Harangszó, 1926

1926-06-06 / 23. szám

FIARANGSZO. 199 1926. június 6. Az egyháznak és az államnak egy­máshoz való viszonyáról szólva kije­lentette, hogy náluk ugyan megszűnt az evangélikus egyház állam-vallás lenni, mindazonáltal az állam gaz­dagon támogatja az egyháza­kat az ö szociális tevékenységükben. Klebelsberg kultuszminiszter által a Nemzeti kaszinóban tiszteletére adott villásreggelin kultuszminiszte­rünk üdvözlő szavaira válaszolva pe­dig a következő kijelentést tette: „Esztergomban felkerestem az or­szág nagytekintélyű prímását s ott értettem meg, hogy milyen szép egyetértésben élnek itt a fele- kezetek, egyesülve abban, hogy büsz­kék magyar voltukra.“ egyrOl-mAsrOl. A mindennapi életből. Felülbélyegzik a koronabank­jegyeket. A Magyar Nemzeti Bank főtaná­csának legutóbbi határozata értelmé­ben a bank ezentúl felülbélyegzett koronajegyeket fog forgalomba bocsá­tani, amelyeken már most feltünteli, hogy hány pengőt fog az illető ko­ronajegye érni. A felülbélyegzés célja az, hogy a közönség még a pengő forgalomba hozatala előtt hozzászok­jék a pengőértékhez és megtanulja a koronáról pengőre való átszámí­tást. Csak az ezerkoronás és ezer­koronásnál nagyobb cfmletü bankje­gyeket fogják felülbélyegezni. Schóber Béla államtitkár, a bank vezérigazgatója egyebek között eze­ket mondotta az egyik fővárosi lap munkatársának: — A felülbélyegzés kizárólag ad­minisztratív, technikai célokat szol­gál. Csakis arra való, hogy azoktól a tévedésektől és zavaroktól, amelyek az újfajta valuta forgalombahozatala- kor fel szoktak merülni, megóvja a közönséget. A Nemzeti Bank nem gondol arra, hogy a forgalomban lévő bankjegyeket összeszedje és felülbé­lyegezze ; csak arról van sző, hogy azokat a bankjegyeket, amelyeket mi meglévő banjegykészletünkből bocsá­tunk forgalomba, már a forgalomba hozatal előtt lebélyegezzük. Monda­nom sem kell talán, hogy a lebélyeg­zett és a le nem bélyegzett bankje­gyek között nem lesz és nem is le­het majd semmiféle értékkülönbség, mert a felülbélyegzés nem jelent egyebet, mint előkészítését a közön­ségnek a pengő használatára. — Pontosan még nem tudjuk, hogy mikor fognak az első felülbélyegzett bankjegyek forgalomba kerülni. Szá­mításunk szerint a bankjegyek kicse- rőlédésének révén ősszel már a for­galomban lévő ezres és annál na­gyobb cfmletü koronabankjegyek fele felülbélyegzett lesz. A pengőbankje- gyek ez év vége előtt semmi esetre sem fognak forgalomba ker^ni. A Nemzeti Banknak a koronaje­gyek felülbélyegzésére vonatkozó ha­tározata a gardasági és pénzügyi kö­rökben, valamint a nagyközönség szélesebb rétegeiben is teljes meg­nyugvást és megelégedést keltett, mert ebben az eljárásban csakugyan egyik legegyszerűbb, minden technikai fenn­akadás nélkül való és hathatós mód­ját látják annak, hogy a közönség a pengőben való számítást megtanulja. Minthogy a forgalomban lévő- bank­jegyeket nem bélyegzik felül, hanem csak azokat, amelyeket a Nemzeti Bank ezen túl bocsát forgalomba, a közönségnek semmiféle kényelmetlen­séget, vagy munkát nem fog a lebé­lyegzés okozni. A pengő forgalomba hozataláig tehát a közeljövőben egy­szerre lesznek lebélyegzett és le nem bélyegzett koronabankjegyek a kö­zönség kezén, ez azonban semmiféle fennakadást a kereskedelmi és pénz­ügyi életben nem okozhat, mert a le­bélyegzett és le nem bélyegzett ban­kók értéke és használatának módja között semmiféle különbség nem lesz és nem lehet. HETI KRÓNIKA. A nemzetgyűlés az 1926—27. évi költ­ségvetést megszavazván, most az apropri- zációs javaslatot tárgyalja. — A miniszter- elnök a pénzügyminiszter