Harangszó, 1926
1926-07-11 / 28. szám
1926. jtílius 11 nepélyes menetben hozták haza Vadosfáról. Emléktábla jelöli Szentandráson azt a házat, amelynek pajtájában tartották II. József korában ismét az első istentiszteletet. Kiváló tudós lelkészük volt ekkor Edvi Illés Péter, a gályarab családjából. Kis János ezt vallotta igazi lelki atyjának és mintaképének. Emléktábla jelöli itt Kis János püspök szülőházát, melyet Garay János külön versben énekelt meg. Még a r. kat- holikus uj fuldesurat, Festetich Ignác grófot is megszállotta itt az evangélioin szelleme. 1808- és 1814- ben a Szentandráson gyűlésező dunántúliakat kétszer is vendégül hívta egyedi kastélyába, Kis János atyját minden jobbágyi szolgálat alól felmenté, a hálálkodó pöspö- köt pedig ott a vendégek előtt megölelte és megcsókolta. És most Borhidainak állította Szentandrás a harmadik emléktáblát. Vér tanúságából élet fakad. Mi a szegénységünkben is gazdagok vagyunk. Befejezésül csak Lam- pérth Géza poétánknak a táblára írt emlékversét jegyzem ide: Kinek nevét kemény kőbe véstük itten : Isten szolgája volt, nagy, erős a hitben. Szenvedett hitéért gyötrelmes rabságot, De halálig híven, rendületlen állott. Földi porsátora roskadott csak össze, Lelke példát adva él köztünk örökre! A rábaszentandrási gályarab- emléktábla leleplezése. A dunántúli egyházkerület f. évi március 21-én minden gyülekezetében megünnepelte a gályarabok kiszabadulásának emlékét s a befolyt offertóriumot azon egyházmegyék közt osztotta fel, melyekben volt gályarab lelkész, hogy e hősöknek örökké maradandó emléket állítsanak. így a soproni alsó egyházmegye is díszes emléktáblát helyezett el a rábaszentandrási templom falában. Az emléktáblát a soproni Mechle-cég készítette s a művészi keretbe foglalt márványtáblába e szavak vannak vésve: Borhidai Miklós szentandrási ev. lelkész. Meghalt nápolyi gályarabságban 1675 augusztusában. Majd Lampérlh Gézának gyönyörű verse s „Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik“. Máté X. 28. következik Az emléktáblát június 27 én Kapi Béla püspök leplezte le. Az ünnepélyre az egyházmegye hívei közelről és távolról egybe- sereglettek Megjelent az egyházmegye lelkészt kara, tanítóinak nagy része. Payr Sándor, Pröhle Károly, Kovács Sándor egyetemi tanárok, Scholtz Ödön esperes, Hanzmann Károly soproni, Rónai B. Gyula uraiújfalui, Kutas Kálmán zalaegerszegi lelkész, dr. Ajkay Béla és László Kálmán A gályarabok. Irta és Rábaszentandráson a vértanú gálya- rab Borhidai Miklós emléktáblájának leleplezésekor elmondotta KUTAS KÁLMÁN. Évszázados, ködös, nagy messzeségben, Hová busultan néz a látomás: Örök bánattal fényes szép szemében Fejét lehajtva ül a néma Gyász — Körötte századoknak bérces orma, — A bércek alján könny- és vérpatak. .. — Mit őrizel, Gyász, itten elborongva „Holtak nyugosznak“ — szól — a föld alatt..." — Mutasd meg őket, kérlek, búm nevében I Rögön, ködön, homályon lássak át! — S im látom ott vak földalatti térben A gályarabok vértanú hadát. Sugártalan síroknak tágult mélyén Holt némasággá dermedett a csend. Süppedt koporsók elkorhadt szegélyén Komor homály időtlenül mereng. Sötét — oszolj! Mozduljatok ki árnyak! Ébredj te kínban holtra vált világi Mily oldhatatlan égi szent varázslat Tart bűvöletben zordon némaság!?... E dermedt lét mily földi szóra mozdul ? Hiába súgom: hit... emlékezés... Ébredj tehát a sírva zengő szóiul — Harsogj hatalmas ige: Szenvedés!... És hirtelen mozdulnak titkos árnyak, Omolni látom sírok kőfalát. Szive zokog a zordon némaságnak, Zendülni hallom holtak kardalát. Szellemcsapat vonul fel énekelve — Véres jel ül a holtak homlokán — És száll a hang, megkinzottak keserve, Mint mély dörej felbúgó orgonán. Sóhaj kering mély, tébolyult erővel, Mint gyors iramban zúgó forgatag- Bilincs-csörgés, panasz, vád mennydOrög fel — Holtak dalában felviharzanak. S amint