Harangszó, 1926
1926-01-17 / 3. szám
20 HARANOSZÓ. 1926. január 17. Akkor ugyanis még nem voltak hazánkban evangélikus püspökök: az esperesek tehát papot is avattak. Akadt is már szerencséje, de a nagyasszony azt mondta neki; »Fiatal vagy még, Márton, a te huszonhárom és fél esztendőddel, hogy lelki atyja légy azoknak a szilaj nemes embereknek ott Haragoson, a Rába ingoványai között; különben is minden évben más papjuk van.« Akkor még szokásban volt ugyanis a »papmarasztásc. A papnak »esztendeje lejártával« meg kellett tartania a bucsuprédikációját és ha valamelyik »az uraimék« közül megharagudott rá, mert kiprédikálta, hát mindjárt el is énekelhette: »Kocsira ládám!« Luther védte a papi tekintélyt, és a szászországi egyházi szervezetben erős gátat emelt a »Herr Omnes«, a »tömeg őfelsége« e féle hatalmi túltengései ellen. Magyar követői is soká küzdöttek, míg végre ezt a »csúf szokást« eltörölhették. így hát Márton diák — diáknak hívják, mint iskolavégzett embert — illetőleg Insulanus diák, ahogyan a kor latinos divatja szerint a szülőfaluja, Ujsziget után nevezgetik, továbbra is megmaradt segédtanárnak, a Szilveszter uram bölcs vezetése alatt. A kis Boros Erzsikét annyira szereti a nagyságos asszony, hogy el se tudna tőle válni s itthon neveli és taníttatja tehát. És mégis milyen sokat tud 1 Először is tud írni olvasni. Azután lantot pengetni, énekelni: még olaszul is. Erre a nagyságos űr olasz karmestere tanította meg, akit ez pádovai diák korából hozott magával. A finom olasz dalok úgy csilingelnek a kis lány gyöngysor fogai között, mintha csupa ezüst csengők volnának. Mennyi idézetet tud a bibliából 1 Abban a kis bodros fejecskében hogyan is fér meg annyi tudomány! Luther kiskátéját felmondja, mint a vízfolyás! A kérdésekkel együtt! De érti is 1 Vallásra a jő esperes úr tanítja, aki neki is keresztapja, mint Marcinak. Ez is kapacs kettejük között. Az esperes úr pedig azt tartja Lutherrel, hogy a vallásban többet ér egy sző értelemmel, mint száz szó értelem nélkül Gyönyörűek a kézimunkái. Sütni, főzni pompásan megtanult az urasági szakácstól. Amellett olyan szép a sugártermetével, rózsás arcával, jóságos ég£ék szemeivel, amilyen csak magyar lány lehet tizenhatesztendös korában. Márton diák szereti is ám, mintha csak a testvére volna. Vagy talán egy kicsit jobban is? * (Folyt, köv.) OLVASSUK A BIBLIÁT! Külmisszió. Jan. 18. Az én kötelességem. Máté 28. is—so. A külmisszió a pogányok megtérítésének a munkája. „Mi közöm nékem a po- gányokhoz?* — ezzel szokta legtöbb ember mentegetni közönyét e munka iránt — „van nekem elég bajom itthon is !“ Pedig a pogányok ugyanannak a mennyei Atyának gyermekei, mint én, tehát testvéreim. Azonkívül pedig nekem is szól a szentirásbeli nagy missziói parancs. A külmisszió tehát nemcsak a papok, sem általában a keresz- tyénség, hanem az én kötelességem is. Hogyan végeztem eddig ezt a kötelességet ? Jan. 19. Az én felelősségem. Ezékiel 3. is—ai. A kötelesség felelősséggel jár. A meg nem tért pogányok lelkeit az Ür tőlem is számon kéri. Hány ember hal meg naponként úgy, hogy soha életében nem hallott még Jézus nevéről sem! Pedig nincs az ég alatt más név. mely által lehetne nekünk megtartatnunk. Gondolkozom-e azon, hogy mikép fogok majd leszámolni ezzel a nagy tehertétellel ? Jan. 20. Imádságom tárgya. Máté 10. 36—38. Azzal biztatgatja magát a bűnös ember, aki mindig igen leleményes a saját mentségének feltalálásában, hogy Isten fizikailag lehetetlent tesz kötelességemmé a küimisszióban s így nem is lehetek felelős a hiányokért. Mit tehetnék én azokért a pogányokért, akik tőlem elérhetetlen mesz- szeségben vannak! Nagyon sokat! Imád- kozhatom azért, hogy küldjön Isten hittérítőket hozzájuk, imádkozhatom a hittérítők munkájáért, mert annak eredménye, mint minden lelki munkáé, a hátuk mögött álló imádságoktól függ. Hol járnak gondolataim, mikor imádkozom: „Jöjjön el a Te országod?