Harangszó, 1926
1926-10-10 / 41. szám
1926 október 10 flARAN Q5ZÖ. 343 közt. — »Légy hű mindhalálig a vallásodhoz 1« és »Becsüld embertársadat és becsüld meggyőződését!« Az első alapelvet most nem fejtegetem, ellenben nem léphetem át lelkészi működésem negyedszázados és püspöki működésem tízéves határkövét anélkül, hogy a második alapelvet ne hangsúlyozzam. Ez az alapelv a szeretet eszméjét, egymás megbecsü lését, a felekezetek kOzOtti békés együttműködést rejti magában. — A háborúban két ellenséges harcvonal állott tűzharcban egymással. Az éj leple alatt sűrű golyózáport küldött mindegyik harcvooal a másik felé. Csak reggel vették észre, hogy a harc vonalak kOtOtt egy kereszt áll és hogy az Összes golyók Krisztus felfeszített testét érték. Ha a felekezetek harcba kezdenének és egymást támadnák, a harcból nem kerülne ki győztes, csak vesztes A vesztes, az áldozat a kereszténység legdrágább eszméje, Krisztus legszen tebb hagyatéka: a Szeretet és a Békesség lennének. Az egyházkerület üdvözlete. Egyházi és világi hatóságok meleg érdeklődése mellett folyt le az ünnepi közgyűlés szept. 30 án, melyet Németh Károly esperes, aljegyző imája vezetett be. Dr. Mesterházy Ernő kerületi felügyelő szép megnyitó beszédében sok sok bOlcseséggel mutatott rá a mohácsi vész tanúságaira: »értsék meg a különböző társadalmi osztályok egymást«, majd kegyeletes szavakkal adózott a gályarabok s báró Baldácsy emlékének. Nagy elismeréssel szólott a gyülekezetek áldozatkészségéről az egyházias szellem fellendüléséről, a kormány jóakaró támogatásáról azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az igazi segély még mindig késik. Miután még arról a nagy veszteségről emlékezett meg, mely egyházkerületünket két buzgó munkatársának Hegyeshalmi Fischer Gyulának és szentmártoni dr. Kadó Gyulának elmúlásával érte, az egyházkerület nevében üdvözölte a püspököt 10 éves püspöki jubileuma alkalmából. A 10 év, — kezdte üdvözletét a felügyelő — amelyet Méltóságod körünkben toltott, sok bánatot, fájdalmat és megpróbáltatást hozott, de Méltóságod szónoki erejének varázsával, mélységes hitével hirdette Isten igazságait, hirdette a felebaráti szeretetet és ápolta a felekezetek kOzOtti jóviszonyt. Egyházi és társadalmi téren igyekezett mindenből kivenni részét. Áldásos működést fejtett ki minden téren. Megragadott minden alkalmat, hogy egyházának, hazájának szolgáljon. Nem sorolhatom el Méltóságod érdemeit, de rá kell mutatnom arra, hogy ezen tiz év alatt meglátogatta egyházkerülete majdnem minden gyülekezetét s új alapokra fektetve megteremtette, fenntartja és irányítja a gyülekezeti belmisszió munkát. Ez alkalommal egyházkerületének minden egyes tagja mély tisztelettel és szeretettel tekint Méltóságodra és arra kéri a Mindenhatót, hogy még nagyon sokáig őrizze meg egyháza számára hűséges fiát, hogy még igen sokáig kifejthesse áldásos működését. A püspök meghatottan válaszolt Mesterházy Ernő egyházker. felügyelő üdvözlésére Nem az elmúlt 10 esztendő volt sok, nem is a munka, nem is a csalódás és vergődés. Ha visszatekintek az elmúlt 10 esztendőre, lassan lehajtom fejemet s alázatos szívvel mondom: az Isten kegyelme volt sok. Nem találok életemben semmi érdemet, semmit, ami ünneplésre okot és jogot adna. Munkámért munkámban megjutalmazott az Isten. Azután hálás szívvel emlékszik hűséges