Harangszó, 1926

1926-09-05 / 36. szám

300 HARANdSZÖ. 1926 szeptember 5 A ünnáDinneni ei. egyházkerület közgyűlése. Augusztus 12-ón tartotta a dunán- inneni egyházkerület ez évi rendes közgyűlését a vendégszerető galga- gutai egyházközség kebelében. Az augusztus 10-én délután ér­kező egyházkerflleti elnökséget és a vendégeket az állomáson a járás főszolgabirája és Mihalovlcs Samu a nógrádi egyházmegye főesperese üdvözölték elsőnek. Az üdvözlő sza­vakra Kiss István püspök válaszolt meleg közvetlenséggel. A vasúti ál­lomásról az elnökség és a vendégek a galgagutai leventék sorfala között áthaladva a környékbeli földbirtoko­sok által rendelkezésre bccsátott pompás fogatokon a községbe haj­tattak. A község diadelkapujánál a presbitérium élén Bartos Mihály volt egyházi gondnok üdvözölte az elnök­séget meglepően szép, tartalmas, vallásos és hazafias érzésből fakadó beszéddel. Meghatva köszönte meg Kiss István püspök az egyszerű em bernek szívből fakadó s szívhez szóló beszédét, amely után a vendégek a lelkészlakra vonultak, amelynek be­járatánál a vendégszeretetéről ismert házigazda, Koskó Károly lelkész fo gadta az elnökséget s a közgyűlésre érkezett vendégeket családja körében. A lelkészlakon elköltött uzsonna után nyomban megkezdődtek a bizottsági ülések, amelyek a közgyűlést voltak hivatva előkészíteni. Másnap, augusztus 11-én délután a kerületi lelkészi értekezlet ülésezett, melynek igen gazdag programmja s az egyes kérdésekhez történt hozzá­szólások a kis kerület lelkészi kará­nak szép készültségét bizonyították. A püspök megnyitója és Szfícs Sándor magyaróvá' i lelkész irásmagyarázata után Szekej Andor lelkész a liturgia egységesítéséről, Magyar Géza a lelkész belmissiői munkájáról, Králik Ervin a baptizmus keletkezési okairól és az ellene való védekezés eszkö­zeiről, Irányi Kamii a javadalmas egyházi tisztviselők nősülési szabály­zatáról, Kardos Gyula a tervbe vett egyházmegyei, egyházkerületi és egye­temes tanácsokról, különös tekintettel arra, hogy azok nyíltak legyenek-e, vagy zártak s ki legyen azok elnöke, végül dr. Csengődi Lajos azt a kér­dést tárgyalta, hogy egyházi érdekből kivánatos-e, hogy evang. lelkész ne lehessen nemzetgyűlési, vagy ország­gyűlési képviselő ? Sajnos, hogy hely­szűke miatt nem térhetünk ki az Csak el ne csüggedjünk. Változik a magyar sorsa, Hol derűre, hol borúra, Ma még sötét éjszakája Holnap fényes nap süt rája Nagyot botlik, nagyon bánja Jó az Isten, megsajnálja. Most is búsan éjszakázik, Sötét is van s ázik-fázik. Szegénységét dobraverték A subáját is elszedték. Jó gazdából bujdosó lett, Jó az Isten, megfizethet I Nincs kenyere, nincs szállása, Koldusbot az utitárs, Kővel, sárral hajigálják Csahos ebek megugatják A ki szánná senki sincsen, Fizessen meg a jó Isten! Változik a magyar sorsa Hol derűre, hol borúra, Ha ma sötét éjszakája, Holnap fényes nap süt rája, Ha botlását szánja-bánia: Jó az Isten, hogy megáldja! SZABÓ GÁBOR. egyes előadások és értékes hozzá­szólások bővebb ismertetésére Este 8 ózakor a zsúfolásig meg­töltött templomban vallásos estet rendezett az egyház, amelynek ki­emelkedő pontja D. Kovács Sándor egyetemi tanár eredeti kutatásokon alapuló s magasan szárnyaló emlék­beszéde volt a gályarabokról. A hallgatóságot lebilincselő előadásá­nak, amellyel az egyházkerület mél tőan