Harangszó, 1926
1926-04-25 / 17. szám
XVII. évfolyam. 1926. április 26. 17. szám. Alapított« KAPI BÉLA 1810-ban. Laj»tulajdonos: i Daslnt&ll LatöBr-Sxövelgéo. Aa Oraiágos Lutlier-Szőret tég hintáié. lapja. Kéiiratok, előfisetésl dijuk is reklámidők a HARANGSZO szorkeaxtó kiadóhivatalának Szentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenik minden vasárnap. lövesd a Jézust; kövesd még ma, lalld miként hangzik, hivó szava. Saarkentő-kladóhlTatal : szentgotthArd. Vas vármegye. Flókkladóhlratal .Luther-Társaság* kőnyr- kereskedése Budapest, . Vili., Szentkirílyi-u. 51/a. A „HARANGSZO“ előfizetési ára : a második negyedévre 16.000 korona. Félévre 80.000 korona. Csoportos küldéssel 10 /i-oh kedvezmény. Amerikába egész érre 2 dollár; az utódállamokba a II. negyedre 20.000 K. Ne ítéljetek. Római 1.14. is—is. Minde- niktink maga ad számot magáról az Istennek. Annakokáért egymást többé ne kárhoztassuk : hanem inkább azt tartsátok, hogy a ti atyátokfiának ne szerezzetek megütközést vagy megbotránkozást.“ ' Ma igazán a könnyelmű ítélkezéseknek és a vért forraló rágalmaknak világát éljük. Egészen kiveszett belőlünk annak tudata, hogy valójában csak egy Valaki ismer bennünket: a szíveket és a veséket vizsgáló Isten! Í télő bíró tehát csak ő lehet felettünk . .'. „Annakokáért egymást többé ne kárhoztassátok : hanem inkább azt tartsátok, hogy a ti atyátokfiának ne szerezzetek megütközést, vagy botránkozást...“ Aki Istennek akar élni, aki Istent akarja szeretni, annak ugyanazon indulattal kell lenni felebarátjával szemben is, már pedig a felebaráti szeretettel sehogysem fér össze mások könnyelmű megítélése, vagy megvetése! . . . Amikor a világ örömei és gyönyörűségei csalogatják az embert, hány komoly, keresztyén lélekben ébred fel a szorongató kérdés : vájjon szabad-e ez nekem? . . . Jusson eszünkbe ilyenkor az írás szava: „Minden a tietek, ti pedig a Krisztuséi vagytok“; vigyázzatok, hogy ne szerezzetek megütközést, vagy botránkozást! . . . Abból az örömből, amit nem élvezhetünk Isten iránt érzett mond- hatatlan hálával, inkább maradjunk ki, mert azok veszedelmet és romlást zúdítanak a lelkünkre. Szabad-e meginni egy pohár bort ? . . . Oh, „mindenikünk maga ad számot magáról az Istennek . . .“ de annyi bizonyos, hogy lekötözött, nyomorult rabjai nem lehetünk sem a boros pohárnak, de még a dohányzásnak sem! . . . Mindenekelőtt gondoljunk lelkünk üdvösségére és ne vesszen el ajkunkról a könyörgő imádság: Uram! tégy engem mindig alkalmatosabbá a te szent országod számára! ... és akkor minden esetben könnyen eldöntjük: mi válik akár lelkűnknek, akár testünknek hasznára, vagy mi lenne esetleg kárára . . . Inkább mondj le bizonyos örömökről, mint részt- végy mindenben, ám azért kárhoz- tatólag ne törj pálcát azok felett, akik talán többet megengednek maguknak, mint te . . . A lelkiismereted legyen szigorú, kemény — a szíved pedig meleg s megengedő! t „Mindenikünk maga ad számot magáról az Istennek“, s így éppen elég megítélnivalót találunk önmagunkban is, hogy „félelemmel és rettegéssel vigyük véghez üdvösségünket“, sóhajtva és könyörögve: Uram! könnyítsd számadásom ! . . . „Óh ember, ne gyűjts fejedre Átkot boszuállással, Bízd ügyedet Istenedre, Légy türelmes várással. Az ítélet Isten dolga, Ki vagy te ? Csak szegény szolga 1 . .. A féktelen természetet Bár nehéz zabolázni: Mégis mindig legyőzheted, Csak ne szűnj meg vigyázni, Hallgasd belső bírád szavát, S ne felejtsd el lelked javát!.. .“ Ámen. * A méhek. Irta: Mayer Pál. A méhész szerette méheit. Órák hosszáig elpepicselt velük; rendezte, tisztogatta lakásukat, óvta minden káros befolyástól s midőn gyenge volt a hordás, bőven ellátta őket élelemmel, hogy szükséget ne szenvedjenek. A méhész szerette méheit. A rajzás beállta előtt megint fent tartózkodott a méhesben. Nagy munkában volt: előkészítette a leendő rajok számára az új lakásokat. Szépen kitisztította azokat, majd elővette a kereteket s mindegyiknek a belső oldalán viasszal egy egyenes vonalat húzott, hogy az új nép az egyenes vonal mentén haladva építse föl új lakását. A rajzás megtörtént s a méhész a jó eleve rendesen előkészített méhtartásokba telepítette méheit s előre őrült a sikernek. Pár nap múlva fölment méhesébe, hogy az új családokat megszemlélje. Azok kivétel nélkül szorgalmasan építkeztek, mert bő volt a hordás. De mit kellett tapasztalnia? Egyes családok keresztül-ka- sul építkeztek; csak egy-kettő vette figyelembe a viasszal kijelölt egyenes vonalat. A méhész megharagudott s összerombolta a rossz építményt és sok méh halálát lelte. A jó Isten mindnyájunk számára szívünkben egy egyenes vonalat húzott, amelyen haladva építsük föl földi és mennyei életünk épületét. Ez egyenes vonal az ő szent akarata, az ő szent Igéje. Sok ember gondosan figyelmébe veszi az Úr szent törvényét s annak ösvényén haladva építi szorgalommal ideig és örökké tartó boldogságának szilárd hajlékát. Mások viszont olyanok, mint a balga méhek. Ösz- sze-vissza kalandoznak s könnyelműen mozgatva ama nyílegyenes vonalat: görbe, kanyargós útakon, csalással, lopással, mások megkárosításával akarnak boldogulni? Aki szereti hiti, egyházát, hazáját: az előfizet a Harangszóra.
