Harangszó, 1926

1926-01-24 / 4. szám

28 HARANQSZÓ. 1926. január 24. natosan ugyan, de a remény deren­gésével szívükben. Áldott Lutherünk I a te papjaid nem voltak >néma ebek*. Ama szörnyűsé­ges időkben Isten igéjével vigasztalták a szegény magyar nemzetet. * (Folyt, kív.) KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Akárcsak valamikor a spanyol nátha, annyira járványszerüvé lett mostanság a műkedvelői előadások és műsoros estélyek rendezése városok­ban és falvakban egyaránt. Az ilyen estélyeket rendszerint igen hangzatos címek, a legtöbbször a jótékonyság cégére, nem egyszer az anyaszent- egyház védnöksége alatt rendezik. Az estélyek, amelyeken nem egy alkalom­mal kiváló művészek szerepelnek, „úgy erkölcsileg, mint anyagilag fé­nyesen sikerülnek.“ Fájdalom azon­ban a humánus célt, amiért az es­télyt tulajdonképpen rendezték el nem érik. A dologi és a személyi kiadások igen sokszor, — tisztelet a kivételek­nek — felemésztik a fényes bevé­telt. Például Dunántulott egyhelyütt egy 7 és fél millió korona bevételből 15 ezer koronát fordíthattak jótékony célra. Tudunk oly esetet, ahol az u. n. zsúfolt ház dacára 2—3 millió deficitről beszélnek. Mi ezúttal nem kívánunk a műkedvelői előadások ellen, sem mellett állást foglalni. Pedig igen sokat lehetne pro és kontra írni. De igenis rá kívánunk mutatni arra, hogy a műkedvelői előadások alkal­mával a mai nehéz gazdasági viszo­nyok között éló közönség azért viszi filléreit a jótékonyság oltárára, hogy abból jusson is valami arra a célra, amelyért tulajdonképpen a műkedvelői előadást rendesik. OLVASSUK A BIBLIÁT! Vigyázz a nyelvedre! Jan. 25. Te pletyka. Jakab 3.2—8. Nem csekély dolgot kívánok tőled Könnyebb vadállatot megszelídítened, mint nyelvedet megfékezned. A megvadult lovat megzabo- lázhstod szájába tett zabolával, óriás hajót is elvezethetsz örvények s zátonyok között kicsiny kormánykerékkel, éltedet is e kis taggal, nyelveddel kell zaboláznod és kor­mányoznod. Vigyázz, tűz ne legyen az, mely lelkek békességét gyújtja lángra, családok bo dogságát emészti meg. Meg ne szeplő- sitsen tenmagadat is. Tökéletes akarsz len­ni? Ne vétkezz beszédben (2. v ). Vigyázz a nyelvedre! Jan. 26. Te átkozódó. Jakab 3.9—is. Mit szólnál ahhoz, ha kutad hol édes, hol keserű vizet adna számodra? Lehetséges­nek gondolod ezt ? Úgy látszik, igen, mert szádból is, hol áldás, hol átok jön ki. Vi­gyázz: „nem kellene ezeknek igy lenni*. (10. v.) Tudod-e, hogy: „aki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb sötétségben,“ (Péld. 20. so.) s emlékszel-e a Jézus sza­vára? „Mindaz, aki haragszik az ő atyja­fiára ok nélkül, méltó az ítéletre; aki pedig azt mondja az ö atyjafiának: Ráka, méltó a fötörvényszékre; aki pedig azt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére.* (Máté 5. sa ) Vigyázz a nyelvedre 1 Jan. 27. Te hazug. Ap. csel. 5.1—11. A hazugság minden körülmények között nagy bűn, mert: „a hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.“ (Péld. 19 5) Azért figyel­meztet Dávid is: „Tartóztasd meg nyelve­det a gonosztól és ajkadat a csalárd be­szédtől* (34 zsolt. 14.). A hazugság az ó ember cselekedete (Kolosse 3. #.), amelyet igyekezned kell levetkezni (Efez. 4.25). A legnagyobb bűn azonban a hazugság akkor, ha magának Istennek hazudtál (7 v ), azt gondolva, hogy megcsalhatod a Szemleiket (3. v). Vigyázz, te is Anániás és Safira sorsára ne juss! Vigyázz a nyelvedre! Jan. 28. Te rágalmazó. 50. zsolt. íc—21. Azt mered állítani, szövetségben állasz Istennel ? 1 Hogy mered szádra venni ezt, mikor: „a szádat gonoszságra tátod és a nyelved csalárdságot sző. Leülsz és fele­barátodra beszélsz, anyád fiát is megszidal­mazod.“ (19—20. v.) Azt gondolod, hogy ezt némán tűri az Úr ? 1 Halld meg intését, megfedd téged s majd ama nagy napon is elődbe sorozza rágalmaidat. Vigyázz a nyelvedre 1 Jan. 29. Te dicsekvő. I. Korinth. 4.7. Ugyan ki mért össze téged másokkal, hogy különb volnál náluk? Úgyan mid van, ami különbbé tesz téged másoknál? Mid van olyan, ami senkinek másnak nincs ? Van-e egyáltalában valamid, amit nem Istentől kaptál ? Vájjon nem veheti-e el tőled az, aki adta s nem adhatja- e oda holnap más­nak azt, ami ma még a tied ? Kövesd Sa­lamon intését: „Dicsérjen meg téged más és ne a te szájad; az idegen és ne a te ajkaid.