adózott a gályarabok emlékének, ékes keretéül szolgált Meskó Bözsike szavalata a gályarabokról s Csővári Dezső és Bandi szóló éneke, Miha- lovics Béla és Teszák János tanítók pompás technikával előadott orgona­játékai. Az egyházkerület közgyűlését au­gusztus hó 12-én ünnepélyes isten- tisztelet vezette be, amelyen a szent beszédet Balogh István főesperes mondotta, az oltári szolgálatot pedig Csővári Dezső lelkész és Podhradszky János alesperes látták el. Istentisztelet után nyomban kez­detét vette a közgyűlés, amely az előző évekhez képest jóval népesebb volt. Ott láttuk dr. Sztranyavszky Sándor főispánt, Rákóczy István ny. főispánt, Csatáry Elek ny. alispánt, Vecsey Ede altábornagyot, Kreyzell Miklós tanácselnököt, D. Kovács Sándor egyet, tanárt, Okolicsányi Qyula ny. bankigazgatót, Csengey Gyula, vitéz szandai Sróter Ferenc és Csengey Márton földbirtokosokat, Visnyevszky Rezső kir. tanfelügyelőt, dr. Zelenka Ottó járásbíróság! el­nököt, Zelenka Lajos szolgabirót, dr. Zelenka Frigyes kir. tanácsos tan- felügyelőt, dr. Händel Béla ügyvé­det, Balogh István, Mihalovics Samu és Wenk Károly fóespereseket s mint­egy 50 lelkészt és tanitót. Lándori dr. Kéler Zoltán egyház­kerületi felügyelő elnöki megnyitója után Kiss István püspök terjesztette elő a lefolyt közigazgatási év ese­ményeire, fontosabb kérdéseire rész­letesen kiterjeszkedő évi jelentését. Mindenek előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg a gályarabokrói, majd az állam és egyház közötti viszonyról, amelyet megnyugtatónak talál, bejelentette, hogy az OFB előző ítéleteit kiigazította oly értelemben, hogy a kerületnek juttatott földbirtok a püspöki javadalom céljára szolgál s hogy a kormány kilátásba helyezte a lelkészek korpótlékának 1927. jú­lius 1-tól való folyósítását. Szólott a testvér református és a róm. kath. egyházhoz való viszonyunkról, az amerikai lutheránus egyházzal léte­sített szoros testvéri kapcsolatról, a Lutheránus Világgyülésnek 1927. no­vember havában Budapesten tartandó üléséről, az orosz evangélikusok meg- segélyezéséről. A gyülekezetek, lel­készek és felügyelő hathatós támo­gatásába ajántotta az Orsz. Luther Szövetséget, a Luther Társaságot, a Luther Ó;thont, a Taeolőgusok Ott­honát és az Orsz Missiói Egyesü­letet. Megemlékezett egyházunknak a Nemzetközi Embervédelmi kiállí­táson való részvételről, majd kegye­letes szavakkal parentálta el a köz- igazgatási év nagy halottéit: dr. Zsi­linszky Mihály bányakerületi felü­gyelőt, Händel Vilmos honti főesperest, Krupecz István alesperest, dr. Tresz- tyénszky Ferencz kerületi ügyészt és Horváth Sándor kerületi számvevőt. Ezután áttért a lefolyt közigazgatási évben végzett egyházerősitő mun­kára, az egyházlátogatásokra, a szór­ványokban végzett lelkipásztorko­dásra, végül az egyházkerület nép­mozgalmi viszonyaira. (Folyt, köv.) OLVASSUK A BIBLIAT1 Mit mond szaváról az Úri Szept. 6 Az én beszédem el nem múlik. Máté 24.85 Jézusról tudjuk, hogy egy volt az Atyával. (Ján. 10.so.) Azokat szólotta, amelyeket az Atya mondott néki (Ján. 12 50) maga Isten is az ö hallgatását parancsolta meg (Márk. 9 7 ) Jézus tehát a maga be­szédjéről szólva Isten szavát jelentette ki örökké valónak. Kételkedhetsz-e annak a szónak igazságában, erejében, amely to­vább tart, mint az ég és a föld?

Next

/
Thumbnails
Contents