kíséretében üenf- ben járt. — A kormányzó megnyitotta a nemzetközi embervédelmi kiállítást. A ki­állításon evangélikus egyetemes egyházunk, kapcsolatban a brit és külföldi bibliater- jesr.tő társulattal szerepel, mint kiállító. — Apponyi Albert most ünnepelte 80-adik születésnapját. Az amerikai magyarok arany- kelyhet küldtek a kivá'ó államférfiunak. — A református konvent Budapesten nagy érdeklődés mellett tartotta ülését. Határo- zatilag kimondották, hogy október 31-ikét, a reformáció emlékünnepét törvényhozási utón munkaszünetes nappá nyilvánítsák. A protestáns munkásoknak és közalkalma­zottaknak tegyék lehetővé, hogy ezen a napon ünnepelhessenek; végül azokban a községekben, ahol a lakosság többsége protestáns, úgy üljék meg az ünnepet, mint egyéb katholikus ünnepet. Elhatározták, hogy megteszik a szükséges lépéseket a Nagypéntek hivatalos ünneppé tétele érde­kében. Tárgyalták a vallási sérelmeket. A tárgyalás során Kovács J. István nyug. ál­lamtitkár, nyug. theol. igazgató megjegyezte, hogy nagy sajnálatra, már megint szere­pelnek a. főváros uccáin azok a plakátok, melvek Úrnapját országos ünneppé tünte­tik fel. Az ilyen eszközök könnyen megté­veszthetik a más vallásu közönséget. Nagy megdöbbenéssel értesült a konvent, hogy a debreceni zsidó gimnáziumban vasárnap is tanítanak. Kérik a kultuszminisztert, sze­rezzen érvényt annak a keresztyén gyakor­latnak, hogy vasárnapot illik megünnepelni. — Budapesten óriási részvéttel temették el Vázsonyi Vilmost, volt igazságügyi mi­nisztert, aki Badenben hirtelen elhalt. Vá- zsonyival a magyar parlamentnek egyik nagytudásu és jellegzetes alakja tűnt el. A ruthérok Rákóczi sírjára Kassán koszorút helyeztek el. A romániai választások befejeződtek. A kamarában 16 magyar képviselő foglal helyet. Prágában a Venczel-tércn egy pokol­gép felrobbant. A németországi nemzeti kisebbségek: lengyel, dán, vend, finn és litvánok gyűlést tartottak Berlinben, ahol is tiltakoztak a statisztikában a kettős anyanyelv ellen. A lengyelek Pilsudszkyt választották meg elnöknek. A finn repülők megfigyeléseket végez­tek Oroszországban. A norvég királyt egy kutya a karján megharapta. Portugáliában újabb katonai forrada­lom tört ki A forradalom nem a köztár­sasági forma ellen irányú'. Marokkóban még tovább tartanak a katonai műveletek, de harc nélkül. Az amerikai Egyesült Államok ezidén július 4-én ünnepelik a megalakulás 150 éves évfordulóját. HARANGSZÓ. Szthároms. u. I. vasárnapon. Ep. I. János 4.16-21. A keresztyén életnek két főtétele: Az Isten szeretet — ezt hinni kell; szeretem az Istent — ezt bizonyítani kell. Meghívó. A Magyar Luther-Társaság idei köz­gyűlését 1926. évi június hó 20-án délelőtt 10V* órakor Szegeden, az evangélikus tem­plomban tartja, amely közgyűlésre a Tár­saság mindennemű tagjait s az érdeklődő­ket tisztelettel meghivjuk. A közgyűlés főbb tárgyai: A tilkár je­lentése és vele kapcsolatos intézkedések; a Lulher-könyvtár és Múzeum jelentése; munkaprogramm; pénzügyi javaslatok, számadás; esetleges indítványok. Kelt Budapesten és Szombathelyen, 1926. május hó 22-én. Dr. Pékár Gyula Kapl Béla vil. elnök. 'püspök, egyh. elnök. Kitüntetés. A kormányzó Uhrin Károly békéscsabai evang. elemi iskolai igazgató- tanítónak a IV. osztályú magyar érdemke- resztet adományozta. Püspökök egyházlátogató körúton. Kapi Bela dunántúli püspök május 29-ike óta a győri egyházmegye gyülekezeteit láto­gatja. — Dr. Raffay Sándor bányakerületi püspök a békésmegyei Bodzásotlakon, Békéscsabán, Orosházán, Gyomán, Magló­don tart egyházlátogatást.

Next

/
Thumbnails
Contents