munkatársairól, elsősorban az egyház- kerület felügyelőjéről, majd meghatott szavakkal gondol dr. Berzsenyi Jenőre, az ő volt hűséges elnOktársára, kit lélekben egy imádságos gondolattal átölel jubileuma alkalmával. Beszédét ezekkel a szavakkal végzi be: püspöki programmbeszédemben 10 évvel ezelőtt azt mondottam, hogy nem tekintem magam befejezett embernek. És nem gondolok arra, hogy lelki fejlődésem és egyéniségem már már készen van. Ma is csak ezt mondhatom. Nem tekintem ma sem befejezett embernek magamat, de őszintén törekszem arra, hogy mindinkább alkalmasabb legyek a reám bizott tisztségre s az Isten által kijelölt munkára. Semmi más vágyam nincsen, nem kell sem dicsőség, sem hírnév, sem népszerűség, hanem csak az az egy, hogy szolgálhassam Isten szent ügyét s hasznos munkása lehessek a megváltó Krisztusnak, ki engem szolgálatára elhívott. A küldöttségek üdvözlete. Dr. Tarinyi Ferenc Vas vármegye főispánja a kormány megbízottjaként jelent meg az ünnepségen s a kormány nevében üdvözölte a jubiláns püspököt. Az elmúlt 10 esztendő, — mondja, — borzasztó rombolásokat vitt véghez nemzeti és társadalmi életünkben. Még mindig ingadozik az az erkölcsi alap, melyen nemzet, társadalom és emberek boldogsága nyugszik. És mégis Méltóságod ez alatt a 10 év alatt is tudott oly hűséggel munkálkodni, hogy a nehéz idők ellenére tudott maradandókat alkotni. A m. kir. kormány első akar lenni a munkásérdem elismerésénél, azért megbízta ót, hogy köszönetét, háláját és elismerését fejezze ki 25 éves lelkészi és 10 éves püspöki áldásos munkásságáért. Adja a jó Isten, — fejezi be a kormánykiküldött üdvözlő szavait, — hogy az első 25 év egy tartalmas, tanulságos szép könyv első kötetéhez legyen hasonló, de kérjük egyszersmind a jó Istent, hogy a második negyedszázad legyen ennek a szép műnek második kötete s teljék meg egyház- és nemzetépító gazdagsággal. Kapi püspök hálás szívvel mond köszönetét a m. kir. kormány üdvözletéért. Az elismerésnek csak kicsiny százalékát fogadja el önmaga számára, a nagyobb százalékot úgy tekinti, mint az egyháznak és a püspöki állásnak juttatott megbecsülést. Tóth István dr. kultuszminiszteri tanácsos a kultuszkormány nevében szólalt fel s mindenek előtt felolvassa gróf Klebelsberg vallás- és közoktatásügyi miniszternek a jubilánshoz intézett meleghangú levelét, melyben elismeréssel és köszönettel emlékezik meg kúlturális munkájáról s Isten gazdag áldását kívánja további működésére. Majd így folytatja: a magam részéről is a legnagyobb szeretettel üdvözlöm Méltóságodat. El nem múló alkotásai, felekezeti békére való törekvése méltóvá teszi mindnyájunk ünneplésére. Szíve aranyból van, lelke kristálytiszta, éppen ezért szociális érzés hatja át minden szavát és cselekedetét. Isten áldását kéri további működésére. Kapi püspök hálás szavakban mond köszönetét a kultuszminiszter képviseletéért, az átnyújtott meleg elismerő iratért, valamint a miniszter megbízottjának meleg üdvözletéért, ígéri, hogy a nemzeti kúlturának a jövendőben is hűséges munkása lesz. Radvánszky Albert báró, egyetemes egyházi és iskolai felügyelő szólalt fel azután s a következő üdvözlő beszédet mondotta: Főt. és Mélt. Püspök Úri Mélyen tisztelt közgyűlés I Magasztos mozzanatai az emberi életnek az emléknapok, amelyek a kiválasztott életpálya bizonyos korszakait jelentik. Ha magasztosak ezek