“ Jan. 21. Adakozásom célja. Róma 12.13. Mint mindennek, a külmissziónak is megvannak a maga anyagi létföltételei. A hittérítők megélhetését az itthoniaknak kell biztosítani, a kórházakat, iskolákat, templomokat nekünk kell felépíttetni. Tudatában vagyok-e annak, hogy a külmisszió munkásai az én kötelességemet is végzik s az én felelősségem súlyát is csökkentik nagy lelki-testi áldozatot kívánó munkájukkal? Méltó módon támogatom-e őket? Jan. 22. Itthoni külmisszió. Nehemiás 2.1—9. A külmisszió eredményessége tehát nemcsak a misszionáriusokon múlik, hanem az itthoniak imádkozó s adakozó készségén is. Missziót végzek tehát itthon is, ha felhívom az emberek figyelmét a kütmisszióra. Ki tudja, mikor épült volna fel Jeruzsálem, ha Nehemiás rokonszenvet nem ébreszt Artaxerxes királyban a romokban heverő ország iránt. Nyom, szorongat e engem sötétségben élő testvéreim nyomorúsága, igyekezem-e pártfogókat szerezni nekik, bsszélek-e róluk oly melegen, mint Nehemiás ? Jan. 23. A belmisszió és a külmisszió. Máté 6.13—16. Az emberek mindig jobban figyelnek a mások életére, mint szavaira. Jobban hisznek a cselekedeteknek, mint a beszédnek. Ma, amikor az egyes világrészek között az érintkezés egyre sűrűbb, nem szabad elfelejtenünk, hogy a pogányok sokkal kiváncsiabbak az itthoni keresztyénség életére, mint a misszionáriusok beszédeire. Minden belmisszió, a komoly keresztyén- ségnek minden vonalon való érvényre juttatása is a külmisszió segítsége. Az én életem keresztyénsége is. De a külmisszió sem marad soha adós az itthoni munkának. Nemes buzdításokat nyújt a megtérő pogányok megalkuvás nélküli első szerelmének felmutatásával. Jan. 24. Ki megyen el nékünk ? Ezsaiás 6.8. A külmisszió iránt való minden érdeklődésünk s érette való minden fáradozásunk félig őszinte addig, míg meg nem erősödik bennünk az a meggyőződés, , hogy ha az Úr hív, én is megyek az Ö aratásába. Magyarország eddig nagyon kis mértékben vette ki részét e szent munkából. Az Úr szól: „Kit küldjék?“ Mit felelek reá? Túróczjr Zoltán. Abdiás próféta könyvének 12. verse. Hogy most lent jártam Tolnában- Baranyában, megindulással láttam, hogy a mi népünk olyik helyen nem olvas más lapot, csak a kedves Ha- rangszőt. — Benne van ebben — kérem — minden, amire miuk kiváncsiak vagyunk — mondja az én jó Szarka Józsefué néném odalent Kölesden — és nem több, mint amennyire még a szorgos munka idején is ráérünk, hogy elolvassunk. Az egyházi élet krónikása és prédikátora. És most kötelessége, hogy egy ettől távoleső üggyel foglalkozzék a szokottnál bővebben. Nagy szomorúsággal és részvéttel az ügynek egyik szereplője iránt, aki mögött a fogház ajtaja zárult be. Egyházunknak egy kiváló fiáról van szó, nekünk testvérünkről, ki büszkeségünk volt. Nem kivételesen magas országos méltóságánál fogva, hanem egyháza, a mi egyházunk és ennek emberbaráti intézményei iránt tanúsított tevékeny szeretete okából. Hű fia egyházának és hű fia az áldozatos tettre olyan hagyományos készségű nádosi Nádosi családnak. Ha megtévelyedett, a földi bird szomorú kötelessége, hogy ítéljen tettei fölött. Szándékai fölött majd az égi Biró ítél. És ha a földi biró mérlegén az ítélet áll majd, megtalálja az erőt a bűnhödés hordására a mi Urunkban, a -bűn nélkül bűnhődő Jézusban. Az egyház szeretete még a vesztőhelyen is homlokon csókolja a halálba indulót és az anya szeretetével hatol át a börtön vasajtaján megpróbálta- tott fiához és mi a testvér szeretetó- vel kívánjuk, hogy igaznak találja a földi bíró,
