Harangszó, 1926

1926-05-16 / 20. szám

XVII. évfolyam. 1926. május 16. 2Ö. szám. Alapította K A PI BÉLA lS10-bcn. Ltptulajdono»: i Duiittll Lnther-SsOvBtsÉa ii Omzáj-o« Lutlior-Szöret- tig hiTatalea lapja. Kémlratok, olófizetéel dijak ía reklámidőit a HARANGSZŐ azetkesalí­kladóhivatalának Szentgotthárdra (Vaavra.) küldondők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenik minién vasárnap. 9 Igédben élünk és halunk, Míg hozzád mennybe juthatunk. Szarksaatő-Uadóhlratal: szentgotthArd. Vas vármegye. Flókkladóhlratal .Luther-Társaság' könyv­kereskedése Budapest, Vin., Szentkfrályl-u. 51/a. A „HARANU8Z0“ előfizetési ára : a második negyedévre 10.000 korona. Félévre 30.000 korona. Csoportos küldéssel lOVa-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba a II. negyedre 20.000 K. Hallgatni és cselekedni. Jakab 1. 1.22. „Az igé­nek pedig megtartói legye­tek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.“ Az Isten örökkévaló igéjével szem- aa ben kötelességünk: az ige áhí- tatos meghallgatása. Ezt parancsolja mindenekelőtt az a mélységes tisz­telet, amelyet éreznünk kell a Krisz­tus parancsával szemben: „Akinek van füle a hallásra — hallja!“. . . De a szent ige meghallgatására kötelez annak meggondolása is, hogy sok embertársunk jár Isten házába azzal a boldog bizonyos­sággal, hogy ott épülést, vigaszta­lást nyer és szerez lelki erőt min­dennapi kötelességei hűséges be­töltéséhez. Tehát akár a Krisztus parancsára gondolunk, akár hívő lelkű felebarátaink tiszteletet paran­csoló meggyőződését vesszük figye­lembe, mindkét esetben be kell látnunk, hogy a templomlátogatás­ról nem lehet és nem szabad, sőt nem is illik, olyan lekicsinylőleg, megvetőleg beszélni, nyilatkozni, amint ez szokása, tapintatlan, rossz szokása nem egy embernek! . . . És különben is, ki merné tagadni, hogy az orgonának mélabús hang­jára, vagy talán egy-egy énekkar­nak, gyülekezetnek felemelően szép éneklésére, még sohasem érezte valami csodálatos békességnek ára­dását, ki merné tagadni, hogy az ige csendes hallgatása alatt még sohasem érzett valami olyan édes érzést, amit itt a földön az életharc fáradalma és szenvedése közepette még soha sohasem érzett! ?. . . Jöjj! légy az igének te is hűséges hallgatója! . . . De az igét csak hallgatni egy­magában még nem elégséges. A feledékeny hallgató önmagát káro­sítja, önmagát csalja meg, ha kül­sőleg buzgó egyháziasságot mutat, de nem termi a hitnek gyümölcseit, és keresztyén akar maradni a ke- resztyénség parancsolta szeretet cselekedetei nélkül. Életbevágóan fontos és szükséges az igét hall­gatni, de a hallgatás után jöjjön a cselekvés, mert tevékeny s az élet minden mozzanatát átható ke- resztyénségre vár a világ és vár — az Isten: Az irgalmas samari- tánusról szóló példázat szerint a pap és a lévita a jeruzsálemi temp­lomból indult hazafelé, de mégis segedelem nélkül lépkedett ei a félholtra vált embertárs mellett!... A samarítánus pedig lehajolt, fel­emelte, megmentette a vérző, ki­rabolt vándor életét ... A meg­hallgatott ige nálad is életté, csele­kedetté legyen, hogy meg ne csald önmagadat! . . . Uram! Adj nékünk erőt, hogy a bölcs emberhez hasonlóan, életünk hajlékát a te igéd kősziklájára építsük! Boldog, aki hallgatja S megtartja Uram, beszéded, Oh nyújts áldások Atyja Erre nekünk segítséget; Hogy hallott igéd jobbítson, Kétségünkben bátorítson. Nyomd azt mélyen szivünkbe, Hogy örök kincsünk maradjon S már itt gyenge hitünkben Bátorító reményt adjon; Míg majd lefolyván életünk, Ott szebb hajnalra ébredünk.“ Ámen. * Kedves Testvéreink! Isten kegyelméből eljutottunk odáig, hogy a papnék konferenciájának ügyé­ben az első megbeszélést megtartot­tuk. Ugyanazok gyűltünk Össze, akik a múlt ősszel, az egyetemes gyűlés alkalmával elhatározták,hogy papnéink tOmOritése és tevékenységük irányí­tása érdekében valamit tennünk kell. S most, hogy egybegyültünk, mun­kára készen, a lelkesedés tűzétől hevítve, hálás szívvel mondhatjuk, a jó Isten áldása nyugszik tervünkön, az eszme él, a mag jó földbe esett: életre kelt papnéink lelkében. De a gyOnge palántának még sok melegre, sok éltető napsugárra van szüksége, hogy tovább fejlődve, gyümölcsöt hozhasson ! Egy-egy ilyen sugárnak melegét éreztük a felszólalásokban, mely úgy a tiszai, mint a dunántúli és bánya­kerületi papnék tollának nyomában ragyogott felénk. De hogy az eszme valósággá legyen, ahhoz minden egyes papnéra nagy szükségünk vanl Ne válasszon el minket ebbei sem a távolság, sem a kerületi fel­osztások, legyünk egyek a szeretet- ben, a közös, odaadó munkában, kitartó lelkesedésben, idő és anyagi áldozat meghozásában, mert csakis így tudjuk a papnék konferenciáját az egyetemes gyűlésig előkészíteni, hogy az méltó legyen az evangélikus magyar papnékhoz 1 Szeretettel kérjük azért, élükön püspOknéikkel, a négy kerület. pap­nőit, jelöljék ki egymás kOzOtt azo­kat a testvéreket, akik egy-egy tárgy előadására vállalkoznak, közöljék május végéig annak címét nevOk aláírásával, az egyszerűség okáért egyenesen dr. Raffay Sándorné ptis- pöknével (Budapest, Deák-tér 4.), aki a központban lévén, az első konferencia előkészítését néhány kö­zeli papné közreműködésével vállalta. A tárgy megválasztásánál figye­lembe ajánljuk székesfehérvári test­vérünk felsorolt témáit, jelezve, hogy Kupi Béla: AZ ÚR OLTALMÁBAN. Történeti elbeszélés. Bolti Ara 38 ezer korona.

Next

/
Thumbnails
Contents