a dal zeng: látomásba’ látom: Ártatlanon törvényt a bosszú ül — Börtön telik — hithősök szalmaágyon — Kopár sziklák közt holló holtra gyűl — A hős rabszolga-sorban küzd a gályán — Vér fest bíborra vakító habot — Zengő zsolozsma kél tenger dagályán, Merül mélyébe s eltűn egy halott — Ostorcsapás, betegség, gyilkos örvény, Vihar fogyasztja hithősök hadat — De mindhiába’! — Fel, magasba törvén: Hallom, hallom a vértanuk dalát... ... A látomás világa tűn előlem. A vértanuk alakja ködbe vész... Fog sejtelem: daluk harsog időtlen’ — Időtlenül: gyász, hit, vád, szenvedés... S amíg, ocsúdva, elborúlni látom A mozdulatlan bérces ormokat: Reám tekint a Gyász még haloványan ... —. Mondd, meddig őrződ itt e sírokat ? — „ Örökké őrzöm“ — szól — „a holtak álmát, A halhatatlan ötven vértanút, fjük, És — tudd meg azt! — e hősök egyre vár- Ha volna még: ki épp így halni tud...“ _________HAHANQSZÖ.___________ egy házmegyei, Mihályi Kálmán gyűl. felügyelők, Molnár Elemér főszolgabíró, Nátrik Pál pápai presbyter s az egész templomudvart betöltő hatalmas gyülekezet meg- indultan hallgatta a püspök ihletett szavait: „Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, meat övék a mennyeknek országa. A boldogság és szenvedés közel 237 állanak egymáshoz, mert mindkettő közelebb visz az éghez. Borhidai Miklós is szenvedett az igazságért, de boldog volt, mert szenvedései végén elnyerte az élet koronáját. Úgy áll itt ez az emléktábla, mint egy fekete gránitszem, mint egy örök figyelmeztetés azoknak, kik e templom előtt járnak, hogy neveljen hithűségre, az igazság mellett való kemény bizoHyságtevésre“. Az emléktábla leleplezése után Kutas Kálmán zalaegerszegi lelkész szavalta el „A Gályarab“ című gyönyörű ódáját, Mihályi Kálmán gyűl. felügyelő pedig átvette az emléktáblát s megígérte, hogy arra a gyülekezet hiven gondot visel. Az ünnepély ctiatit a helyi dalárda énekelte el Glatz Lajos tanító vezetésével Kapi Gyula 46-ik zsoltárát s a gályarabok által a kapuvári börtönben énekelt „Forog a szerencse“ c. szép egyházi énekünk 5—6. versét oly szépen, ahogyan falusi dalárdát a jelenlevők aligha hallottak énekelni. A leleplező ünnep után istentisztelet következett, melyen Máté XIV. 22—36. alapján Kovács Sándor egyetemi tanár mondott az ő jól ismert nemes magyarságával tiszta evangéliomi szellemű prédikációt; a templomból kiszorult hfeek előtt pedig Puskás Jenő lelkész prédikált. Az istentisztelet végeztével a soproni alsó egyházmegye lelkészi és tanjbii kara, majd Kiss Béla körjegyző vezetésiével a politikai község tisztelgett a püspöknél. A közebéden pxedig dr. Ajkay Béla köszöntötte fel öt, ki hosszú, fáradságos egyházlátogató körútja után sem tagadta meg az egyházmegye kérését, hanem eljött, hogy együtt ünnepeljen az ünneplőkkel. Pohárköszöntőt mondott még Molnár Béla főszolgabíró és Kovács Sándor egyetemi tanár. Délután I órakor kocsira ült a püspök és a vendégek nagy része, hogy a felejthetetlen sjép ünnep emlékével szivükben a szanyi áffbmásról hazatérjenek. Balogh Ernő. Püspöki egyházlátogatás a tolna* baranya-somogyi egyházmegyében. Június 17-én reggel Táltoson, ebben a reformáció koráig visszavezető nagyon buzgó kis leánygyülekezetben végzett egyházlátogató munkát Kapi Béla dtúli püspök. A határon Qkvoboda Ferenc kis- vaszari körjegyző, a templom előtt Weil Henrik taníflS, a tanítólakon hívei élén Gartner Lajos kisvaszari plébános üdvözölte a püspököt, a gyűl. énekkar pedig az igen szépen elénekelt Harre meine Seele című karral köszöntötte őt. Az istentisztelet után tartott közgyűlésen örömmel győződött meg a püspök a jelentésekből a gyülekezet nagy áldozatkészségből, mellyel egy éven belül templomát, iskoláját újra építette és felszerelte, megnyugvással látta a gyülekezet vallásos életét, de aggódva látta, hogy a szekták ebben a kis gyülekezetben is felütötték fejüket és igen
