi tényt