“ (Péld. 27.2) Ne magasztald ma­gad, mint tette a dicsekvő farizeus, vedd eszedbe az apostoli intést: „ha valaki azt véli, hogy ő valami, önmagát csalja meg.“ (Qal. 6.3) Vigyázz a nyelvedre 1 Jan. 30. Te kétszínű. 28. zsolt. 3. Azt hiszed, hogy nyelved simasága jóváteheti szived gonoszságát ? Ravaszabb vagy a nyílt ellenségnél. Tévútra vezeted felebará­todat nyelved hízelgésével, hogy megron­tására törhess s mélységbe lökhesd a sza­vaiddal elvakitottat. Barátságot mutatsz iránta, vendégül látod asztalodnál, de szí­vedben nincs iránta jóakarat. (Péld. 23.7.) Vigvázz, ne élj vissza felebarátod bizalmával és hiszékenységével. Tudod-e, hogy Jézus jajt kiáltott a képmutató farizeusokra ? (Máté 23.13—15.) és hogy Isten kiköpi szá­jából a kétszinűeket. (Jel. 3. íe.) Vigyázz a nyelvedre! Jan. 31. Te istentelen. Titus l.i«. Any- nyira mersz menni vakmerőségeddel, hogy nemcsak az embereket, de Istent is meg­bántod nyelveddel ? 1 Azt állítod, hogy Istent ismered, pedig cselekedeteiddel ta­gadod ; utálatos, hitetlen vagy, képtelen és méltatlan bármi jó cselekedetre! Tudod, mit mond bölcs Salamon. A férfi szájának elégedik meg az ő belseje; az ő beszédé­nek jövedelmével lakik jól. Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van és amiképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.“ (Péld. 18.20—21.) Vi­gyázz, nyelved lelked halálát ne okozza, önlelked gyilkosává ne légy 1 Vigyázz a nyelvedre 1 Abaffj Gyula. R világ népesedése. A világon most 1800 millió ember él és pedig 500 millió Európában, 900 millió Ázsiában, 150 millió Afri­kában, 200 millió Észak- és D61- Amerikában és végül 7 millió Auszt­ráliában és Óceániában. Franciaországnak 1870-ben volt 38 millió lakosa, most van 39, de ebbe már be van számítva Elzász és Lotharingia lakossága is, mely terület a háború után lett az anyaországhoz csatolva. Németországnak ötven évvel ezelőtt volt 37 milliója, most van 64, az Egyesült Amerikai Államoknak volt 36, most 110 milliója van és Nagybritaniának volt 30 és ma 48 és fél milliót számlál. Eg; tolt egyházfi hagyománya. Bönyrétalapon f hó 8-án hosszas szen­vedés után elhalt Németh István, aki vég- rendeletileg 10 hold főidet hagyományozott az evang. egyházközségnek. A megboldogult egyháza iránt való szeretetét kinyilvánította már akkor is, amikor négy évvel ezelőtt egy tekintélyes összegnek a felajánlásával megindította azt a mozgalmat, mely a má­sodik nagyobb harang beszerzésére veze­tett. A múlt század hetvenes éveiben a gyülekezetben az egyházfi tisztjét töltötte be. Ebben a tisztségében jutott érintkezésbe Karsay püspökkai, aki rokonsága révén (a lelkész Pálmay Lajos veje volt) többször megfordult a gyülekezetben és egyházi szer­tartásokat végzett. A megboldogult mindig nagy tisztelettel emlékezett meg a püspök­ről, akinek épületes egyházi beszédjére még késő öregségében is vissza tudott emlé­kezni és büszke volt arra, hogy körülötte néha napján az egyházfi kötelességét el­végezhette. Később testi hibája miatt kénytelen volt megválni az egyházfi tisztségtől, azonban arra az időre mindig a legkedvesebb em­lékekkel gondolt vissza. Szorgalmas mun­kával tekintélyes vagyont szerzett. Józan, takarékos, kevés igényű ember volt, aki az anyagiak mellett a lelkének a táplálásáról sem feledkezett meg. Házasságát az Isten gyermekekkel nem áldotta meg, így utódai­ban neve nem fog fennmaradni, azonban ő gondoskodott arról, hogy neve sirbaha- nyatlásával ne tűnjön el nyomtalanul. Te­kintélyes hagyományával, egyházközségünk életében, a hitrokonai előtt maradandó ne­vet szerzett magának és belépett azon jó­tevők sorába, akik már előtte hagyománya­ikkal alapozták meg egyházközségünk anyagi jólétét. Németh István példát mutatott arra, hogy egyszerű társadalmi állású ember miként szerezhet magának az enyészet fe­lett álló, maradandó emléket és hogy mi­ként munkálhatja az Istennek dicsőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents