Harangszó, 1926
1926-07-18 / 29. szám
244 HAKANCISZÖ. 1926. július 18. hangos kifejezést adna és megvitatná a csonka ev. egyház és az elszakított kerületek legaktuálisabb problémáit, ahol megkeresné és megtalálná az újjáépítés és református testvéreinkkel való együttműködés útját, módját és eszközeit, — ahol a világi vezérek a hitvalló, a templom- és iskolaépítő ősök példájára szóval és cselekedettel megmutatnák a híveknek, hogy nemcsak hallgatják, de követik is az Igét és minden tőlük telhető módon szolgálják a haza és az egyház szent ügyét — Istennek országát és annak igazságát. Egy országos protestáns napra, az evangélikus és református hitet vallók megmozdulására gondolok, amelynek kitűzése, megtartása az esperességi gyűlések, az egyházkerületi közgyűlések elhatározásai után a két protestáns egyház őszi egyetemes üléseinek a feladata lenne s amely országos protestáns napot évenkint, aratás után egyszer, fölváltva, a Csonkaország más-más protestáns városaiban lehetne megtartani s azokon a protestáns bajoknak, kívánságoknak, panaszoknak — testvéri egyetértéssel — és a porbasujtott ország föltámasztásának a vezérlő gondolatával — hangot adni. Evangélikus anyaszentegyházunk története a magyar alkotmányért, a magyar szabadság- és függetlenségért vívott véres és dicsőséges harcoknak a históriájával teljesen összeforrott. Ha leáldozott a protestáns vallás és az emberi lelki- ismereti szabadság napja, — akkor a magyar alkotmány is, a magyar állami önállóság, függetlenség is porba sujtatott. Most a magyar Golgota utján jár ez a szegény, elárult és elárvult nemzet, azon jár a mi anyaszentegyházunk is, de a hit, a magyar erő, öntudat, a magyar becsület, munka és összetartás föltámasztja a hazát is, az egyházat is halottaiból. „Venite ad me omnes“ . .. Tanítók országos nagygyűlése Sopronban. Kapi Gyula síremlékének felavatása. Krug Lajos ünnepeltetése. Az országos evang. tanítóság szíve A hálájából márvány síremléket emelt nagy mesterének, Kapi Gyula néhai tanítóképző igazgatónak, a kiváló paedagogusnak és zeneszerzőnek soproni sírja fölé. A síremléket kegyeletes ünnepség keretében július 7-én avatták fel a soproni temetőben. A síremlék felavatásra Tiszáninnenről, Dunántúlról, a csonka hazából, a nagy Magyarországból, közel s távolról nagy számban jöttek össze a nemzet napszámosai, derék tanítóink, akik ugyanaznap országos évi nagygyűlésüket, nemkülönben 50, 40, 25, 10 éves összejövetelüket is tartották Sopronban. A kegyeletes ünnepségen megjelent Kapi Gyula családja teljes számban, élén Kapi Béla püspökkel. A megható ünnepség a templomban megtartott istentisztelettel vette kezdetét, mely alkalommal az örök élet igéit nagy ékesszólással Pöt- schacher István soproni lelkész hirdette, a soproni férfidalkör pedig Kapi Gyula 100. zsoltárját énekelte. Majd a temetőben folytatódott, ahol ugyancsak a soproni férfidalkör hatalmas kara Hamar Gyula igazgatónak e célra szerzett 90. zsoltárját adta elő. A síremléket Krug Lajos, az országos tanítóegyesület elnöke avatta fel, megkapó beszédben jellemezvén Kapi Gyula életét, munkásságát. Hogy ki volt Kapi Gyula — találóan jellemezte többek között Krug Lajos, amikor így szólt — más pályán felkarolta volna régen a hír s most a nemzet legnagyobb fiai között emlegetnék nevét! Az ünnepi hangulatnak imádságos csendjében tette le ezután Krug Lajos az országos tanító- egyesület koszorúját Kapi Gyula áldott sírjára. Az egyetemes egyház koszorúját báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő nevében, nemkülönben a dunántúli egyházkerület koszorúját Mesterházy Ernő dr. egyházkerületi felügyelő hozta el a következő mélyreható szavak kíséretében: Az összhang, mely Kapi Gyula zenei műveiben megnyilvánul, érvényesüljön egyházi életünkben az egész vonalon. Vajha a dunántúli egyház- kerület felügyelőjének Kapi Gyula sírja felett elhangzó szavai visszhangra találnának anyaszentegy- házunkban. Ez volna egyik legnagyobb áldása a július 7-iki ünnepségnek s Kapi Gyula legszebb emléke a mi számunkra. Dr. Zergényi Jenő a soproni egyház koszorúját tette le. Koszorút helyezett a sírra: a soproni nőegylet, a dunántúli egyházkerület tanítóegyesülete, a vasi közép, a soproni felső, a tolna-baranya-so- mogyi egyházmegye tanítósága, a soproni férfidalkör, Sopron vármegye és város keresztény ligája nevében dr. Fertsák ny. főispán. Benedek Vince ny. igazgató tanító az 50, 40, 25, 10 éves találkozottak nevében. A család nevében Kapi Béla püspök mondott ezután mélyen megindultan, forró hálás köszönetét a tanítóságnak haló poraiban áldott emlékű édes atyja irányában megnyilatkozott szeretetért, majd Zier- mann Lajos lelkész szárnyaló imája után a soproni férfidalkör hatalmas, magával ragadó énekével, — Kapi Gyulának: Árpád sírjával — véget ért az ünnepség. Dél felé járt az idő, amikor Krug Lajos a soproni népiskola dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség jelenlétében megnyitotta az országos tanítóegyesület rendes évi közgyűlését s üdvözölvén a vendégeket elmondotta hatalmas megnyitóját, melyben kitért arra a keserves sorsra, amely az ev. tanítóságnak osztályrészül jutott a létért való küzdelemben. A mi ügyünk azonban — úgymond — kell, hogy minden becsületes, magyar ember ügye legyen; azért összefogásra, kitartásra buzdította a tanítói kart. Utána Kapi Béla püspök az egyetemes felügyelő és az egyetemes egyház nevében üdvözölte a nagygyűlést s biztosította a tanítóságot az egyetemes egyház jóindulatáról. A tiszteletnek és a szeretetnek lelkes megnyilatkozása közepette nyújtotta át most Uhrin Károly alelnök Krug Lajosnak a tanítóságnak ajándékát, az ezüst babérkoszorút akadémiai kitüntetése s tanítói pályájának 41 éves évfordulója alkalmából. Kemény Péter, Geduly Henrik püspök üdvözlő levelét olvasta fel s a tiszai egyházkerület tanítóságának jókívánságát tolmácsolta. A dunántúli egyházkerület nevében Kapi püspök szólott. Kerületünk — úgymond a püspök — mindig értékelte Krug Lajos személyét, az ideális tanítót, ki tudásával, paedagogiai rátermettségével, egyéniségével lépett a csatasorba, az elsők közé. Hollós János líceumi igazgató a középiskolai tanáregyesület üdvözletét hoz
