Harangszó, 1926

1926-08-15 / 32. szám

27Ö BAftANdSZÖ 1926. augusztus § hogy a szerves élet lényegesen egy­ugyanazon alapra van fektetve ál­latnál, növénynél.“ Majd pedig: „Az anyag egy; örökös körben magát magának visszaadva. Az anyag tehát a szerves életet nem magyarázza, különben szervetlen nem lehetne. Az anyag csak fel­fogja az életet, de maga életet nem ad, mert nem él. Másnak is kell ahhoz járulni, hogy szerves életre jusson. Mi az a más ? Ez a teremtő titka, mihez emberész nem fér.“ A növények színbeli sajátságai nagyon érdekelték Kossuthot. Szám­talan jegyzete van errevonatkozóan. A legszebbet, csupa költészettel telit alább adjuk: „Mi oka lehet, hogy e növény szára, levelei, haragos vörös színü­ket a szárításnál egészen elvesztik és szennyeszöldre változnak? hol­ott a falevelek ősszel, mielőtt el­hullanának (meghalnának) zöldből vörös, vagy sárga szín ifjondad pompáját öltik fel! A haldokló em­ber is elmosolyodik a végleheletkor. Én is láttam mosolyt, a virágzó ifjúkorra emlékeztető mosolyt, a végleheletnél annak ajkain, kiben lelkem jobbfelét, keserves éltem vigaszát vesztettem el. Ezek a szín- válozások a növényeknél sok gon­dolkozni valót adnak e kérdés fö­lött: mi a szín?“ A tiszai ev. egyház- kerület közgyűlése. J úlius 27—28-án tartotta Debre­cenben a csonka tiszai kerület f. évi közgyűlését Geduly Henrik püspök és dr. Zelenka Lajos egy­házkerületi felügyelő elnöklete alatt. A közgyűlésre szép számmal sereg­lett össze a kerület közönsége. 27- én a bizottságok üléseztek s a lel­készegyesület. D. u. gyámintézeti istentisztelet volt, amelyen Krieger Mihály nyíregyházi püspöki másod­lelkész tartott hatalmas, komoly igehirdetést János 15.1—6. alapján a Krisztussal való lelki közösség­ről, Dómján Elek sátoraljaújhelyi esperes befejező imát mondott, Markovits Margit pedig Beethoven „Vezeklés“-ét énekelte el Elefánthy Sándor év. kántor orgonakíséretével s így emelték a templomot teljesen megtöltő közönség áhítatát. Az is­tentisztelet offertóriuma 730.000 K Óh irgalmas Jézus... Asztagokba rakták a sok kévés gabnát. A munkásnép kérdi a jó öreg gazdát, — Hogy a csépelésnek mikor lesz kezdete ? Mire a jó öreg nyájasan felele: „Az aratást kezdtük Jézus szent nevével, Velünk is volt végig áldó kegyelmével; Azért hát mindnyájan most is csak Őt kérjük, Hogy a csürbe-rakást mielőbb megérjük S ha az idő kedvez — holnap fel munkára!“ Nem is vette észre, hogy minden szavára, Legidősebb fia gúnyosan mosolygott, S alig, hogy az öreg tőlük eltávozott, Nevetve jegyzi meg—„ Persze hogy velünk volt, Tudtán kívül hordtam pincénkből a jó bort; Ennek az ereje a legjobb szent lélek. Erősít, — bátorít, — semmitől sem félek ?“ Amint bevégezte e botor beszédet, Villámlott, — majd dördült s egy asztag már égett. Mindenki megrémült s egy percig sem várnak, Egész erejükkel az oltáshoz látnak: — Az egyik vizet mer, — a másik már hozza; A bátor — hős legény pedig kiáltozza: — „Mindjárt átcsap a láng egész termésünkre, Oh irgalmas Jézus, légy segítségünkre." LÁSZLÓ ISTVÁN. volt, mellyel a kerületi gyáminté­zeti gyűjtés eredménye 22 és fél millió koronára emelkedett. Külö­nös örömmel fogadta a kerületi gyámintézet azt, hogy a miskolci jogakadémia is 2,500.000 K-t adott a gyámintézet céljaira. A kerület szegény egyházai között 7 millió K került kiosztásra. Július 28 án reggel a gályarabok szobrát koszoruzta meg a kerületi közgyűlés, ahol Geduly Henrik püspök tolmácsolta az utódok há­lás kegyeletét, majd Paulik János kerületi főjegyző buzgó imádsága után kezdetét vette a közgyűlés. Dr. Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelő gerinces szavakkal mu­tatott rá a róm. kath. egyház fele­kezeti villongásokat előidéző tény­kedéseinek nemzetgyengítő ered­ményeire s utasította vissza a köz- oktatásügyi miniszter kritikáját a felekezeti jogakadémiákra vonat­kozólag. Javaslatára melegen ün­nepelte a közgyűlés Geduly Henrik püspököt 60. életéve s 15 éves püspöki működése alkalmából. A püspöki jelentést az idén, mint a régi jó időkben, újra megkapták előre az érdekeltek s így azt fel­olvasottnak tekintette a közgyűlés. A jelentés belmissziói helyzetképe élénk eszmecserére adott alkalmat. Elrendelte a közgyűlés, hogy a lel­készek lelkészi naplót vezessenek, minden vegyes házasságról eseten- kint tegyenek jelentést a felsőbb hatóságnak, hogy mit csináltak a javunkra kötendő reverzális kiesz­közlése, illetőleg a kárunkra kö­tendő reverzális megakadályozása érdekében. Erőteljesebb propagan­dát kíván a „Harangszó“ az „Ev. Lapja“ s a „Luther naptár“ ügyé­ben. Üdvözölte a közgyűlés Hege­dűs Lóránt volt pénzügyminisztert a prot. érdekeknek a sajtóban való erőteljes képviseletéért, Paulik Já­nost a M. E. L. E. elnöki széké­ben való 10 éves jubileuma alkal­mából. Kerületi jegyző lett dr. Sze- dényi Béla, kér. biró Platthy Mihály, dr. Hacker Ervin és dr. Streicher Andor, egyházkerületi ügyész pedig dr. Salamon Ottó. Élénk eszmecserére adott alkal­mat az egyházi javadalmas tiszt­viselők házasságára vonatkozó sza­bályrendelet-tervezet is, amelyet örömmel üdvözölt a közgyűlés, csak a reformátusokra vonatkozólag kí­ván pontosabb s világosabb uta­sítást. Érdekesebb iskolai ügyek voltak: eltiltott a gyűlés minden iskolai táncmulatságot, a középiskolák tan- évkezdeti úrvacsoráján a tanárok családtagjaikkal együtt. vegyenek részt, magántanulók gyanánt csak más intézetbeli növendékeket tanít­hatnak. Szomorúan hallottuk, hogy Eperjesen ez évben volt az „utolsó“ magyar érettségi s ezzel az Eper­jesi ősi kollégiumban elnémult a magyar szó, viszont örömmel hal­lottuk, hogy a kollégium Miskolcra menekült tanítóképzője szépen vi­rágzik, a jövő évre 160 növendéke van már, amelyből 30 ev. Igazgató­ját, Gerhardt Bélát, működésének elismeréséül véglegesítette is a köz­gyűlés igazgatói állásában. Öröm­mel láttuk azt a határozottságot is, melyet a miskolci ev. Jogakadémia fenntartása ügyében mutatott a közgyűlés s azt a működést, ame­lyet a kerületi tanítóegyesület vé­gezett Kemény Péter elnöklete alatt, kinek javaslatára az új tanterv be­vezetését nem engedélyezte a gyű­lés addig, míg az egyetemes tan­ügyi bizottság át nem dolgozza. Feliratot kért a gyűlés a kor­mányhoz azért, hogy utasíttassanak a hatóságok egyháznak rendes ne­vének használatára, hogy ne Írja­nak minket ág. ev.-nek. Tiltakozott az Űrnapja országos jellege ellen s elrendelte, hogy a lelkészek vi­lágosítsák fel híveiket s tiltsák el őket az azon való részvételtől. A legmaradandóbb eredménye a gyűlésnek Kisvárda anyásítása volt. Kisvárdán Werner Gyula polg.

Next

/
Thumbnails
Contents